A Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre is kiterjeszti a Limo autómegosztó szolgáltatási területét a Mol, miután a legtöbb felhasználói visszajelzés erre irányult az indulás óta eltelt közel másfél évben – mondta el Ratatics Péter, a Mol Magyarország és a Fogyasztói Szolgáltatások üzletág ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szolgáltatás fejlesztésével a tervezettnél gyorsabban haladt a Mol, ugyanakkor a kezdeti időszak gyerekbetegségei következtében az első éves eredmény elmaradt a várakozásainktól. A társaság célja, hogy hogy a környező országok nagyvárosaiban is meg tudja honosítani a limózást, ezek közül leghamarabb Prága kerülhet sorra, Magyarországon pedig elsősorban a nagy diákvárosok, mint például Debrecen van rajta a térképen, de azt is vizsgálják, hogy hogyan lehetne a nyári szezonra a Balatont is becsatornázni a Limo-zónába, illetve a napon túli kölcsönzési lehetőséget elérhetővé tennék – mondta el Ratatics Péter, aki a Mol egyéb, újnak számító tevékenységeivel kapcsolatos terveiről is beszélt.

Portfolio: Az utóbbi években a Mol aktívan kezdett el olyan területekkel és kérdésekkel foglalkozni, amelyekkel korábban nem. Gondolhatunk akár a Mol Campusra, a Fresh Corner kávézókra, illetve koncepcióra, a Mol Limóra, a Mol Bubira vagy éppen az autóbuszos közösségi közlekedés területén aktív ITK többségi részesedésének megvásárlására. Hogyan fér meg mindez a core business mellett?

Ratatics Péter: A 2030-as stratégiánkkal összhangban a fogyasztókra fókuszálva olyan kérdésekre keressük a választ, mint: hogyan alakulnak a fogyasztói igények, hogyan változik a fogyasztási szokásokat is befolyásolni képes technológia, és hogyan tudunk mi erre egy, a korábbiaknál jobb, kényelmesebb szolgáltatási portfóliót építeni? Ennek érdekében a kiskereskedelmet kiemeltük a downstream üzletág keretei közül és önálló üzletágat hoztunk létre.

A fogyasztói szolgáltatások üzletág és tevékenysége három részre tagolható. Az egyik maga a kiskereskedelem, amelynek részeként a töltőállomásainkon ma már nem csak üzemanyagot kínálunk, hanem kávét, friss szendvicseket, péksüteményeket, sőt akár hamburgert is. Egy másik terület pedig a mobilitás, amelynek keretében azon dolgozunk, hogy a Mol vezethesse a közlekedés evolúcióját vagy revolúcióját a közép-kelet-európai régióban. A harmadik területet pedig a digitalizáció alkotja, amelynek célja a digitális transzformáció végigvezetése a vállalat teljes tevékenységén annak érdekében, hogy a korábbiaknál jóval személyre szabottabb, a fogyasztók igényei mentén kialakított egyéni ajánlatokat tudjunk kialakítani.

Ezek közül kiemelném a mobilitást, hiszen talán ennek van a legnagyobb hatása a városi életre. Ezen a területen forradalmi evolúció fog bekövetkezni, amelynek központjában a várhatóan jelentős teret hódító önvezető technológia áll majd. A jövőt az úgynevezett autonomous, connected, electric és shared vagyis az ACES koncepció mentén képzeljük el, amely szerint a megosztásalapú, önvezető technológiával ellátott, várhatóan elektromos meghajtású gépjárművek képesek lesznek egymással kommunikálni. Mindazok a mobilitási tevékenységek, amelyekbe már belefogtunk, – például a flottakezelő cég létrehozása – ennek a jövőbeli víziónak a megvalósítását szolgálják. Az önvezető technológia korában az emberek a gépjárműveket várhatóan nem tulajdonolni akarják majd, hanem használni, a járművek fenntartását, karbantartását viszont valakinek akkor is el kell majd végeznie.

A Mol Limo elindítása is ezt a célt szolgálja, a közösségi autómegosztó szolgáltatásunk a mobilitási portfóliónk zászlóshajója. A platformot szándékosan úgy alakítottuk ki, hogy az önvezető technológia majdani belépése csak annyi változással járjon, hogy az autó jön értünk, maga a platform, az ügyfélbázis és kiszolgálásuk azonban lényegében már most kialakult.

Mobilitási koncepciónk egy további lábát a tömegközlekedés, tulajdonképpen a legrégebbi, megosztáson alapuló közlekedési forma adja, és amelyben a Mol, amióta üzemanyagot értékesít, jelen van. Itt két irányba indultunk el. Célunk egyrészt a buszgyártási kompetencia megszerzése, amit a Daimler-csoporttal a Mol a többségi tulajdonában álló ITK holdingon belül kialakított stratégiai együttműködésünk biztosít. Másrészt szeretnénk kilométer-alapú szolgáltatást biztosítani városok, illetve akár a busztársaságok részére is, amelybe minden szükséges kompetenciát be kívánunk építeni. Ha előre tekintünk, az önvezető technológia egyik természetes és valószínűleg leghamarabb megvalósuló formája a buszközlekedés lehet.

Az új tevékenységek és irányok nem veszélyeztetik a társaság core tevékenységeit, saját hagyományos pozícióit?

Ez egy teljesen racionális kérdés. A 2030-as stratégia kidolgozása során mi is olyan kérdéseket állítottunk a középpontba, mint: hogyan alakulhat az üzemanyagok jövőbeli kereslete, merre vezet a szabályozások szigorodása vagy éppen a szén-dioxid-kibocsátási kvóták piacának fejleményei – és persze, hogy mindez milyen hatással lehet két fő termékünkre, a benzinre és a gázolajra. Finomítói kapacitásunk mintegy 70 százaléka ezen két termék gyártását, a fennmaradó rész pedig jellemzően a petrolkémiai termelést szolgálja. Stratégiánk alapján 2030-ig ezt a 70 százalékot 50 százalékra fogjuk csökkenteni, azonban nem a finomítói kapacitások visszafogásával, hanem a vegyipari továbbhasznosítás fokozásával. Ennek érdekében indítottuk el a Mol-csoport történetének legnagyobb organikus beruházását, a tiszaújvárosi poliolüzem építését is.

Arról lehet és kell is beszélni, hogy az üzemanyag-fogyasztás mikor éri el a csúcsát, mennyi ideig fog stagnálni, mikor kezdődik el és milyen ütemben zajlik majd a csökkenése. De arról nem érdemes túl sokat vitatkozni, hogy a megtett kilométerek csökkennek-e a jövőben vagy inkább nőnek. A világ egyes részein különböző okok – népességnövekedés, javuló gazdasági helyzet – lehetőséget adnak arra, hogy egyre többen válasszák a gépjárműves közlekedést. A kilométerszám tehát nőni fog, a Mol számára pedig az a fő kérdés, hogy a szükséges energiaigényt hogyan elégíti ki. A míg a gépjárművek döntő többsége fosszilis üzemanyagot fogyaszt, addig ilyen üzemanyagokkal, amint viszont elkezdenek megjelenni az alternatívák, a Mol ezek tekintetében is komoly piaci részesedést kíván elérni. Így a fosszilis területen bekövetkező csökkenést kompenzálni tudja az alternatív üzemanyagok értékesítésével. Míg tehát a kiskereskedelemben a növekvő energiaigény ellátása a feladat, a finomításban a kapacitások szinten tartása mellett az új petrolkémiai üzemeinkben előállított termékek növelése. Ebben a változásban én inkább lehetőséget látok, mind kiskereskedelmi, mind petrolkémiai tekintetben.

A konkrét projektek azt a célt is szolgálják, hogy tanuljunk, tapasztaljunk, építsünk képességeket, és tudjunk reális alternatívát adni a változásra nyitottabb fogyasztóinknak. Amennyiben valamelyik alternatíva kibontakozásnak indul, akkor a Mol már szakértő tudással és kiinduló pozíciókkal tud majd tovább növekedni az adott területen.

Hogyan alakult a Mol Limo elmúlt bő éve? Beváltotta a hozzá fűzött várakozásokat?

Az első év a tapasztalatszerzésről, az építkezésről, a kezdeti problémák kiküszöböléséről szólt. Összességében a szolgáltatás jól indult, a visszajelzések meglehetősen pozitívak. Örülünk a versenynek, a több mint 77,5 négyzetkilométeres szolgáltatói területtel, illetve az ezen elérhető 450 gépjárművel piacvezetők vagyunk Magyarországon.

Az ügyfélszám egyértelműen beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Több mint 45 ezer regisztrált ügyfelünk van, akik közül minden második már legalább kétszer igénybe vette a szolgáltatást. A Limóval ráadásul olyan célközönséget sikerült megszólítanunk, akivel eddig nem nagyon volt kapcsolatunk: a Budapesten élő, 20-35 év közötti, a jövő fogyasztói generációját adó fiatalok alkotják a gerincét ennek a fogyasztói bázisnak. De természetesen nem csak őket célozzuk meg, a legidősebb Limo-ügyfél 89 éves. Szeretnénk viszont javulni többek között abban is, hogy a jelenleg döntő többségében férfi ügyfélkört bővítve próbáljunk minél jobban a nőknek is kedvezni, például azzal, hogy gyerekülést is biztosítunk az autókban, ami egyébként visszatérő fogyasztói igény.

A parkolással kapcsolatos problémákat sikerült megoldani?

Kezdetben viszonylag gyakran találkoztunk a szélvédőn mikuláscsomagokkal, egyes ügyfeleinknek pedig meg kellett szokniuk, hogy attól, hogy ez nem az ő autójuk, még nem lehet bárhol megszegni a KRESZ-szabályokat. De amikor elindítottuk a Limót, számítottunk is rá, hogy lesznek problémáink e téren.

Másrészt a fizetős parkolási rendszerhez igazodva ma már egy automata rendszert használunk a Limók parkoltatására: amennyiben valaki valahol leparkol, az autó bezárása után a rendszer automatikusan elindítja a parkolási üzemmódot, és teljes egészében meg tudjuk fizetni a parkolás ellenértékét. A korábban ebből kifolyó mikuláscsomagok jelentős része így mára eltűnt, és ha elő is fordul még, az többnyire a GPS-koordináta pontatlanságból vagy a rendszer időszakos zavarából adódik.

Pénzügyi eredményesség szempontjából hogy értékeli a Limo eddigi teljesítményét?

A Limót startup-jellegű vállalkozásként kell felfogni, és a gyerekbetegségek jelentkeztek is: az első éves eredmény elmaradt a várakozásainktól. Ebben viszont benne van az is, hogy sokkal gyorsabban nőttünk, mint ahogy eredetileg terveztük. Hosszú távon azonban hiszünk benne, hogy ez egy profittermelő tevékenység tud lenni, és hogy erősödő fogyasztói igény van rá. Számokkal kevésbé megfogható, de összességében szintén rendkívül fontos küldetése a Limónak a brandépítés is. Ezáltal ugyanis ki tudtunk lépni az olajipari vállalati imidzsből, és meg tudtunk szólítani 45 ezer olyan ügyfelet, akivel eddig nem nagyon volt kapcsolatunk. Az új ügyfélkör döntő többségét pedig az a fiatal generáció alkotja, akiből nem csak a jövő fogyasztói, de jó eséllyel a véleményvezérei is ki fognak kerülni.

Milyen paraméterek jellemeznek egy átlagos foglalást? Egyáltalán, milyen mélységben mérik a szolgáltatás kihasználtságát?

Az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy a lehető legszélesebb adatbázist építsük ki, és hogy adatelemzésekből kiindulva fejlesszük tovább szolgáltatásunkat. Adataink alapján egy út átlagosan 20-25 perc között alakul, ami alatt az autók 6-6,5 kilométert tesznek meg. Kezd kibontakozni egy olyan trend is, hogy az ügyfelek jellemzően egy nap kétszer, munkába menet, majd hazafelé veszik igénybe a Limót, ez a leggyakoribb visszatérő mintázat. Ezen kívánunk javítani a B2B szolgáltatásunkkal, amellyel a reggeli és esti csúcsidőszak közötti időszakban jelentős növekedést fogunk tudni elérni.

Hogyan halad a szolgáltatási terület bővítése a tervekhez képest?

A szolgáltatási terület Liszt Ferenc nemzetközi repülőtérre történő kiterjesztése június elejével jelentős lépés és nagyon nagy hír. Mostantól egy egyszeri 1990 forintos felárért a repülőtér is elérhető a Limókkal, amelyeknek dedikált parkolóhelye lesz a repülőtéren. A zónabővítéssel kapcsolatos legtöbb visszajelzés is erre irányult az elmúlt közel másfél évben.

A zónabővítéssel már tavaly is gyorsabban haladtunk a tervezettnél, fontosnak tartjuk, hogy nagyjából négyzetkilométerenként hat autó legyen elérhető a szolgáltatási területen, ami körülbelül azt jelenti, hogy átlagosan 300 méterenként lehet találni egyet. Ahogyan – hasonló megfontolásokból – azt is, hogy úgy növeljük a zónát, hogy ezzel együtt a töltőinfrastruktúrát is bővítsük, hiszen nem közterületi töltőkkel, hanem saját infrastruktúrával oldjuk meg a töltést.

Mennyire jellemző, hogy az ügyfelek zónahatáron kívül is használják az autókat?

Meglehetősen szoros korreláció tapasztalható a hétvégi jó idő és a Budapesten kívüli limózás között, például Szentendre vagy Etyek népszerűsége jelentősen megugrik ilyenkor mint úticél. Sőt, arra is látunk példát, hogy a limósok egymás között megosztják az arra vonatkozó információkat, hogy melyik gépjárműre meddig érvényes az autópálya-matrica. A Mol Pest megyei matricákat biztosít a szolgáltatás keretében, azonban ha valaki nagyobb távolságra tervez, akkor neki kell megvásárolnia a matricát.

Ezt az igényt, illetve jelenséget szintén visszacsatoljuk a termékfejlesztésbe, már vizsgáljuk, hogy hogyan tudnánk több várost, esetleg a nyári szezonra a Balatont becsatornázni a Limo-zónába, illetve a napon túli kölcsönzési lehetőséget elérhetővé tenni, nem percdíjas elszámolásban.

Úgy tűnik, Budapest az autómegosztó szolgáltatás fővárosává válik a régióban, hiszen a korábbi szereplők után idén a BMW-hez köthető DriveNow is belépett a piacra. Számítanak emiatt jelentősebb konkurenciaharcra?

Őszintén örülünk a versenynek, mert arra sarkall minket, hogy folyamatosan javítsunk a szolgáltatásunkon. A Mercedesek Limo-flottába emelésével olyat léptünk tavaly, amelynek sikere mára már egyértelmű. A visszacsatolások alapján a magasabb árazással elérhető prémiumkategóriára igenis megvan a kereslet, illetve az a stabil fogyasztói közösség, amely ad a minőségre, és hajlandó is ezért többet fizetni. A fogyasztóink jellemzően először a Mercedest, másodszor az elektromos autót választják. A Limo prémium szolgáltatását tovább kívánjuk fejleszteni, és a Mercedesszel is kezd egy nagyon jó együttműködés kibontakozni. Ők is látják, hogy a közösségi autózás a jövő, és ez a fejlesztések során is egyre inkább szempont, ahogyan a DriveNow is egy autógyártó saját kezdeményezése.

Milyen, akár külföldi városok szerepelnek még a fejlesztési tervek között?

Célunk, hogy a környező országok nagyvárosaiban is meg tudjuk honosítani a limózást, leghamarabb Prága kerülhet sorra, Magyarországon pedig elsősorban a nagy diákvárosok, mint például Debrecen van rajta a térképünkön. Egy ilyen szolgáltatás gerincét az informatikai platform adja, amikor az már kialakult és stabilan működik, viszonylag kis belépési költséggel megoldható egy újabb város bekapcsolása.

Az induláskor tervezetthez és bejelentetthez képest lassabban történik az elektromos autók térnyerése a Mol Limo flottájában. Mi ennek az oka, és hogyan tervezik a folytatást?

Jelenleg három típusból áll a flottánk. Prémium gépjárműparkunkat 50 darab Mercedes A osztály alkotja, ezen kívül 300 darab belsőégésű és 100 darab elektromos meghajtású Volkswagen Up tartozik a kötelékbe.

A flottában lévő elektromos autók arányának eredetileg tervezetthez képest lassabb növelésének több oka van. Egyrészt a töltők telepítésével ugyan viszonylag jól haladunk, mégis többre van szükség, márpedig az áramellátást minden, szolgáltatásba bevont területen meg kell oldani. Az elektromos autók használata főleg a téli időszakban nagyon komoly kihívásokat állít elénk, főleg a töltési idő, az így megtehető távolság és az organizáció szempontjából. Ráadásul az autógyártók is lassítottak a tempón, bizonyos elektromos modelleket csak a rendeléstől számított egy év múlva tudnak leszállítani. Ezzel együtt is az elektromos flotta bővítése folyamatosan napirenden van, ami néhány hónapon belül egy újabb típussal meg is valósul majd. Azonban fontolva haladunk, és a fogyasztói élményt, illetve a kiszolgálás minőségét tartjuk szem előtt, így – mielőtt megkérdezné – most már mindegyik autóban megtalálható a klíma is.

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán; belső képek: Szekeres Máté