Érdekes folyamatok zajlanak egy hete a bankközi piacon: a rövid lejáratú kamatok látványosan elszálltak, ami a likviditás szűkítését mutatja. A jelenség oka az új lakossági állampapír óriási sikere, illetve némi szabályozói késlekedés.
A bankközi egynapos kamatláb egy hét alatt 0,06%-ról rég nem látott magasságokba, 0,66%-ra emelkedett. Ugyanezen időszak alatt az egyhetes Bubor kamatláb 0,11%-ról 0,49%-ra ugrott, de tulajdonképpen a három hónapos lejáratig minden eszközben megfigyelhető a hozamemelkedés. Információink szerint a bankszektor is idegesen figyeli a folyamatot, hiszen a jelenség mögött a pénzpiaci likviditás visszaesése áll.
A likviditás szűkülésének elsődleges oka az új MÁP+ lakossági értékpapír fergeteges sikere. Az óriási érdeklődés hatására több százmilliárd forint áramlott az új eszközbe, ez pedig klasszikus sterilizációs eszközként viselkedik: a betétek és egyéb pénzforrások eltűnnek a piacról és az állam MNB-nél vezetett kincstári egységes számlájára kerülnek át. Az új állampapír kibocsátásának első hetében több mint 500 milliárd forintért vásárolt a lakosság, így elsőre érthető a bankközi likviditás szűkülése. A helyzet azonban ennél eggyel komplikáltabb.
Egyáltalán nem törvényszerű ugyanis, hogy a likviditás ennyire csökkenjen, hiszen a MÁP+ vásárlására gyakran más állampapír visszaváltásával teremtettek fedezetet a megtakarítók. Ez pedig elvileg azt kellene, hogy jelentse, hogy az állam nem szív ki olyan sok pénzt a bankközi piacról, hiszen cserébe más állampapírok visszavásárlásával pénzt is pumpál a gazdaságba. Információink szerint az első nagy vásárlási roham mintegy 60%-ára (hozzávetőleg 300 milliárd forintra) más állampapírok visszaváltása teremtette meg a fedezetet.
Ha a lakossági állampapírok állománya valóban csak a fennmaradó 200 milliárd forinttal nőtt volna, akkor a likviditás szűkülése elfogadható mértékű maradt volna. Csakhogy nem ez történt. A lakosság ugyanis az eladni kívánt állampapírjait nem az államnak kínálta fel, hanem a bankjának, ahol az állampírt vette. A bankok pedig felvásárolták a felkínált lakossági állampapírt (ez a kötelességük), majd megtartották azt (ehhez pedig joguk van). Természetesen azért tartották meg, mert ilyen magas kamatozású kockázatmentes eszközt ők nem is találnak a piacon.
Vagyis a fentiek hatására a lakossági állampapír állomány valóban 500 milliárd forinttal emelkedett (plusz még az utóbbi napok vásárlásai). Ez egyrészt felhizlalta az államadósságot, a kincstári egységes számla egyenlegét, másrészt az állam kamatkiadásait is kissé megnöveli, harmadrészt pedig kiszívja a bankközi piacról a likviditást, így a rövid lejáratú források ára (a rövid lejáratú kamatok) gyorsan emelkedni kezdett.
A helyzetet úgy lehetett volna elkerülni, ha az állam a bankokat intenzíven ösztönözni kezdi, hogy a nála „ragadt” lakossági papírokat kínálja fel neki visszavásárlásra. (Egyes papírok esetében ez megtörténik automatikusan, de másoknál ez egyáltalán nem kötelező.) Ez azonban mindeddig elmaradt, így a likviditásszűke csak fokozódott.
A helyzetet pikánssá teszi, hogy a héten a likviditás szezonális okokból amúgy is alacsony, az ÁFA-befizetések csütörtökön további, mintegy 250 milliárd forintot szívnak ki a rendszerből. Éppen ezért az érintett intézményeknek lépniük kell, piaci értesüléseink szerint ez már részben elindult, a következő napokban pedig fokozódnak az erőfeszítések. Egyik oldalról a visszavásárlásokban aktivizálhatja magát az állam (az Államadósságkezelő Központ), másik oldalról a jegybank (amelynek természetesen elsősorban a BUBOR emelkedése fáj) tehet likviditáskönnyítő lépéseket.
