Nem alkotnak homogén csoportot a feltörekvő országok, állapítják meg az Amundi elemzői. A feltörekvők között gyakran komoly növekedési és egyensúlyi különbségek láthatók, aminek sérülékenységi következményei vannak. De hol van Magyarország a világtérképen?

A befektetők gyakran egy kalap alá veszik a közepesen fejlett, elméletileg gyors növekedésre képes országokat, amelyek között vannak ázsiai, afrikai vagy éppen kelet-európai országok is. Ez a feltörekvő piaci országcsoport ugyanazon befektetői kör érdeklődésére számíthat, éppen ezért gyakran figyelhetjük meg, hogy a földrajzi távolságok ellenére is az egyes piaci fundamentumok hasonlóan képesek mozogni. Ugyanakkor ezek az országok mégis nagyon különböző gazdasági helyzetben vannak. Az Amundi alapkezelő szakértői megvizsgálták az egyes országok sérülékenységét.

Fontos látni, hogy csak nagyon kevés ország képes gyors GDP-növekedést elérni úgy, hogy közben nem bomlik meg az ország egyensúlya. A szlovák gazdaság egyszerre nőtt gyorsan, miközben megőrizték az egyensúlyt. Magyarország növekedése nem tér el a feltörekvő országok átlagától, azonban az FDI és a fizetési mérleg együttes egyenlege az egyik legnagyobb pluszt mutatja. Csak Bulgária és Csehország mutat jobb egyensúlyi pozíciót, azonban náluk lassabb is volt a növekedés.

Kína, India vagy éppen Törökország úgy tudott a legtöbb országnál gyorsabb GDP-növekedést elérni, hogy az ország egyensúlyi mutatói gyengék lettek. A legrosszabb helyzetben Brazília és Argentína lehet, ahol a gazdasági növekedési is elmaradt a térség átlagától, miközben komoly egyensúlyi problémáktól szenvednek (vagyis erős kiigazítási igény mellett kellene javítani a tőkevonzó képességet).

Az Amundi azt is megvizsgálta, hogy az országok finanszírozás szempontjából mennyire sérülékenyek. A kék csoportba tartozó országoknak egészséges a közfinanszírozásuk, míg a pirosak sérülékenyek és magas az inflációs ráta is.

Habár Magyarország az egészséges országok közé tartozik, azért nagyban kitett a külföldi tőkeáramlásnak, ahogy Lengyelország, Csehország, Bulgária vagy Horvátország is. A kelet-közép-európai régióból csak Románia tartozik a sérülékenyek közé.

Ha azonban más mutatókat is figyelembe veszünk, akkor megváltozik a kép. A fizetési mérleget, a fizetőképességet, valamint a külső sérülékenységi indikátorokat tekintve Magyarország az Amundi szerint már nem szerepel annyira előkelő helyen, a tavalyi év végére a sérülékeny országok listáján voltunk.

Az Amundi értékelésével bizonyára sokan vitatkoznának, hiszen a magyar gadzaság sérülékenysége az elmúlt években minden értékelés szerint sokat javult. Sőt, az Amundi egy másik értékelése szintén sokkal jobb képet fest a magyar kockázatokról. A szakértők megnézték, hogy mennyire áll összhangban az országok adósságának minősítése (hitelminősítői besorolás) a piac által árazott csődkockázattal (CDS-felár). A régiós országok többségének adósminősítése nagyjából megfelel a piac ítéletével, tehát nekünk is érdemben javulni kell még ahhoz a piac szemében is, hogy több kategóriával jobb osztályzatot kapjunk a nagy hitelminősítő cégektől.