Csak Budapesten közel 37 ezer volt a lakáspiaci adásvételek száma az egész 2018-as évet nézve, ami összességében 2 százalékos növekedést jelent a korábbi évhez képest. 10 olyan kerület volt, ahol kevesebb lakás cserélt gazdát, ezek közül a legnagyobb csökkenést a X. kerületben mérték. Azokon a területeken viszont, ahol leginkább megnőtt a tranzakciók száma, egy olyan kerületben nőtt meg legjobban a vásárlások száma, amelynél a korábbi évben a legnagyobb visszaesést lehetett tapasztalni – áll az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérkép elemzésében.
Budapesten 2 százalékkal, a végleges számokban várhatóan 37 ezer közelébe nőtt tavaly a lakáspiaci tranzakciók száma. Tíz kerületben lehetett a forgalom visszaesését tapasztalni, amelynek mértéke 1 és 19 százalék közé esett. Tetemes a veszteség
a 2-3 ezres forgalmú VIII. és X. kerületben, utóbbiban volt a legnagyobb, 19 százalékos visszaesés a 2018-as adatok alapján.
A befektetési célú vásárlások még mindig jelentős keresletet generálnak a rangsor másik végén ugyanis 10 százalékot meghaladó forgalmi élénküléssel áll például az V., XIII. vagy VII. kerület. A XIII. kerület emellett a legfőbb színtere a most dübörgő újlakás-építésnek és forgalomnak is, nagyjából 3,7 ezer tranzakciót itt regisztrálták. Ezt követik egymás után a XIV., VII., XI. és VIII. kerületek. A tranzakciószám egyik évről a másikra bekövetkező hektikus mozgására példa a legdrágább V. kerület, amelyet 2017-ben a legnagyobb arányú, 25 százalékos visszaeséssel lehetett emlegetni, tavaly viszont élre ugrott, több mint 30 százalékos keresletélénküléssel.
Ha pedig megvizsgáljuk a kerületken belül az egyes körzeteket is, élen jár a 1053-as körzet (délkeleti Belváros), ahol a 70 százalékos forgalombővülése egyértelműen a befektetői kereslet számlájára írható. A 1149-es (Kiszugló) és 1097-es (Külső-Ferencváros) körzet 50-55 százalékos növekményének ugyanakkor elsősorban a számos új projekt az oka, de elsősorban a IX. kerület esetében bőven lehet átfedés a befektetési célú vásárlásokkal is. Mindössze két kerület van, ahol az összes irányítószám-körzetben nőtt a forgalom: míg a XIII. kerület hagyományosan az újlakás-építések és a kereslet fő központja, a IV. kerületet csak az elmúlt két-három évben fedezték fel a lakásépítők nagy számban, kerületi szinten is érezhető pluszforgalmat generálva.
BB Házak
|
58 db lakás
30 – 94 m2 alapterület |
Átadás:
2020 Q4 |
|
25 – 75 M Ft
|
|
A nagyon drága ingatlanokat is szívesen veszik
Néhány évvel korábban egy 50-60 millió forintos társasházi lakás már drágának számított, 2018-ban azonban 100 millió forintra kúszott a nagy értékű ingatlanok határa és már ez az ár sem számít kirívónak a piacon. Az Otthon Centrum hálózatában 2014 óta megtízszereződött 100 millió forintnál drágább ingatlanok értékesítése, ezeknek az ingatlanoknak a 80 százalékát Budapesten értékesítették – mondta el Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője.
Soóki-Tóth Gábor MRICS
elemzési vezető
Otthon Centrum
Soóki-Tóth Gábor 1993-ban végzett okleveles építészmérnökként a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1999-ben a Nottingham Trent Egyetemen M.Sc in Real Estate fokozatot szerzett. A BME Városépítés tanszékén kezdett dolgozni… Tovább »
A 2019-es tranzakciók egészét nézve a legnagyobb arányban a XII. kerületben voltak nagy értékű adásvételek, ahol háromból egy ingatlant 100 millió forint felett értékesítettek a hirdetőportálon keresztül zajló tranzakciók közül, de az V. és a XIII. kerület is népszerű volt a nagyobb értékű lakások eladását tekintve. A 100 millió forint feletti lakások átlagos alapterülete a fővárosban 158 négyzetméter volt, a legkisebb eladásra kínált nagy értékű ingatlan alapterülete 63, míg a legnagyobbé 440 négyzetméter.
2019.06.06 05:45 Térképen az országos lakásárak – Nehéz elhinni azt, amit látunk
Németvölgyi Residence
|
41 db lakás
49 – 149 m2 alapterület |
Átadás:
2019 Q4 |
|
0 – 0 M Ft
|
|