Jövőre a kormány minden eddiginél magasabb összegben számít a népegészségügyi termékadóra – szúrta ki a Portfolio a 2020-as költségvetés részletező sorai között. A 35%-os NETA-bevétel növekedését látva sokan adóemelésre gondolnának, azonban a Pénzügyminisztérium lapunknak küldött tájékoztatásából kiderül, ezúttal nem erről van szó.
Az a bizonyos 77 milliárd forint
Ahogyan arra a Portfolio is felhívta a figyelmet, jövőre több olyan intézkedés is várható, ami adókönnyítést jelent a családoknak, vállalatoknak, kisvállalatoknak. Egy másik cikkünkben pedig arról számoltunk be, hogy mely bevételek tekintetében számol a kormány kimagasló növekedéssel. Ide tartozott a társasági adó, a kata, a kiva, az áfa, a biztosítási adó és a turizmusfejlesztési hozzájárulás. A költségvetés 278. oldalán található részletes táblázat alapján
A magyarázat
Egy ilyen látványos bevételnövekedés után sokan automatikusan arra gondolnának, hogy a kormány újabb adóemelésre (vagy az adónem hatályának kiterjesztésére) készül ezen a területen a 2019. januári emelés után. Ez azért nem lenne meglepő, mert az egy hónappal ezelőtt Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogramban a tervek között ez a mondat szerepelt:
Konkrétumokat nem említett akkor a konvergenciaprogram, de itt nyilván a népegészségügyi termékadó kiterjesztésére lehet gondolni.
Semmilyen népegészségügyi termékadó-változásra azonban nem tesz utalást a kormány sem a költségvetésről szóló törvényjavaslatban, sem a 2020-as adócsomagban.
Ezért megkerestük a Pénzügyminisztériumot a jövő évi NETA-bevételekkel kapcsolatos kérdéseinkkel. A tárca válaszából kiderült, hogy nem adóemelés áll a növekvő bevétel hátterében.
Bevált a sarc
A népegészségügyi termékadót 2011-ben vezette be a kormány a bizonyítottan egészségi kockázatot jelentő ételeknél és italoknál, de az adóköteles italok körébe tartozik a gyümölcspárlat, a pálinka és a gyógynövényes italok is a legutóbbi kiterjesztés óta. A NETA 700-800 vállalkozást érint, és az 50 legnagyobb gyártó fizeti be a 90 százalékát.
A Magyar Nemzeti Bank szakértői nemrégiben megjelent szakértői írásunkban összefoglalóan megállapították, hogy
A NETA sikeresen módosította a fogyasztói és gyártói szokásokat, amit a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet (korábban OEFI) 2013-as elemzése is alátámaszt. A felmérés alapján a gyártók 40 százaléka módosított a receptúráján; 30 százalékuk teljesen eltávolította a káros összetevőt és 70 százalékuk csökkentette annak mennyiségét. A NETA köteles termékek forgalma 27 százalékkal csökkent, átlagos áruk pedig 29 százalékkal emelkedett. Ezen belül az édességekre fordított háztartási kiadások esetében is megfigyelhető ez a tendencia. A cukros termékekre költött lakossági kiadások reálértéken már a bevezetés évében csökkentek, ami a következő évben is folytatódott. Ezután azonban a kiadások a háztartási reáljövedelmek dinamikus növekedésével, valamint a háztartások fogyasztásának emelkedésével az édességekre fordított kiadások is bővülni kezdtek. Hasonló trendek voltak megfigyelhetők a fogyasztási mutatókban. A cukros termékek (cukor, gyümölcslevek, szénsavas üdítőitalok) egy főre jutó fogyasztása a NETA kivetését követően visszaesett, de később lassú emelkedésnek indult.
Az MNB szakértői a már idézett cikkükben úgy fogalmaztak, hogy a jegybank 2019-ben megjelent Versenyképességi programban tett javaslatokat az adónem továbbfejlesztésére. A javasolt intézkedések egyik leginkább hangsúlyos eleme a hozzáadott cukrot tartalmazó termékek további visszaszorítása. Az üdítőitalok esetében érdemes megfontolni az Egyesült Királyság példáját, ahol a tavaly bevezetett különadó sikeres volt a gyártói receptúrák megváltoztatásában. A hazai NETA módosítható lenne a brit sávos módszerhez hasonlóan, de a két országban tapasztalható eltérő vásárlóerő és árszínvonal figyelembe vételével. Az Egyesült Királyságban az üdítőitalok 100 ml-re vetítve 5 gramm cukortartalomig adómentesek, majd 5 és 8 grammnál emelkedik az adó mértéke (3. táblázat). Magyarországon csak 8 gramm a sávhatár, ezért célszerűnek tartjuk egy újabb alsó sáv bevezetését, ami alacsonyabb cukortartalom alkalmazására ösztönözheti a gyártókat, ahogyan az Egyesült Királyságban már az adónem bevezetését megelőzően történt. Az adóteher sávossá alakítása alkalmazható lenne az előrecsomagolt cukrozott készítmények esetében is – vélik a közgazdászok. Célszerűnek tartanánk továbbá a NETA további kiterjesztését a környezetszennyező módon előállított, és kedvezőtlen hosszú távú egészségügyi hatásokkal járó pálmaolaj (pálmazsír) élelmiszeripari felhasználására – tették hozzá az elemzők.
Emellett Joó Tamás egészségügyi közgazdász egy évvel ezelőtti prezentációjában tett javaslatot arra, hogy a dohánytermékek is kerüljenek a népegészségügyi termékadó hatálya alá. Szerinte a fogyasztási dohány speciális termék (ha a fiatalok körében látott drámai elterjedésére és annak következményére gondolunk), ezért indokolt lehet jövedéki adón felül adóztatni. Később a szakértő a Portfolio-nak adott interjújában részletezte: javaslatunk, hogy az alkoholtermékekhez hasonlóan a dohánytermékek közül a fogyasztási dohány is kerüljön a népegészségügyi termékadó hatálya alá. Ennek elsődleges indoka a fiatalok védelme lenne, mivel ők a dohányipar elsődleges „célpontjai”. A fiatalok körében ugyanis drasztikusan emelkedett a dohányosok aránya az elmúlt években (2014: 25% vs 2017: 39%) és ennek elsődleges oka a kézzel sodort cigaretta térnyerése (a fiatalok 1%-a sodorta korábban, míg 2017-ben már 44% volt ez az arány). A legutóbb bejelentett jövedéki adóemelésekkel közeledik, de még mindig nagyon messze lesz a fogyasztási dohány adótartalma a cigarettához képest.
A szakértő számításai szerint egyébként grammonként 1 forintos termékadó 6 milliárd forintos plusz bevételt eredményezne, míg egy 15 forintos adó 90 milliárd forintot csatornázna pluszban az egészségügybe. Ennek egy részét mindenképpen országos leszoktató és prevenciós programok megvalósítására kellene költeni.