Hosszú évek óta először nem nőtt éves alapon az üres álláshelyek száma Magyarországon, ez az első halvány jele annak, hogy a munkaerőhiány tetőzött. Azonban a munkaerőpiac szétszakadt: a versenyszférában enyhülni látszanak a gondok, míg a közszférában egyre súlyosabb a probléma, amiből kiemelkedik az egészségügy egyre romló helyzete.
A magyar gazdaság jelenlegi növekedési ciklusában példátlan esetet láthatunk: az idei első negyedévben csökkent a betöltetlen álláshelyek száma az előző év azonos időszakához képest, amely a munkaerőhiány csillapodásának jele. Január és március között 57 300 betöltetlen álláshely volt a versenyszférában, ami visszaesést jelent az előző év azonos időszakában mért 58 800-as adatához képest a KSH adatai szerint.
A tavalyi év utolsó három hónapjának negyedéves alapú esését még lehetett szezonális hatásokkal magyarázni (télen kevesebb a szezonális munka), azonban az idei adat már több ennél. Vagy azt látjuk, hogy a vállalatok könnyebben megtalálják a szükséges munkavállalók, vagy azt, hogy már nincs is szükségük annyi dolgozóra, mert
- a kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak vagy
- az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kedvesebb élőmunkára van szükségük,
- illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszéfárba harmadik országból.
Könnyen lehet, hogy a három folyamat együttesen zajlik a magyar gazdaságban, ugyanis a beruházási adatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy az ipari robotok és az automatizálási technikák térnyerése elkezdődött, másrészről a jelenlegi gazdasági növekedési ciklus a csúcsához kezd érni, ami a külső kereslet gyengélkedésén már kezd látszani, ezt pedig érezhetik az exportra termelő vállalatok.
Habár a trendforduló első jeleit láthatjuk, a következő negyedévek meghatározóak lesznek, de nem lennénk meglepődve, ha a munkaerőhiány is elérte volna a csúcsát (a GDP-növekedéssel párhuzamosan).
Lássuk a részleteket!
A komoly visszaesés a konjunktúra-érzékeny feldolgozóiparban látható: az első negyedévben 20 100 üres álláshely volt a szektorban, ami majdnem 20%-os csökkenés éves alapon. Ez az a szektor, ahol a külső kereslet nagyban meghatározó, és amelyet a legerőteljesebben érinthetnek a magyarországi beruházások megvalósulásai (Mercedes, BMW).
Az építőiparban 4800 üres álláshelyet mértek, ami még emelkedést jelent éves alapon. Nem meglepő, hogy az építőiparban egyre kevésbé találják meg a szükséges munkavállalókat, miután a szektor száguld: az épületeknél ipari, lakó- és irodaépületek építése, az egyéb építményeknél pedig továbbra is út- és vasútépítések eredményezik a növekedést.
A kereskedelemben, a szállítás-raktározásban és a szálláshely-szolgáltatásban tovább nőtt a munkaerőhiány, ami azt jelzi, hogy a képzett, élőmunka-igényes szektorok továbbra is küzdenek a problémával. Ugyanakkor az infokommunikációs szektorban, a pénzügyi-biztosítási tevékenységben, az ingatlanügyletekben, illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban már csökkent az üres álláshelyek száma éves alapon.
Egyre nagyobb a gond az állami szférában
Az állami szektor viszont minden területen egyre nagyobb bajban van. Január és március között 19 ezer üres álláshely volt, ami 10%-kal több, mint az előző év azonos időszakában.
Ez részben annak köszönhető, hogy ezekben az ágazatokban nem igazán működhet az automatizáció, másrészt a fizetések is egyre kevésbé vonzóak több területen. Emiatt például tömegek hagyják ott az oktatási ágazatot.
Az oktatásban 4100 betöltetlen álláshely volt az első negyedévben, ami 20%-os növekedés éves alapon, az adatokat azonban torzítja, hogy hány állást lehet „kiírni”. Az egészségügyből már több mint 9000-en hiányoznak, ami szintén kétszámjegyű növekedésnek felel meg – így nem csoda, hogy naponta hallunk olyan híreket, hogy egyes kórházakban nincs elegendő orvos vagy nem tudják ellátni az ügyeleteket, elhalasztják a műtéteket, illetve egyes osztályok stabil működése sem biztosított. Az állami szektorban ráadásul béremeléssel sem tudják megtartani az egyes intézmények/szektorok a munkavállalókat, mert a bér központilag meghatározott. A közigazgatás-védelem nemzetgazdasági ág is egyre nagyobb munkaerőhiánnyal küzd, itt 6700 betöltetlen álláshelyet láthattunk.
Az állami szektorban egyre súlyosabb a munkaerőhiány, amely részben az oktatásra, de főképp az egészségügyre koncentrálódik. Itt már 4%-os a betöltetlen álláshelyek aránya – ennél magasabb számot csak egyetlen ágazatban, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység nemzetgazdasági ágban láthatunk. Csak az egészségügyben nagyobb galibát okozhat, ha nincs elegendő dolgozó, mint az adminisztrációnál.
Egyelőre nem tudjuk, hogy a versenyszférában a trendforduló első jeleit láthatjuk, vagy csak egy átmeneti visszaesés az üres álláshelyek számában, ezért fontosak lesznek a következő negyedévek adatai. Az viszont egyre világosabb, hogy az államnak – az alapvető szolgáltatások ellátása esetén is – egyre nehezebb kezelnie a munkaerőhiányt.
(Címlapkép: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images)