Egyre több forrásgyűjtési lehetőség áll a magyar vállalkozások előtt, a tőzsde és az MNB is több olyan programmal jött már elő, ami ezt a célt szolgálja. A Portfolio és a HVCA közös befektetési konferenciáján kiderült az is, hogy az MNB kötvényprogramjára már több mint 100 cég jelentkezett eddig.
Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese felvezető előadásában kitért arra, hogy egyre több olyan vállalkozás van ma Magyarországon, amelyeknek a következő szinthez és annak megugrásához jelentős tőkére van szüksége, ebben igyekszik segíteni a BÉT is különféle programjaival és lehetőségekkel.

Az előadással kapcsolatban felmerülő gondolatokat bontották ki az azt követő panelbeszélgetésben:

• Karvalits Ferenc, a Wallis Asset Management Zrt. vezérigazgató-helyettese arra a kérdésre, hogy mennyire érdekesek azok a cégek a tőzsdén, amelyek nem számítanak blue chipeknek, azt válaszolta, hogy a Wallis cégcsoport több vállalkozása is kapcsolatban van a tőzsdével (Wallis Ingatlan, Alteo), az ezen cégek növekedéséhez szükséges forrás egy jelentős részét a tőzsdéről szerezték. A tőzsde számukra likviditást, külső felügyeletet, mobilitást, rugalmasságot is jelent, de tudja, hogy van még hova fejlődni ahhoz, hogy felkeltsék az intézményi befektetők figyelmét, erre több tervük is van.
• Lóga Máté, az MNB Strukturált Finanszírozási Főosztályának főosztályvezetője kitért az MNB új kötvényprogramjára, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse a monetáris transzmissziót, a másodlagos célok között pedig ott van a tőkepiac versenypozíciójának javítása, amikor forrásgyűjtésről van szó. A programmal kapcsolatban kiemelte, hogy a kibocsátók csak hazai vállalkozások lehetnek, a kötvénykibocsátás minimum összege egymilliárd forint, illetve külön kikötés van arra is, hogy mennyi ideje van a cégnek a kötvényeit tőzsdére vinni. A jegybank a kibocsátott összeg felét veszi meg az elsődlegesen piacon, a fennmaradó részre a kibocsátónak kell befektetőket találnia (a másodlagos piaci vásárlással együtt az MNB maximum 70%-ot tulajdonolhat, de egy vállalatcsoporttal szemben maximum 20 milliárd forint kitettséget vállalva). Fontos részként emelte ki a kötvény és a vállalkozás minősítését is, ezt évente közzé is teszik. Elmondása szerint már több mint 100 cég regisztrált az MNB erre kialakított felületén, hogy kötvénykibocsátás útján gyűjtsenek elegendő forrást céljaikhoz. A legfelkészültebb vállalatok a befektetési szolgáltatójukon keresztül már jelezték részvételi szándékukat az NKP-ban, esetükben a hitelminősítés folyamata már meg is kezdődhet.
• Máté Ferenc, a Duna House Cégcsoport vezérigazgató helyettese és igazgatósági tagja elmondta, hogy érdekes és izgalmas időszak volt megélni a Duna House-nak azt, hogy tőzsdén jegyzett céggé vált. Egyrészről meg kellett felelni a szigorú közzétételi kötelezettségeknek, ugyanakkor érezni lehetett a befektetők részéről a bizalmat, ami sokat segített az ügyek előrelendítésében. Miután még mindig nagyon kevés cég van a magyar tőzsdén, szerinte a kormánynak és a jegybanknak is van még teendője abban, hogy sokkal vonzóbbá tegye a tőzsdét a hazai cégek számára.
• Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese kitért arra, hogy a BÉT Xtend piaca eddig jó eredményeket mutathat fel. Fontos az is, hogy ez a platform nemcsak a nagy, hanem a kisebb cégek számára is lehetőséget biztosít a tőkegyűjtésre. A magyar háztartások megtakarításai jelenleg extrém magas szinten állnak, ennek becsatornázására a tőkepiacra a tőzsdének is vannak elképzelései és tervei.

A következő panelbeszélgetésben azt járták körül a résztvevők, hogy a sikersztorik hajtják-e a régió kockázati-és magántőkepiacát, vagy vannak már olyan vállalkozók, amelyek új irányba viszik ezt a piacot:

• Nagy Róbert J., a KPMG Tanácsadó Kft. Tranzakciós Tanácsadás / M&A felelőse kitért arra, hogy az általuk levezényelt tranzakciók 70%-a sikersztorinak mondható. Szerinte a magyar vállaaltok körében a generációváltás problémája egyre égetőbb, ezt támasztja alá, hogy a magyar nagyvállalatok jelentős részénél a vezetők átlagéletkora 70 év körüli.
• Brian Wardrop, az ARX managing partnere arról beszélt, hogy több féle vállalat van itt a régióban, más vezetési stílussal és elképzeléssel, de az mindenképpen pozitív, hogy a vállalatok számára a magántőke, mint forrás egyre elfogadottabb.
• Hunek Márton, az Ardian igazgatója kifejtette, hogy ők sokkal inkább emberekbe, mintsem cégekbe fektetnek, így a velük való kapcsolat kialakítása nagyon fontos. Hisz abban, hogy a piac egyre érettebbé válik Kelet-Közép-Európában abban, hogy a vállalkozások nem zárják ki a magántőke és egyé alternatív forrásgyűjtési lehetőségeket.
• Mutsy Árpád, a Bio-Fungi Kft. alapító tulajdonosa a tapasztalatait osztotta meg a cég növekedésével kapcsolatban: a válság számukra egy lehetőség volt, az élelmiszeriparban ekkor több lehetőség is szembejött velük. Ekkortájt sikerült egy magántőke-befektetőt is bevonniuk növekedési céljaikhoz, aki azóta már kiszállt a cégből. Szerinte a kis és közepes vállalkozásoknak szükségük van tőkére, ha szeretnének tovább növekedni.
• Nemes Olivér, a Clairfield International partnere szerint nem csak a vállalkozás mérete fontos, legalábbis nem elsőre, mert a legfontosabb, hogy a megfelelő társaságot kell megtalálni a befektetésre. A magántőke-befektetők számára fontos, hogy egy vállalkozás ne azért keressen ilyen befektetőt, mert el akarja adni nekik a cégét, hanem azért, hogy partnerre leljen bennük.

A szekció utolsó panelbeszélgetése a társadalmi hasznosságú befektetésekre tért ki, illetve arra, milyen lehetőséget látnak ebben az erre építő alapkezelők:

• Silke Horáková, a Tilia Impact Ventures társalapítója és partnere kitért arra, hogy szeretnének minél több, társadalmilag hasznos és előremutató tevékenységgel bíró céget segíteni abban, hogy piacra jussanak. Az alap jelenleg a második körös tőkebevonásnál tart.
• Emilia Mamajova, az Espira Investment társalapító partnere arról beszélt, hogy igyekeznek olyan cégekbe fektetni a tőke egy részét, amelyek menedzsmentjében a nemek aránya kiegyenlített, illetve igyekeznek azokat a célokat is segíteni, ahol női vállalkozók a vezetők.
• Johannes Weber, az Ananda Ventures alapítója és partnere szerint a társadalmi hasznosságú cégek komoly értékkel bírhatnak, ők ezt az értéket igyekeznek megtalálni és közvetíteni.
• Eszter Elemér, a HVCA elnöke és a PBG-FMC igazgatóságának elnöke pedig arra tért ki, hogy olyan vállalatokat keresnek, amelyek mérhető társadalmi hasznossággal bírnak. Van már több befektetésre váró jelöltjük is, egybe már megtörtént a befektetés. Vállalkozóként igyekszik azt szem előtt tartani, hogy segítsen másoknak, részben azzal, hogy tanácsot adnak akár a jó vállalatvezetéshez is.