Az Európai Bizottság ma közzétette a 2019. évi európai innovációs eredménytáblát és regionális innovációs eredménytáblát, melyek azt mutatják, hogy az EU innovációs teljesítménye immár négy éve folyamatosan javul és 2018-ban – az Unió történetében először – meghaladta az Egyesült Államokét. Az EU ugyanakkor egyre inkább lemarad Japán és Dél-Korea mögött, Kína pedig gyors ütemben zárkózik fel hozzá.

Svédország, Finnország és Dánia az élen

A 2019. évi európai innovációs eredménytábla eredményük alapján az uniós országokat a vezető innovátorok, a jelentős innovátorok, a mérsékelt innovátorok és a lemaradó innovátorok csoportjába sorolja. Az eredmények azt mutatják, hogy Svédország innovációs teljesítménye a legjobb az EU-ban, utána sorrendben Finnország, Dánia és Hollandia következik.

Az Egyesült Királyság és Luxemburg az úgynevezett vezető innovátor kategóriából a jelentős innovátor kategóriába esett vissza, míg Észtország első alkalommal bekerült a jelentős innovátorok közé.

Amint a fenti ábrán is látszik: Magyarország a mérsékelt innovátorok csoportjába tartozik, és teljesítménye elmarad az uniós átlagtól. Az eredménytáblából az is kiderül, hogy

A szóban forgó nyolc év alatt 25 uniós ország innovációs teljesítménye javult. Litvánia, Görögország, Lettország, Málta, az Egyesült Királyság, Észtország és Hollandia teljesítménye javult a legnagyobb mértékben, míg Románia és Szlovénia teljesítménye romlott a legtöbbet.

Az innováció egyes területeit tekintve a következő uniós országok a legjobbak: Dánia – emberi erőforrások és innovációbarát környezet; Luxemburg – vonzó kutatási rendszerek; Franciaország – finanszírozás és támogatás; Németország – vállalati beruházások; Portugália – innovátor kkv-k; Ausztria – kapcsolatépítés; Málta – szellemi tulajdon; Írország – a foglalkoztatásra és az értékesítésre gyakorolt hatások.

Ami a globális versenytársainkat illeti: az EU innovációs teljesítménye 2018-ban meghaladta az Egyesült Államokét. Kína teljesítménye azonban háromszor gyorsabban javul ezen a téren, mint az Unióé, ezért nagy ütemben zárkózik fel, Japán és Dél-Korea pedig egyre nagyobb előnyre tesz szert az EU-val szemben.

Hogy állnak a régiók?

Az európai innovációs eredménytáblát a regionális innovációs eredménytábla kíséri. Ez utóbbi az innovációs rendszerek teljesítményének összehasonlító értékelését tartalmazza 23 uniós tagállam 238 régiójára, valamint országos szinten Ciprusra, Észtországra, Lettországra, Luxemburgra és Máltára vonatkozóan. A ma közzétett 2019. évi regionális innovációs eredménytábla azt mutatja, hogy a régiók teljesítménye erőteljesen közelít egymáshoz, vagyis egyre csökkennek a régiók közötti különbségek.

Magyarország régiói egy kivétellel (Észak-Alföld, lemaradó innovátor) a mérsékelt innovátorok csoportjába tartoznak. Közülük Budapest és Pest megye a leginnovatívabb: Budapest a 130., Pest megye pedig a 139. helyen áll a 238 vizsgált régió között, míg az összes többi magyarországi régió a 195. és a 210. hely között helyezkedik el.

A leginnovatívabb régiókat tekintve a finnországi Helsinki-Uusimaa, a svéd főváros, Stockholm, és a dániai Hovedstaden vannak az elsők között. Az unió 159 régiója esetében a teljesítmény a kilencéves megfigyelési időszakban nőtt.

A magyarországi régiókat külön-külön vizsgáló részletes anyagban így néz ki a leginnovatívabb, 130. helyen álló Budapest innovációs eredménytáblája:

Hogyan tovább?

A bizottsági összefoglaló emlékeztet rá, hogy az elmúlt évtizedekben Európa gazdasági növekedésének mintegy kétharmada az innovációból fakadt. Az európai kutatási és innovációs program által befektetett minden euró 25 év alatt potenciálisan 11 euró hozamot eredményezhet a GDP-ben. A Bizottság ezért tűzött ki új, ambiciózusabb célokat az EU és tagállamai, valamint a régiók számára, és ezért tett javaslatot az eddigi legnagyobb ívű kutatási és innovációs program, a 100 milliárd eurós keretösszegű Horizont Európa létrehozására. A Bizottság elképzelései segíteni fognak abban, hogy az EU a globális kutatás és innováció élvonalában maradjon.

A kutatási és innovációs beruházások 2021 és 2027 között várhatóan akár 100 ezer új munkahelyet is létrehozhatnak a kutatás területén és az innovációs tevékenységet folytató vállalkozásoknál.

Az európai innovációs eredménytábla és a regionális innovációs eredménytábla adatai segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének meghatározni, hogy mely területeken teljesítenek jól, illetve mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra az innováció eredményesebb előmozdítása érdekében. Emellett az európai szemeszter keretében végzett elemzései alapján a Bizottság nemrégiben kiadta a 2019. évi országspecifikus ajánlásait, amelyekben gazdaságpolitikai iránymutatást nyújt minden uniós tagállamnak a következő 12-18 hónapos időszakra. Az idei országspecifikus ajánlásokban különös hangsúlyt kapott a kutatás és az innováció. A Magyarországnak szóló országspecifikus ajánlásokról külön cikkünk:

2019.06.05 12:53 Újra figyelmeztette Brüsszel a magyar kormányt (2.)

Elbieta Bieñkowska, a belső piacért, valamint az ipar-, a vállalkozás- és a kkv-politikáért felelős biztos a következőképpen nyilatkozott a mai innovációs eredménytábla kiadása kapcsán: „A Bizottság innovációs eredménytáblái segítenek a tagállamoknak, a régióknak és az EU egészének abban, hogy meghatározzák, mely területeken van szükség szakpolitikai reformokra ahhoz, hogy megerősítsük Európa vezető szerepét az innováció terén.”

Carlos Moedas, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos hozzátette: „Az innováció megalapozza a jövőbeli foglalkoztatást és növekedést. Örömmel nyugtázom, hogy általában véve pozitív trendek érvényesülnek az EU-ban. Ahhoz azonban, hogy továbbra is a legjobbak között lehessünk a világban, mind az EU-nak, mind pedig a tagállamoknak folytatniuk kell a beruházásokat, és megfelelő szakpolitikai intézkedésekkel ösztönözniük kell az innovációt.”

Corina Cretu, a regionális politikáért felelős uniós biztos így nyilatkozott: „Az EU kohéziós politikája keretében rendelkezésre álló pénzforrások az innováció és a fenntartható fejlődés fontos mozgatórugói. A startup cégek és a kisvállalkozások új üzleti modellek létrehozását segítik elő a digitális és a zöld ágazatban. Innovációs központok azonban a kevésbé erős gazdaságú országokban is táptalajra találhatnak. Az eredménytábla megállapításai segítenek abban, hogy lendületet adjunk az innovációnak az EU régióiban, ideértve a kevésbé fejlett térségeket is.”