El akarunk távolodni az egyszerű, kis nyereséggel járó nyersanyag-termékektől – nyilatkozta Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója a német Handelsblatt című lapnak. A Mol egyebek mellett azt is célul tűzte ki, hogy az újrahasznosítási ágazat egyik vezető vállalatává válik, és műanyag-újrahasznosító üzemek építését tervezi Közép-Európában. A cikkben az épülő poliolüzemen túl szó esik arról is, hogy a jelenlegi olajtermelő kapacitás közép és hosszú távú fenntartása érdekében a Molnak új mezőket kell bevonnia a termelésbe, továbbá hogy a társaság jelentős beruházást tervez a Rijekában található olajfinomítóba.

A cikkben felidézik, hogy Magyarország részben állami tulajdonban lévő legnagyobb konszernje új üzleti területek feltárását tűzte ki célul, hogy Kelet-Európa vezető petrolkémiai vállalata legyen, ezért 1,2 milliárd eurós beruházás keretében poliol üzemet épít Tiszaújvárosban, amit Hernádi szerint 2021-ben helyezhetnek üzembe. Ez a legnagyobb projekt a vállalat történetében; a fejlesztés nagyságára jellemző, hogy csak maga az építkezés 3000 főt foglalkoztat.

2023-ig, a maihoz képest 600 millió dollárral kívánjuk növelni az EBITDA-t a Downstream üzletágban; ezt részben a poliol üzemtől, a hatékonyság növelésétől és új üzletektől várjuk – mondta Hernádi Zsolt. A petrolkémiai termékek előállítását célzó átalakulás, valamint a kétezer benzinkút átalakítása szolgáltató- és bevásárlóközponttá 2030-ig zárul le a stratégia értelmében. A benzinkutak a jövőben nem tudnak majd csak az üzemanyag eladásából megélni. Úgy képzeljük, hogy a Mol benzinkútjai a jövőben egyben üzletek, gasztronómiai és szolgáltató központok is lesznek a forgalmas helyeken – mondta.

Németországban a Mol legutóbb az Aurora Kunststoffe nevű, műanyag újrahasznosítással foglalkozó cégben szerzett részesedést, amelynek feladata a logisztikai lánc kialakítása. A konszern Merseburgban már beindított egy kísérleti üzemet. Véleményünk szerint a műanyag feldolgozása hatalmas piacot jelent, amelyből jelentős részesedést akarunk szerezni – mondta Hernádi, aki szerint egyre nagyobb politikai nyomás irányul a műanyag palackok jelentette gond megoldására, ami a Molnak kedvez.

A Mol-vezér véleménye szerint az ilyen jellegű szolgáltatások piaca gyakorlatilag határtalan. A Mol azt tűzte ki célul, hogy az újrahasznosítási ágazat egyik vezető vállalatává váljon. Ha sikeresek leszünk, hamarosan további üzemeket is kialakítunk Közép-Európában; szeretnénk Magyarországon és más kelet-európai országokban is hasonló műanyag újrahasznosítókat telepíteni – mondta Hernádi. Nyugat-Európával ellentétben a kelet-európai országokban még nem beszélhetünk kötelező műanyag hulladék újrahasznosításról. De a Magyarországon, Szlovákiában vagy a balkáni országokban, például Szerbiában tornyosuló szeméthegyek Hernádi szerint alapvetően meg fogják változtatni ezt a hozzáállást.

A Mol továbbra is napi 110 000 hordó körül kívánja tartani olajtermelését, amihez alacsony kockázatú országokban kíván együttműködéseket kialakítani. A jelenlegi kapacitás közép és hosszú távú fenntartása érdekében azonban a Molnak új mezőket kell bevonnia a termelésbe. A konszern organikusan nem tudja fenntartani a termelési színvonalat, ezért Kelet felé orientálódik. Az Északi-tenger mellett Oroszországra is fókuszálunk. Célországaink közé tartozik Pakisztán is, ahol már eddig is mi vagyunk a legnagyobb független olajkonszern. Körülnézünk Ománban és a Golf-öböl más országaiban is – közölte.

A cikk felidézi, hogy 25,2 százalékos részvénycsomagjával a magyar állam az ország legnagyobb vállalatának legnagyobb részvényese. Hernádi a cikk szerint visszautasítja az Orbán Viktor miniszterelnök beavatkozásával kapcsolatos spekulációkat. Orbán nem jelent nagyobb kockázatot, mint bármely más kormány vezetője – mondja az elnök-vezérigazgató, aki szerint a magyar kormányfő pontosan tudja, mit jelent a Mol a magyar gazdaságnak. Évente két-háromszor beszélünk vele és a kormánnyal a Molt érintő nagyobb kérdésekről – tette hozzá.

Az interjúban Hernádi Zsolt elmondta, hogy az INA-ügy kapcsán a horvátok által kiadott nemzetközi elfogató parancs nagyon megviselte. Jelenleg újabb bírósági eljárás folyik a horvát fővárosban, az évek óta tartó jogvita azonban szerinte nem befolyásolja a konszern operatív üzleteit. A Mol és a horvát kormány között pont olyan jó a viszony, mint amilyennek lennie kell, ami már csak azért is jó hír, mert a társaság jelentős beruházást tervez a horvát kikötővárosban, Rijekában található olajfinomítóba.

A cikkben szó esik még egyebek mellett a Mol Limo szolgáltatásával kapcsolatos terveiről, amelyekről a közelmúltban Ratatics Péter bővebben is nyilatkozott a Portfolio-nak adott interjúban.

Címlapkép: shutterstock