Az előző évek növekedése után 2018-ban megállt az elsődleges magyarországi energiafelhasználás növekedése. A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül tavaly új csúcsra, 8,5 százalékra bővült. A nukleáris energia, a földgáz és a lignit alapon termelt áram mennyisége csökkent, ugyanakkor a napelemek által termelt villamos energia mennyisége közel 75 százalékkal ugrott meg az előző évhez képest és beérte a szélenergiát.

Megtorpant az elsődleges magyarországi energiafelhasználás növekedése 2018-ban (1115 PJ) – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) előzetes statisztikájából. Miközben a hazai termelés az elmúlt öt év legalacsonyabb szintjére csökkent (462 PJ), a behozatal (1028 PJ) és az export (376 PJ) is emelkedett 2017-hez képest, így az import aránya 92 százalék fölé emelkedett az ország energiamérlegében. A primer belföldi felhasználás forrásának jelentős részét a kőolaj- és földgáz-behozatal biztosította (561 PJ).

A háztartások végső energiafogyasztása esetében a 2018-as előzetes adatok sem állnak még rendelkezésre, azonban a megelőző években évi 2-3 százalékos bővülés volt tapasztalható. A növekedés leginkább a fűtés, valamint a világítás és az elektromos készülékek bővülő energiafelhasználásával magyarázható, és bár a hűtési célú energiafelhasználás továbbra is három nagyságrenddel marad el a fűtésitől, 2017-ben már közel 15 százalékkal nőtt az ilyen célú energiafelhasználás. A háztartások által használt energia közel háromnegyede továbbra is fűtési célra megy el, ami utal a hazai ingatlanállomány gyenge szigeteltségi állapotára is.

Az előzetes adatok szerint Magyarország bruttó villamosenergia-termelése közel 3 százalékkal csökkent 2018-ban az egy évvel korábbihoz képest, 31,905 terawattórára. Ennek közel felét a Paksi Atomerőmű állította elő, azonban termelése ugyanúgy mérséklődött, ahogyan a szén, a földgáz, a kőolaj, a szél és a biogáz alapú termelésé. Ugyanakkor a biomassza alapon termelt áram mennyisége közel 10 százalékkal nőtt, de kis mértékben a megújulónak számító kommunális hulladék, a víz-, a geotermikus és a napenergia részaránya is nőtt. A napelemek által termelt villamos energia mennyisége tovább növekedett, (a szélenergiával megegyezően 607 gigawattórára) és közel 75 százalékkal haladta meg az előző évit.

A hőenergia-termelés közel 9 százalékkal 48 PJ-ra mérséklődött 2018-ban az előző évhez képest, folytatva a 2017-ben kezdődött trendet. A csökkenés szinten minden, hőszolgáltatási célú hőtermelésben részt vevő energiahordozót érintette, így a teljes magyarországi hőtermelés mintegy kétharmadát adó földgázt, a biomasszát, a szenet, a geotermikus és nukleáris energiát, a biogázt és a kőolajtermékeket is; a jelentősebb energiahordozók közül csak a megújuló kommunális hulladék szerepe nőtt jelentősebben, ám részesedése a 13 százalékot meghaladó mértékű bővülés után sem éri el az 1 százalékot a hőtermelésben.

A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia részaránya a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül tavaly új csúcsra, 8,5 százalékra bővült. A 2018-as évre ugyan még előzetes adatok sem állnak rendelkezésre a fűtés-hűtési, közlekedési, illetve bruttó energiafogyasztáson belüli megújuló energia részarányt illetően, azonban a 2017-es adatok mindhárom tekintetben csökkenést jeleznek, ami egyértelműen rossz hír. A közlekedésben egységesen 10 százalékos megújuló részarány elérése a cél 2020-ban az EU-ban, Magyarország 2017-ben 6,8 százalékon állt e tekintetben. A bruttó energiafogyasztáson belüli megújuló energia részarányt illetően Magyarország 13 százalékos részarány teljesítését vállalta 2020-ra – ami az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb -, azonban amennyiben a trend folytatódik, úgy még ezt a szerény célt sem lesz képes elérni. (Nem kötelező jelleggel a magyar kormány korábban tett egy 14,65 százalékos részarányra vonatkozó vállalást is, ettől azonban értelemszerűen még távolabb állunk.)

A teljes hazai megújuló energiatermelés csökken 2015 óta. A megújuló alapú energiatermelésben továbbra is a biomassza dominál, azonban az ilyen alapú termelés mennyiségileg 2015 óta esik, tavaly pedig közel 10 százalékkal mérséklődött. Részaránya még mindig 70 százalék felett alakul a teljes hazai megújuló termelésben, igaz, 2014-ben még közel 80 százalék volt.

Az elsődleges megújuló energiahordozók közül a termelt mennyiség tekintetében 2018-ban visszaesés történt a kommunális hulladék, a biogáz, a geotermikus energia és a víz tekintetében is, ugyanakkor a bioüzemanyagok és a napenergia termelése 2014 óta folyamatosan emelkedik – utóbbi tavaly több mint 50 százalékkal 2746 terajoulra), de a megelőző években is rendre 30-50 százalék közötti robusztus ütemű bővülés látszik. A napenergia-termelés így is csak tavaly előzte meg a szélenergiát, – amelynél legutóbb 2010-ben bővült a termelő kapacitás – és súlya továbbra is alig haladja meg a 2 százalékot a teljes hazai megújuló termelésben.

A magyarországi energiaszektor további fontosabb 2018-as fejleményei a jelentés szerint:

• Az üzemanyagok belföldi forgalma az utóbbi évek folyamatos növekedését követően tovább nőtt, 2018-ban 6,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit.
• A primer számított belföldi földgáz-felhasználás a megelőző évek emelkedését követően 2018-ban körülbelül 3 százalékkal mérséklődött (346 PJ), míg a hazai termelés 60 PJ körül stagnál.
• A széntermékek tekintetében egyetlen jelentősebb hazai kitermelési potenciált jelentő lignit kitermelése öt év alatt közel 20 százalékkal, 7887 ezer tonnára esett vissza.

Az éves részletes adatokat várhatóan 2019 decemberében publikálja a MEKH.

Címlapkép: shutterstock