Miért nem emelt tovább az MNB? – Itt az indoklás!
június 25, 2019 0

A második félévben beérkező adatok meghatározók lehetnek az inflációs kilátásokat illetően – derül ki az MNB Monetáris Tanácsának keddi közleményéből. Ezek közül kiemelten fontos a lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése, a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása, az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása, valamint az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.

Szinten tartotta a kamatkondíciókat kedden az MNB Monetáris Tanácsa, a jegybank döntéshozói nem emelték tovább az egynapos betéti rátát. A délután megjelent közleményben indokolták a lépést, a legfontosabb, hogy a jegybank szerint a második félévben érkező adatok dönthetik el a további inflációs kilátásokat.

A közlemény utolsó kulcsfontosságú bekezdésébe májushoz képest új elemként került be, hogy az év második felében több elemet figyel majd a jegybank:

  • A lassuló európai konjunktúra dezinflációs hatásainak begyűrűzése.
  • A globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikájának változása.
  • Az új lakossági állampapír megtakarításokra gyakorolt hatása.
  • Az anticiklikus fiskális politika gazdasági következményei.

A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni

– olvasható a közlemény utolsó mondatában. Vagyis ebből az olvasható ki, hogy a fenti tényezők alakulása határozhatja meg a tanács következő lépéseit.

Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra az év második felétől fékezi az áremelkedés ütemét. Ezzel összhangban az adószűrt maginfláció a következő hónapokban várhatóan még enyhén emelkedik, majd a külső dezinflációs hatások miatt az idei év végétől fokozatosan 3 százalékra csökken. A monetáris politika hatókörén kívül eső hatásként a dohánytermékek félévente emelkedő jövedéki adója a teljes erőjelzési horizonton emeli a fogyasztóiár-indexet. Az intézkedés másodkörös inflációs hatásokat nem okoz, így nem befolyásolja az adószűrt maginfláció alakulását – áll a jegybank legfontosabb megállapításai között.

A közlemény szerint a tanács júniusban a harmadik negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát 100 milliárd forinttal, a korábbi 300-500 milliárd forintos sávról, legalább 200-400 milliárd forintra mérsékelte, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. Az MNB kész az FX-swap eszköz állományát rugalmasan alakítani annak érdekében, hogy a kamattranszmisszió a Monetáris Tanács döntésének megfelelően alakuljon, valamint, hogy a bankközi hozamok volatilitása alacsony maradjon.

Az indoklásában a Monetáris Tanács kiemeli, hogy a globális jegybankok politikáját fokozódó óvatosság jellemezte az utóbbi időszakban.

A monetáris politika mellett az új lakossági állampapír-stratégia, a 2020-as költségvetési tervezet és a Gazdaságvédelmi Akcióterv versenyképességi intézkedései is a makrogazdasági stabilitás és a fenntartható felzárkózás további erősítése irányába hatnak – áll új megállapításként a közleményben. A júniusban bevezetett Magyar Állampapír Plusz a lakosság pénzügyi vagyonának szerkezeti változása mellett várhatóan a háztartások megtakarítási rátájának emelkedését is eredményezi. Ennek következtében a gyors bérnövekedés egyre nagyobb része fogyasztás helyett felhalmozásban jelenik meg, ami az önfinanszírozás erősítése révén az ország külső sérülékenységének csökkentését is támogatja. A jövő évi törvényjavaslat alapján a költségvetés GDP arányos hiánya – jelentős tartalékok mellett -1 százalékra mérséklődik. A költségvetési politika 2019 után 2020-ban is anticiklikus hatású marad. Az elmúlt hetekben bejelentett Gazdaságvédelmi Akcióterv várhatóan fokozatosan javítja a gazdaság versenyképességét. A fenti lépések együttesen erősítik a makrogazdasági egyensúlyt, csökkentik a külső sérülékenységet, és hozzájárulnak a fenntartható felzárkózási pálya megőrzéséhez az MNB szerint.