Az elmúlt két évben – a kezdeti bíztató számok ellenére – nem sikerült csökkenteni a globális szén-dioxid kibocsátást, melynek kétharmada becslések szerint a villamosenergia-termeléshez köthető. A Föld egyre növekvő energiaigénye miatt ennek csökkentése valószínűtlen, azonban a megújulókra való átállás, illetve a hatékonyságnövelési beruházások sokat javíthatnak az összképen. A magyar vállalkozások mindkettőhöz jelentős támogatást tudnak igénybe venni.

A globálisan kibocsátott szén-dioxid mennyisége tavaly 2017-hez képest 1,7 százalékkal 33,1 milliárd tonnára emelkedett, az emisszió növekedésének üteme pedig az elmúlt öt évben 2018-ban volt a leggyorsabb. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) szerint a bővülés kétharmada a villamosenergia-termeléshez köthető.

Pedig 2014 és 2016 között sikerült elérni, hogy a globális karbonemisszió stagnált, annak ellenére, hogy a világgazdaság bővült. A kibocsátás szinten tartása nagyrészt az erőteljes energiahatékonysági és dekarbonizációs intézkedéseknek volt köszönhető, ami a szénfogyasztás csökkenését eredményezte. A trend azonban 2017-ben fordult, a magasabb növekedés már nem párosult olyan mértékű hatékonyságjavulással, hogy elegendő legyen az emisszió szinten tartásához. Ezzel együtt az energiafogyasztás bővüléséhez képest az emisszió 25 százalékkal kisebb mértékben bővült tavaly, nem utolsó sorban a megújuló energiaforrások további terjedésének, valamint a nukleáris energiatermelés következtében.

Az IEA tervének célja a globális felmelegedés megfékezése a gazdasági növekedés visszafogása nélkül, amelynek az egyik kulcseleme az energiahatékonyság ösztönzése. A több összetevőből álló mix jelentős részét, 44 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. Fontos összetevő még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók állami támogatásának megreformálása.

Magyarország az uniós célokkal összhangban legalább 40 százalékkal tervezi csökkenteni az üvegházhatású gáz kibocsátását az 1990. évi bázishoz képest, mindez pedig az egységnyi magyar GDP előállításához felhasznált üvegházhatású gáz kibocsátás mértékét 30 százalékkal csökkenti majd 2030-ra.

Komoly ösztönzésekkel terelgetik a vállalkozásokat

Az American Council for Energy Efficient Economy (ACEEE) két fontos összefüggésre is felhívta a figyelmet. Az egyik, hogy új áramtermelő kapacitások legolcsóbban nem új erőművekkel, hanem a hatékonyság növelésével biztosíthatók: energiahatékonysági beruházásokkal, megtakarítási intézkedésekkel 1 kWh áram „kitermelése” átlagosan 3 centbe kerül, míg egy erőműben ennek előállítása kétszer-háromszor ennyi. Ehhez jön még, hogy az energiahatékonyság növelése révén kevesebb új erőműre van szükség, így jelentősen csökken a környezeti terhelés is.

A másik, hogy a megújulók részarányának emeléséhez szintén az egyik legjobb és legköltséghatékonyabb módszer, ha előbb az összfogyasztást csökkentjük, hiszen ezáltal a szükséges, elvárt megújuló részarány is könnyebben, alacsonyabb költséggel teljesíthető.

Júniusban radikálisan egyszerűsített uniós napelemes pályázat nyílt meg 15 milliárd forintos keretösszeggel a mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A pályázat célja, hogy a cégek a saját energiafogyasztásukon tudjanak spórolni a napelemek segítségével és így végső soron a CO2 kibocsátás is csökken.
A pályázat főbb részletei:

• 1,5-3 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a cégek
• 7,5-15 kWp teljesítményű fejlesztésre lehet támogatást kapni, vagyis kis kapacitású, saját villamosenergia fogyasztás kiváltása a cél
• a támogatás mértéke beépített kilowattonként fixen 200 ezer forint. Tehát nem tényleges költségek alapján történik a támogatás, hanem az iparági adatok alapján megállapított egy összegű átalányár alapján.
• csak olyan cégek pályázhatnak, amelyeknek van már legalább 3 lezárt teljes üzleti évük és a pénzt a közép-magyarországi régión kívüli fejlesztéshez kérik
• olyan épületekre való napelem telepítésre lehet csak pénzt kérni, amelyben a kérelem benyújtását megelőző egy évben volt villamos energiafelhasználás (tehát használatban volt)
• a pályázatokat június 17-én délelőtt 10 órától lehet benyújtani elméletileg 2020. szeptember 30-ig, de a gyakorlatban a 15 milliárd forintos keret kimerüléséig.
• a fejlesztésekről nem kell számlákat, bankszámla kivonatokat, és egyéb számviteli bizonylatokat benyújtani, csak a fejlesztés megfelelő minőségű megvalósítását igazoló dokumentumokra van szükség

Emellett a nyáron várható egy 10 milliárdos keretű pályázat nagyvállalatok számára, energiahatékonyság növelését célzó épületenergetikai fejlesztések támogatására.

Adókedvezmény már most is elérhető

Januártól pedig már nemcsak energiahatékonysági beruházásra, hanem felújításra is igénybe vehető adókedvezmény, mely az üzembe helyezés évében vagy az azt követő öt adóévben használható fel. Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg a beruházás/felújítás elszámolható költségének

• Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
• Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
• Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezmény mértéke kisvállalkozások esetén további 20, középvállalkozások esetén 10 százalékponttal növelhető, tehát egy budapesti kkv akár a befektetés adójának akár 50 százalékát is visszaigényelheti. Az adókedvezmény igénybevételének a feltétele egy energetikai igazolás, amely alátámasztja, hogy a beruházás/felújítás javította az épület energiahatékonyságát.