Minden korábbinál kedvezőbb hiánypályát vázolt fel a kormány a következő évekre a 2020-as költségvetéshez most csatolt kitekintő alapján. A részletes számokból az is kiolvasható, hogy az elkövetkező években tovább híznak a büdzsé szabad tartalékai, 2023-ra már megközelíthetik a 800 milliárd forintot, ami akár méretes adócsökkentésre is lehetőséget ad.

A legfontosabb táblázat, mint mindig

A kormány két hete terjesztette be a parlamentnek a 2020-as költségvetésről szóló törvényjavaslatot, amiről a képviselők a héten kezdik meg az általános vitát. Eddig több cikkünkben, elemzésünkben mutattuk be a büdzsé főbb jellemzőit, múlt pénteken pedig a kormány benyújtotta a törvényjavaslat fejezeti köteteit, amiből újabb fontos információkat lehet kiolvasni.

A fejezeti kötetek legérdekesebb eleme az államháztartás előretekintő mérlege. Ez a táblázat tartalmazza részletesen a bevételi és kiadási sorokat a következő négyéves időszakra, ezúttal 2019-2023-ra. Megismerhetjük ebből, hogy mely bevételek növekedésére számít leginkább a kormány, az egyes főbb célokra mekkora összeget fordít és hogyan alakulhat a költségvetési deficit.

Következzen először a legfontosabb táblázat:

Klikk a képre!

A lényeges pontok:

• Mindhárom főbb adóbevételi típus minden évben a GDP-növekedést meghaladó mértékben emelkedhet.
• A társaságok által fizetett adó összege 2023-ra megközelítheti a 2000 milliárd forintot. Ezen belül az ágazati különadókban érdemi változás nem látható, kivéve a reklámadót.
• A 2020-as évtől kezdődően a kormány nem számol már egyáltalán a reklámadóval.
• A fogyasztáshoz kapcsolt adók 4 év alatt 2000 milliárd forinttal növekedhetnek. Ezen belül az áfabevételek 2023-ra közel kerülnek a 6000 milliárd forinthoz.
• De mindhárom közül a legnagyobb éves növekedési ütemet a lakosság befizetései produkálhatják.
• A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei stagnálhatnak.
• Az uniós programok bevételei a 2020. évi 1481 milliárd forintos csúcsév után fokozatosan lecsenghetnek, 2023-ra 874 milliárd forintra.
• A kiadási oldalt nagyon féken tartja a kormány. 2021-ben például csupán 2%-kal, 2022-ben pedig alig 3%-kal növekedhetnek az összkiadások.
• Érdemi kiadásnövelést a kormány csak néhány helyen vár, illetve engedélyez. Érdekes, hogy ezek egyike az egyéb vállalati támogatások ugrása a 2021-es évben: 24 milliárd forintról 71,3 milliárd forintra emelkedik, majd itt meg is áll az előrejelzési horizonton.
• A TB alapok támogatása is fokozatosan emelkedhet: 467 milliárd forintról 940 milliárd forintra.
• Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is látványosan felpöröghetnek. Közel megtriplázódhatnak 946 milliárd forintra 2023-ra. Ez feltehetően a paksi beruházással függ össze.
• Ami viszont az egyik legfontosabb kiadási elem, hogy az országvédelmi és adósságcsökkentési, fejlesztési alap az idei 60 milliárd forintról 2023-ra már 790 milliárd forintra emelkedhet. Ez a mindenkori költségvetés szabad tartaléka, vagyis pár éven belül akár méretes adócsökkentés is beleférhet a kormánynak.

Még jobb hiánypálya

Külön említést érdemel, hogy a kormány a friss előrejelzésében még kedvezőbb hiánypályát vázolt fel, mint amit pár héttel ezelőtt a konvergenciaprogramban. A 2020-as 1%-os GDP-arányos hiánycél után 2021-ben 0,7%-os deficitet, 2022-ben 0,4%-os hiányt vár, 2023-ra pedig megvalósulhat a tényleges nullás költségvetés. Itt annyiban történt változás, hogy a konvergenciaprogramhoz képest a 2020-as hiánycél 0,5 százalékponttal csökken (ez ismert volt már a költségvetés benyújtása óta), a 2021-es hiánycél 0,3 százalékponttal alacsonyabb, a 2022-re vállalt szám pedig 0,1 százalékponttal jobb.

Vagyis a kormány már a néhány héttel ezelőtti folyamatokhoz képest is kedvezőbb alapfolyamatokkal kalkulál.

Az is külön érdekessége a táblázatnak, hogy 2021-re az elsődleges többlet el fogja érni már a GDP 2%-át, majd onnan óvatos romlás következik, 1,8%-ra, majd 1,5%-ra.

Mire használhatja fel a szabad mozgásteret a kormány?

A jelentős költségvetési mozgástér láttán adódik az első kérdés. Milyen cél(ok)ra használhatja fel ezt az összeget a kormány? Erre több lehetősége is van és azt is bemutatjuk, hogy mi a legvalószínűbb az elmúlt évek gyakorlata alapján:

• Kivédi a nem várt kockázatokat.
• Nagyobb hiány- és adósságlefaragás.
• Fokozatos mozgástér-felélés.
• Látványos bevételkiengedés adócsökkentések formájában. Ez az a forgatókönyv, amire a címben is utaltunk. Ha fennmarad a kedvező költségvetési környezet, akkor logikus lépésnek tűnhet a korábbi kormányzati ígéretek fényében az adócsökkentési irány. Itt elsősorban az szja-kulcsra és a járulékokra kell gondolni, a kormány ugyanis a munkát terhelő adókat csökkenti.
• A fentiek gazdaságpolitikai mixe.

Címlapkép forrása: MTI/Kovács Tamás