Kezdődik az egyik legnagyobb szerb bank, a Komercijalna privatizációja, az OTP-t is szóba hozták a bankkal. Megnéztük, mit érdemes tudni a szerb pénzintézetről.

Nem új sztori

Évek óta húzódik már a szerb Komercijalna Banka privatizációja, már 2017-ben is arról értesültek szerb lapok, hogy a bank eladása megkezdődik, de a privatizációra csak most kerül sor, erről a szerb kormány a Politika nevű szerb napilapban tett közzé privatizációs felhívást.

A szerb bank potenciális vevői között már 2 éve is emlegették az OTP-t, és most is a vevők között tartják számon a magyar bankot. A helyzet azonban egészen más, mint 2017-ben, azóta az OTP megvette Szerbiában a Vojvodjanskát és a SocGen ottani leánybankját is, ezzel a magyar bank a megvett bankok integrálásával a második legnagyobb pénzintézet lesz Szerbiában, az Intesa mögött, az Unicreditet megelőzve.

Nagy bank Szerbiában a Komercijalna

A Komercijalna az Intesa, az OTP szerb operációja (OTP+Vojvodjanska+Socgen) és az Unicredit mögött az ország negyedik legnagyobb bankja, mérlegfőösszege tavaly szeptember végén 390 milliárd szerb dinár, jelenlegi árfolyamon közel 1040 milliárd forint volt. (a lenti grafikonon az összehasonlíthatóság miatt a szerb bankok tavaly szeptember végi mérlegfőösszeg-adatai láthatók, de idén március végén a Komercijalna mérlegfőösszege már 403 milliárd szerb dinár volt, ami mostani árfolyamon közel 1080 milliárd forint).

Mit érdemes tudni a szerb bankról?

A bank tavaly év végén 202 fiókon, 271 ATM-en és 13 600 POS-terminálon keresztül szolgálta ki ügyfeleit.

A szerb pénzintézet inkább lakossági fókuszú, a hitelek 55, a betétek több mint 80 százaléka lakossági. A Komercijalna 2015-ben és 2016-ba veszteséges volt, 2017-ben és tavaly viszont már 12 százalék közeli saját tőke arányos megtérülés mellett működött. Az elmúlt két évben a Komercijalna 8,1 milliárd szerb dinár, vagyis közel 22 milliárd forint adózott eredményt ért el. A bank menedzsmentje középtávú tervében azzal számol, hogy a mérlegfőösszeg a következő években 4,5-5,8 százalékkal bővül, a ROA 1,9, a ROE pedig jellemzően 11 százalék körül alakulhat, a költség/bevétel hányados a tavalyi 58 százalékról 55,3 százalékra csökkenhet, a késedelmes hitelek aránya pedig a 2018-as 9,5-ről 6,8 százalékra eshet vissza.

Mi szól amellett, hogy az OTP megvegye a szerb bankot?

• Az OTP aktív a régióban, az elmúlt években 11 pénzintézetet vett meg, és annak ellenére, hogy a legutóbbi, szlovén bankvásárlás után a bank vezetői azt mondták, most megpihen az OTP, továbbra is nyitottak felvásárlásokra, a megvett bankok integrálása után terveznek még egy akvizíciós kört.
• Az OTP elsősorban azokban az országokban vesz bankot, ahol már jelen van. Szerbiában már jelen van.
• A magyar banknak nagy tapasztalata van az akvizíciókban, vélhetően nem okozna gondot egy újabb felvásárlás.
• Az OTP hatalmas extra likviditáson ül, lenne miből megvenni a szerb bankot.

Mi szól ellene?

• Az OTP nemrég jelentette be, hogy az elmúlt évek akvizíciói után egy időre leáll a további felvásárlásokkal, és a megvett bankok integrálásán lesz a fókusz (de nyitott szemmel járnak, lásd érvek mellette).
• Az OTP a Vojvodjanska és a SocGen megvásálása után az egyik legnagyobb szerb bank lesz, kérdés, mit szólna a helyi jegybank/pénzügyi felügyelet/versenyhatóság ahhoz, ha az OTP egy újabb akvizíciót hajtana végre, amivel az ország messze legnagyobb bankja lenne.
• A már megvett bankokkal az OTP megfelelő üzemmérettel rendelkezik Szerbiában a nyereséges működéshez, organikus növekedés mellett sem tűnik elérhetetlennek az első hely a szerb bankpiacon.
• A már megvett szerb bankok integrálása éppen elég feladat lesz, nem biztos, hogy most érdemes belevágni egy újabb bank felvásárlásába és integrálásába.

Mennyiért vehetné meg az OTP a szerb bankot?

2014 óta az OTP jellemzően könyv szerinti érték körüli áron vette a bankokat, és bár nincs kőbe vésve, hogy book value fölé menjenek, azt már nagyon meg kell indokolni (piaci méret, profitabilitás, növekedési kilátások, szinergiahatások az OTP meglévő operációjával), hogy 1-es P/BV felett vegyen bankot az OTP. A Komercijalna könyv szerinti értéke idén március végén közel 69 milliárd szerb dinár, vagyis 184 milliárd forint volt, vagyis 1-es P/BV mellett közel 153 milliárd forintot kellene fizetni a szerb bank felkínált 83,23 százalékos tulajdonrészéért, amivel az egyik legdrágább bank lenne a Komercijalna, amelyet az OTP valaha megvett.

Címlapkép: Balazs Mohai/Bloomberg via Getty Images