Nyolc éve nem mért mélypontra csökkent a közép- és kelet-európai gazdaságokban a nem teljesítő banki kinnlevőségek (NPL) összege – közölte kedden Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD). A bank kimutatása szerint Magyarország azon térségi országok között van, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent problémás követelésállomány.

A feltörekvő európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított EBRD a közép- és kelet-európai bankrendszerek pénzügyi stabilitásának erősítését szolgáló Bécsi Kezdeményezés keretében figyeli az NPL-állomány alakulását, együttműködve az Európai Bizottsággal, az Európai Beruházási Bankkal (EIB), a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a Világbank-csoporttal.

Az EBRD ezekben a jelentésekben rendszerint a 8-12 hónappal korábbi állapotot méri fel, hogy a térség minél több országából végleges adatokat gyűjthessen. Keddi ismertetésében hangsúlyozza, hogy adatai szerint a jelentés végpontjának számító tavaly szeptember végi szintekhez képest a térség több gazdaságában tovább javult a helyzet.

Friss összesítésében az EBRD kimutatja, hogy a régióban a tavaly szeptemberrel zárult tizenkét hónapban 12,9 százalékkal 37,9 milliárd euróra csökkent a rossz kinnlevőségek nettó összege. Ez a vizsgált térség kinnlevőség-állományának átlagosan nettó 4,4 százalékával volt egyenlő.

A nettó térségi NPL-rátát az EBRD olyan törtszámból konvertálja, amelynek számlálójában a tartalékolástól megszűrt teljes NPL-összeg, nevezőjében a bruttó kinnlevőség-állomány szerepel.

A friss EBRD-jelentés kiemeli, hogy a vizsgált időszakban a közép- és kelet-európai régión belül már csak két országban, Albániában és Horvátországban volt 10 százalék felett a szektorszintű NPL-ráta. A bank hangsúlyozza, hogy ez jelentős javulás.

Albániában a nem teljesítő kinnlevőségek aránya 12,9 százalék, Horvátországban 10,2 százalék volt a megfigyelt tizenkét havi időszak végén.

Magyarországon a vizsgált egy évben 35,8 százalékkal, Szerbiában 43,4 százalékkal, Szlovéniában 43,5 százalékkal csökkent a nem teljesítő kötelezettségállomány; ez volt a három legnagyobb mértékű csökkenés a régióban.

Magyarország esetében ez 800 millió eurós csökkenés a kimutatás szerint. Az EBRD számítási módszere alapján a magyarországi rendszerszintű nem teljesítő kinnlevőség-ráta a szeptember végi állapot szerint 2,9 százalék volt, 1,9 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban.