Magyarországnak érdeke a Krk-szigeti LNG-terminál megépítése – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Zágrábban, ahol Tomislav Coric horvát környezetvédelmi és energetikai miniszterrel tárgyalt.

Szijjártó Péter elmondta, hogy Közép-Európában az energiaellátás a hosszú távú jövő szempontjából továbbra is kritikus kérdés, hiszen több bizonytalansági tényező is felmerült. Legfőképpen az, hogy Ukrajna és Oroszország között továbbra sincs tranzitszerződés a 2020-as esztendőtől. A külgazdasági és külügyminiszter szerint ezért felmerül, hogy a közép-európai térség biztonságos gázellátása milyen módon valósul meg a következő években.

– húzta alá a miniszter.

Szijjártó Péter szerint, az egyik legéletszerűbb és talán a legreálisabb forgatókönyv az, hogy Horvátország végre megépíti az LNG fogadására alkalmas kikötőjét, és onnan Magyarországra majd gázt lehet szállítani. A miniszter kiemelte, hogy Magyarország érdekelt ennek a beruházásnak a sikerében, és ezért is döntött úgy a kormány, hogy vételi ajánlatot tesz a horvátoknak az LNG-kikötőt birtokló és működtető cég részvényei 25 plusz egy százalékának megvásárlására. Szijjártó Péter szerint a horvát fél az ajánlat elfogadását ahhoz köti, hogy a magyar cégek foglaljanak kapacitást a terminálban. „Ez jelenleg versenyképes áron nem tehető meg, az itt kínált ár jóval magasabb a jelenleg Magyarország által elérhető gázárnál” – mutatott rá a miniszter.

A miniszter ezért javaslatot tett horvát kollégájának egy minden eddiginél szorosabb együttműködésre a két ország energiapiacai között, mégpedig úgy, hogy integrálják a magyar és a horvát gázpiacot, amelynek eredményeként Magyarország és Horvátország határán nem kellene gázszállítási tarifát fizetni, és egy nagyobb gázpiac jönne létre, nagyobb fogyasztási igénnyel.

Szijjártó Péter úgy vélte: így könnyebben tudnának tárgyalni az árról a gázkereskedő vállalatokkal, mivel egy ilyen gázpiaci integrációval egységes ár jönne létre a térségben, ami jelentős előrelépés lenne az energiaellátás biztonságának terén is. A horvát fél nyitott a javaslatra – mondta, hozzátéve, hogy a részletek kidolgozása érdekében közös kétoldalú kormányzati munkacsoport létrehozásában állapodtak meg. A munkacsoportnak az lesz a feladata, hogy megvitassa a magyar és horvát gázhálózatok potenciális integrációjával kapcsolatos kérdéseket, és azokat kormányzati döntésre előkészítse.

A külgazdasági és külügyminiszter kifejtette, hogy megállapodtak abban is, hogy adott esetben közösen tárgyaljanak olyan nagy energetikai vállalatokkal, amelyek az új forrás tekintetében ellátást tudnának biztosítani az LNG-kikötő számára. Katari, algériai és amerikai vállalatok és források is szóba jöhetnek, emelte ki Szijjártó Péter.