Zombik fogságában vannak magyarok tízezrei
június 30, 2019 0

Az egyre nagyobb munkaerőhiány közepette az MNB friss jelentésében megvizsgálta, hogy a zombi vállalatoknál komoly munkaerőpiaci tartalék van. Ha ők átkerülnénk piacképes vállalatokhoz, az csökkentené a munkaerőhiányt.

A hagyományos csoportok mellett a zombi vállalatoknál foglalkoztatottak is munkaerőpiaci tartaléknak tekinthetők. A zombi vállalatok értékes erőforrásokat – tőke, munkaerő – kötnek le a gazdaságban, ezáltal csökkentve a termelékenységet. (A zombi vállalat olyan vállalkozás, amely nem tudja törleszteni adósságait és/vagy hosszabb időtávon képtelen a gazdaságos működésre, ennek ellenére nem szűnik meg.)

Azokat a vállalatokat tekintik zombi cégeknek, amelyek legalább 10 évesek és legalább három éven keresztül nem realizáltak árbevételt, illetve még azokat a vállalatokat is ide sorolhatjuk, amelyeknek a saját tőkéje három éven keresztül kisebb vagy egyenlő, mint nulla. 2017-ben NAV adatok alapján a szűkebb definíciót használva 31,4 ezer, a tágabb definíció szerint 56,2 ezer zombi vállalat létezett, akiknél a foglalkoztatottak létszáma összességében 66 ezer, illetve 148,2 ezer főt tett ki.

Zombik fogságában vannak magyarok tízezrei

A szűkebb definíció szerinti zombi vállalatoknál foglalkoztatottak 41 százaléka a piaci szolgáltató szektorban, 5 százaléka a feldolgozóiparban, míg 54 százaléka egyéb szektorokban található, míg a tágabb definíció szerinti zombi vállalatoknál foglalkoztatottak 54 százaléka a piaci szolgáltató szektorban, 12 százaléka a feldolgozóiparban, míg 34 százaléka egyéb szektorokban volt alkalmazva.

Az idei évben a bérhányad a historikus átlaga fölé emelkedett, így a feszes munkaerőpiaci környezetben elvárt dinamikus béremeléseknek már kizárólag a termelékenység és a versenyképesség emelkedése adhat teret. Ez a költségkörnyezet ahhoz vezethet, hogy megindul az alacsony termelékenységű, zombi vállalatok kilépése a piacról

– írja az MNB.

A jelenlegi feszes munkaerőpiaci környezetben a termelékenyebb vállalatok könnyen felszívhatják az így felszabaduló munkaerőt, ami a versenyszféra üres álláshelyek csökkenéséhez vezethet. A folyamatot a következő években is fennmaradó erőteljes bérdinamika tovább erősítheti.

Ennek kapcsán a jegybank új makro-ökonometriai modelljével megvizsgálták hogyan hatna a versenyszféra üres álláshelyeinek csökkenése a versenyszféra bérdinamikára. Ha azt feltételezzük, hogy egy év alatt 10 ezerrel csökkenne az üres álláshelyek száma az év egészében egyenletesen eloszlatva (negyedévente 2,5 ezerrel), annak hatására minden más tényező változatlansága mellett az adott évben közel 0,3 százalékkal, a következő évben 1-1,5 százalékkal, mérséklődik a versenyszféra éves átlagos bérdinamikája. Fontos, hogy ez a hatás egy maximumnak tekinthető, mivel nem tartalmazza azt az összetétel-hatást, hogy a zombi vállalatoktól a termelékenyebb vállalatokhoz kerülő foglalkoztatottakat magasabb bérért fogják alkalmazni.

Összességében tehát elmondható, hogy a zombi vállalatok megszűnése általi piactisztulás az üres álláshelyek csökkenésén keresztül oldhatja a munkaerőpiaci feszesség emelkedését és hozzájárulhat a versenyszféra bérdinamika mérséklődéséhez. Mindemellett a vizsgált vállalatok esetleges (részleges) megszűnése az aggregált termelékenységet is emelheti, ami elősegítheti azt, hogy a bérek növekedése előretekintve összhangba kerüljön a produktivitás alakulásával.