Romló költséghatékonyság és csökkenő céltartalék-visszaírások mellett az egy évvel korábbinál alacsonyabb, 125 milliárd forintos adózás utáni eredményt ért el az első negyedévben a hitelintézeti szektor. A tőkearányos megtérülés 10% alá esett, közelítve fenntartható (alacsonyabb) szintjéhez.
Közzétette ma a magyar hitelintézeti szektor első negyedéves teljesítményéről szóló statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. Ezek azok a prudenciális adatok, amelyekben a külföldi leánybankokat is a szektor részeként veszi számba a jegybank. Az adatok szerint az első negyedévben 125 milliárd forintos adózás utáni eredményt értek el a hitelintézeteink, ami 9%-kal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.
Három év után először ismét 10% alatti (évesített) tőkearányos megtérüléssel indította az évet a magyar bankszektor, a RoE ezúttal 9,9% lett. Korábban többször felhívták a szakértők a figyelmet arra, hogy a 10-15%-os tőkearányos megtérülés nem fenntartható, így az adatok azt támasztják alá, hogy közelít a fenntartható szinthez a szektor megtérülése.
Hogy miért romlott az egy évvel korábbihoz képest a bankszektor jövedelmezősége, azt az alábbi ábra mutatja milliárd forintban kifejezve. A legnagyobb rontó tényező a működési költségek 41 milliárd forintos emelkedése volt, másodsorban az értékvesztés és céltartalék soron látunk romlást, vagyis egyre kisebb az értékvesztés-visszaírás és egyre nagyobb az értékvesztés-képzés szerepe, előre látott módon.
A költséghatékonyság sajnos továbbra sem javul a bankszektorban, a költség/bevétel mutató az egy évvel korábbi 70%-ról 73%-ra romlott. Ebben ugyanakkor részben az IFRS-átállás is szerepet játszott. A magas állami terhek ezzel is összefüggő beszámítása azonban csak részben magyarázza a rossz költséghatékonyságot, ezektől megtisztítva is Európa egyik legkevésbé hatékonyan működő, magas költségszinttel bíró bankrendszere a magyar.
Az immár 10% alatti tőkearányos megtérülést úgy érdemes vizsgálni, hogy a gazdasági ciklus jövőbeni szakaszán teljesen normálisnak tekinthető (a nem teljesítő hitelek esetleges újabb emelkedéséből eredő) értékvesztés-képzés még mindig kisebb volt az értékvesztés-visszaírásoknál. Bár egyelőre a nem teljesítő hitelek állománya tovább csökkent, ez lassan megállhat. A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) az egy évvel korábbi 7,0%-ról és a 2018 végi 5,4%-ról 5,2%-ra csökkent. A bankok öt hatodánál (30 bank) az NPL ráta nem haladja meg a 10%-ot.
A bevételek ugyanakkor nem alakulnak olyan rosszul: a kamateredmény 6%-kal, a díj- és jutalékeredmény 20%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A kisebb jelentőségű és volatilisabb kereskedési eredmény 37%-kal nőtt, az árfolyameredmény 42%-kal visszaesett.
A működési költségek 12%-kal nőttek a hitelintézeti szektorban az első negyedévben, ami valószínűleg elsősorban az üzleti aktivitás növekedésének, a bérnyomásnak és a digitalizációs költéseknek az eredménye.
A bankszektor hitelállománya (részben a belföldi növekedésnek, részben a külföldi akvizícióknak is köszönhetően) 14,9%-kal növekedett egy év alatt, a betétállomány 10,8%-kal nőtt, a mérlegfőösszeg március végén 11,5%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.
Az MNB közlése alapján a veszteséges hitelintézetek száma az egy évvel korábbi 8-ról 9-re nőtt, ezen belül 7, illetve 8 volt a kis intézmények száma. Az 1% fölötti évesített eszközarányos megtérülést (ROA-t) elérő bankok száma 14 maradt: míg azonban egy éve még 5 nagy méretű és 6 kis méretű intézmény, a tárgyidőszak végén 3 nagy és 8 kis méretű, továbbá változatlanul 3 közepes méretű intézményre volt ez jellemző.