Két év alatt 9 százalékkal, tíz év alatt 35 százalékkal csökkent a biztosításközvetítéssel foglalkozók száma Magyarországon. Két év alatt az életbiztosítások új szerzésének értéke is 9 százalékkal visszaesett, ugyanakkor egészséges fejlemény, hogy megnőtt a nyugdíjbiztosítások és a kockázati biztosítások aránya – derült ki az MNB friss jelentéséből, amelyet ma sajtótájékoztatón mutattak be. A biztosítási szektor mellett a pénztári és a tőkepiaci szektort is elemzi a kiadvány.

Az életbiztosítási témával korábbi cikkeinkben részletesebben foglalkoztunk:
2019.05.12 17:22 Itt a bizonyíték: már nem az életbiztosításokon keresik halálra magukat az ügynökök
2019.03.11 15:30 Valami nagyon nem stimmel a magyar életbiztosításoknál

A „Biztosítási, pénztári és tőkepiaci kockázati jelentés” több újdonságot és számos, számunkra már ismert jelenséget bemutat. Néhány újdonságértékű megállapítás a jelentésből a biztosítási piacról:

• az életbiztosítások új szerzése tavaly 45,3 milliárd forintra csökkent a két évvel korábbi 49,9 és az egy évvel korábbi 46,4 milliárd forintról, így két év alatt több mint 9%-os, egy év alatt több mint 2%-os volt a visszaesés.
• Javult azonban az eladott életbiztosítások struktúrája – nőtt a nyugdíjbiztosítások és a nem megtakarítási célú biztosítások aránya (ma nagyjából 1/3 nyugdíj, 1/3 kockázati, 1/3 univerzális unit-linked az arány), valamint nőttek a közvetítők egy főre eső jutalékbevételei.
• A 2017-ben elindult etikus magyar életbiztosítási szabályozás és az EU-s szabályok (főként az IDD és a PRIIPS) hatására két év alatt közel 2700 fővel, 27 ezerre csökkent a biztosításközvetítő természetes személyek száma Magyarországon, ebből 4,9 ezer többes ügynökként és 9 ezer alkuszként dolgozik.
• A kgfb-piacon 94,5%-ra csökkent a kombinált hányad, vagyis 100 forintnyi díjon 5-6 forintot keresnek a biztosítók, ugyanakkor ennek emelkedésére van kilátás, mivel a baleseti adót nem 100%-ban építették be a díjakba a biztosítók.

A jelentés egyéb fő üzenetei a biztosítási piacról:

• A fióktelepek nélkül is 1000 milliárd forint fölé emelkedett a biztosítási szektor díjbevétele, az elmúlt két évben évi 7% feletti mértékben növekedett a szektor díjbevétele, ami szép, de elmarad a nominális GDP növekedésétől és a fejlettségünk alapján elvárttól.
• A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) marad a nem-élet ág piaci húzóereje, itt a darabszám és az átlagdíj is emelkedik.
• A biztosítási szektor 73 milliárd forintos nyereséget ért el tavaly, ami csaknem 24%-os tőkearányos megtérülést jelent. Az MNB a verseny élénkítése révén (pl. a lakásbiztosítások területén) 10-15%-os RoE-t szeretne inkább látni a szektorban.
• A hazai biztosítási szektor tőkeszintje (Szolvencia II. szerint 200% felett) erős, és megfelel az európai biztosítási szektor átlagának. Az MNB által figyelt fő kockázati kategóriákban mérsékelt kockázatot lát a felügyelet, a vállalatirányítás és az IT-rendszerek korszerűsítése területén lát még teendőket több biztosítónál.

A pénztári szektorról többek között az alábbiakat állapítja meg a jelentés a sajtótájékoztatón elhangzottak szerint:

• A legfőbb negatívum, hogy tavaly nem sikerült pozitív hozamot elérnie a szektornak (1%-nál kisebb negatív hozam volt), így új befizetéseknek köszönhetően nagyjából stagnált a fedezeti tartalék.
• Az elmúlt 10 évben 7% feletti átlagos éves nominális hozamot és 4% feletti reálhozamot ért el a nyugdíjpénztári szektor.
• A korrigált díjterhelési mutató azt mutatja, hogy 15 év alatt 28%-kal csökkent a pénztári szektor költségszintje, vagyis hatékonyabb a szektor, mint másfél évtizede.
• Az új befizetések területén egyre több az egyéni befizetés, a cafeteriaváltozások miatt idén tovább nőhet az arányuk.
• Az új állampapírok megjelenése fokozhatja a pénztári szektor kockázatait. A negatív eredménnyel rendelkező szereplők miatt (főleg egészségpénztárak) konszolidációra lehet számítani a szektorban.

A tőkepiacról egyebek mellett elhangzott a sajtótájékoztatón:

• Tavaly a tőkepiaci forgalom 3-4%-kal csökkent, a kezelt ügyfélértékpapír-állomány viszont csaknem 6%-kal növekedett. Folytatódott a konszolidáció: 2 befektetési vállalkozás visszaadta az engedélyét.
• Szektorszinten növekedett a befektetési vállalkozások adózott eredménye, de egyes kis befektetési vállalkozásoknál jövedelmezőségi problémák voltak.
• A befektetési alapkezelőknél több év növekedési trendje után 2018-ban csökkent a kezelt vagyon, a befektetési alapok vagyona azonban ezen belül közel 4%-kal növekedett, elsősorban az ingatlanalapok szárnyalásának köszönhetően. A szektor adózott eredménye a 6 új belépő miatt tavaly valamelyest csökkent.
• A TBSZ-ek növekedési trendje megtörni látszik, csak 0,6%-kal növekedett, a rajtuk kezelt ügyfélvagyon viszont több mint 7%-kal gyarapodott. A NYESZ-számlák száma tovább csökkent.
• A tőzsdei azonnali forgalom nőtt tavaly a hazai részvényforgalom és a jelzáloglevelek forgalmának ugrásszerű bővülésének köszönhetően. 1 új kibocsátó részvényeit vezették be, 17 zártkörű tőkeemelés és 1 kivezetés történt.
• A befektetési vállalkozások kockázatai jelentős részben összefüggenek a szabályozással (lásd a MIFID II-t, amely a jövedelmezőségüket és a tőkeszintjüket is rontja), az alapkezelőké az ingatlanalapokból fakadó egyoldalú kitettséggel és a lakossági állampapírok által támasztott versennyel.