Éves szinten akár 10%-os állománybővülést is láthatunk majd a magyarok állampapír-állományában 2023-ig – derül ki a Boston Consulting Group friss Wealth Reportjából. A Portfolio-nak küldött kiegészítő adatokból kiderül, hogy tavaly és az elmúlt öt évben is egyértelműen a részvény és befektetési alap volt a sláger a magyarok vagyonán belül, de ez a lakossági állampapírok előretörésével változhat a jövőben. A tanulmányból emellett kiderül az is, hogy bár 10 éve nem teljesítettek olyan rosszul a részvénypiacok, mint tavaly, a privát kézben lévő globális vagyon nőni tudott, igaz, az utóbbi öt év legkisebb növekedési ütemével.

Elképesztő ütemet diktálnak az állampapírok

A BCG tanulmánya a globális vagyoni trendek mellett külön kitér Kelet-Európára és ezen belül Magyarországra is. A tanácsadó cég Portfolio-nak küldött, a hazai piacra fókuszáló számaiból többek között kiderül, hogy:

• Magyarországon az utóbbi öt évben 8%-kal nőtt a háztartások személyes vagyona, csak tavaly ez a növekedés 7%-ot tett ki, míg a 2018-2023-as időszakra a tanulmány 7%-os bővüléssel kalkulál. Ezek a számok egyébként többnyire egybevágnak a kelet-európai trendekkel, a globális vagyonnövekedést viszont jóval felülmúlja. Nagy tehát a potenciál a magyar és régiós piacon a vagyonkezelők számára.
• A magyar, privát kézben lévő vagyon tavaly a tanulmány szerint 300 millió dollárt tett ki, ami a régió vagyonának 6%-át jelenti. Érdekes adat az is, hogy a kelet-európai régiós arányokhoz képest Magyarországon magasabb a nem befektethető eszközök aránya a vagyonon belül, tavaly ez közel 40%-ot tett ki. A befektethető eszközök (részvények, befektetési alapok, valuta, bankbetét, kötvény) tavaly 61%-ot képviseltek, ezeknek aránya 2023-ra 59%-ra csökkenhet, összegszerűen viszont 7%-os vagyongyarapodás lehet csak a befektethető eszközökben 2023-ra.
• A befektetési portfóliót tekintve a magyarok sokkal nagyobb arányban fektetnek részvénybe és befektetési alapba, mint kelet-európai társaik, sőt, ebben a teljes világpiaci átlagot is lekörözzük a több mint 40%-unkkal (globális szinten ez 35% volt tavaly). Emellett viszonylag magas a kötvények aránya is, miközben például a készpénz és bankbetétek aránya 30% körül mozog, szemben a kelet-európai több mint 50%-kal.
• A következő 4-5 évre vonatkozó előrejelzések szerint Magyarországon a kötvénybefektetések állománya fog majd a legdinamikusabban, éves szinten 10%-kal nőni, ebben nyilván szerepe van és lesz a lakossági állampapírok felfutásának is.
• Tavaly a dollármilliomosnak számító magyarok a teljes lakossági vagyon 39%-át birtokolták, de a vagyon több mint fele a 0-250 ezer dollárnak megfelelő forinttal bírók kezében volt. Ebben olyan szempontból számítanak változásra, hogy nagyobb vagyon koncentrálódik majd a 100 millió dollár feletti vagyonnal bírók kezében 2023-ra.

Horváth Krisztián, a BCG budapesti irodájának szenior szakértője a magyar adatokhoz még hozzáfűzte, hogy a magyarországi bankok és független szereplők a régiós versenytársakhoz képest sikeresebben konvertálták a betéteket befektetési alapokba. Egyre erősödő versenytársként jelenik meg a vagyonelemek között az állampapír, annak ellenére, hogy a pénzügyi vagyonon belül már ma is jóval magasabb a részaránya, mint kelet-Európában vagy akár globálisan. Fontos magyar jelenség, hogy a pénzügyi vagyonon belül egyre alacsonyabb (bár abszolút összegben növekvő) a külföldön tartott vagyon aránya és néhány éven belül a globális átlag közelébe fog csökkenni, azaz a magyarok egyre kisebb arányban tartják külföldön a vagyonukat.

Tíz éve nem volt ilyen rossz a tőzsde, az emberek vagyona mégis nőtt

Tíz éve nem volt olyan rossz évük a részvénypiacoknak, mint tavaly, a nagyobb tőzsdeindexek mintegy 20%-ot estek. Mindez hatással volt a globális privát vagyon növekedésére is, amely tavaly a BCG tanulmánya szerint 1,6%-kal 206 ezermilliárd dollárra nőtt. Ez jóval alacsonyabb növekedési ütem, mint a 2017-ben mért 7,5%, vagy a 2013 és 2017 között mért éves átlagos 6,2%. A részvénypiacok rossz teljesítménye különösen a vagyonosabb réteg vagyonát csapolta meg, mivel ezek a portfóliók többnyire bővelkednek a részvényekben.

A tavalyi visszafogottabb vagyonnövekedés ellenére a tanácsadó cég úgy látja, hogy az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a globális privát vagyon: 2013 és 2018 között a befektethető eszközök (részvények, befektetési alapok, valuta, bankbetét, kötvény) éves összevetésben 5,5%-kal nőttek és elérték a személyes pénzügyi vagyon 59%-át. Az olyan, nem befektethető pénzügyi eszközök, mint az életbiztosítások, nyugdíjalapok vagy nem tőzsdén jegyzett cégben lévő részesedések a teljes portfólió 41%-át tették ki, ami az elmúlt öt évben közel 5%-os éves növekedésnek felel meg.

Egyébként régiós szinten is érezhető volt, hogy a privát vagyonra negatívan hatott a tavalyi tőzsdei visszaesés, az USA-ban és Japánban is csökkent egy év alatt a vagyon, Kelet-Európában viszont 6,8%-kal nőni tudott, még úgy is, hogy Lengyelországban, Romániában és Csehországban is nagy volt a részvénykitettség.

Klikk a képre!

A globális vagyon fele a milliomosok kezében van

Tavaly a dollármilliomosok száma 2,1%-kal 22,1 millió főre nőtt egy év alatt, az ő kezükben van a globális privát vagyon 50%-a. A tanulmány alapján továbbra is Észak-Amerikában koncentrálódik a legtöbb dollármilliomos, de 2018 és 2023 között a milliomos populáció Ázsiában mutat majd a leggyorsabb ütemű növekedést, Japánt leszámítva itt több mint 10%-os növekedéssel kalkulálnak, ezt követi majd Afrika és Latin-Amerika. 2023-ra a dollármilliomosok száma a világon elérheti a 27,6 milliót.

Klikk a képre!

Mi lesz a jövőben?

A BCG több elemzést is végzett arra, hogy különféle makrogazdasági és piaci indikátorokat figyelembe véve hogyan alakulhat a világ privát kézben lévő vagyona. A becslés szerint 2018-ról 2023-ra a vagyon 5,7%-kal fog nőni globális szinten. Észak-Amerika továbbra is a vagyonfelhalmozás egyik fő forrása lesz, miután itt az egyik legmagasabb a részvényállomány a portfóliókon belül, ráadásul lehet számítani arra, hogy az észak-amerikai tőkepiacok növekedni fognak, még ha szerényebben is.

A tanulmány szerint Észak-Amerikában a vagyon 5,4%-kal 118 ezermilliárd dollárra fog nőni 2023-ra, Nyugat-Európában 3,9%-kal 53,1 ezermilliárdra, míg Japánban alig több mint 1%-kal 17,3 ezermilliárdra. A legnagyobb növekedési sztorija a következő öt évben Ázsia lesz, ott összességében 9,4%-os vagyonnövekedéssel kalkulálnak, ezzel pedig a régió privát vagyona meghaladja majd az 58 ezermilliárdot 2023-ra, ezen kívül

• Latin-Amerika 8,2%-kal,
• Afrika és a Közel-Kelet 7,7%-kal,
• Kelet-Európa és Közép-Ázsia 7,6%, míg
• Óceánia 5,8%-kal növekedhet ugyanezen időtávon.

A tanulmány kitér arra is, hogy a vagyonkezelők előtt jelentős potenciál van a bevételnövelésre a következő években, de ehhez személyre szabott szolgáltatások, termékek kellenek, és az, hogy olyan piacokra és szegmensekre fókuszáljanak, amelyek vagyonoldalról is kulcsszerepet töltenek be. Annak ellenére például, hogy Észak-Amerikában és Nyugat-Európában is csökkent a vagyonnövekedési ütem és a vagyonkezelésen elérhető profitmarzs, méretük miatt továbbra is fontos szerepet töltenek be a vagyonpiacon: Észak-Amerika a 61%-át, Nyugat-Európa a 19%-át adta tavaly a privátbanki szegmens bevételeinek.

Klikk a képre!

Címlapkép: MTI/Bizományosi, Róka László