Eddig egyértelműen kirobbanó siker az új szuperállampapírként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz (MÁP+), hiszen négy hét alatt több mint 1000 milliárd forint talált gazdára a kedvező kamatozású lakossági termékből. Bármilyen hihetetlen, azért az állam étvágya sem határtalan a befektetéseinkkel kapcsolatban, hiszen vannak adósságcélok, amiknek meg kellene felelni. Mi lesz, ha nem csillapodik a háztartások rohama? Hogyan tudja hűteni a piacot az állam?
Eddig sikersztori a szuperállampapír
Június elején indult el a MÁP+ értékesítése, amivel kapcsolatban már előzetesen komolyak voltak a várakozások. Egyrészt ez jelenleg a piacon elérhető legvonzóbb lakossági állampapír, hiszen az ötéves futamidő végéig majdnem évi 5 százalékos hozamot lehet vele elérni, másrészt az év első öt hónapjának adatai azt mutatták, hogy a befektetők is ugrásra készen vártak, hiszen január és május között kissé csökkent a lakossági állampapírok állománya. Vagyis a lejáratokat könnyen lehet, hogy sokan már nem újították meg az új vonzóbb termékre várva.
A szuperállampapír be is igazolta a várakozásokat, hiszen az első héten rögtön majdnem 530 milliárd forint értékben jegyeztek a befektetők, ami minden idők legjobb lakossági értékesítési adata volt. Azóta kicsit csillapodott a roham, de még mindig nagyon szép számokat hoz a papír.
Az állampapírból az ÁKK minden héten 100 milliárd forintnyit hirdet meg a lakosságnak, ezt azonban eddig minden alkalommal túljegyezték, az első héten több mint ötszörös volt az érdeklődés. Az adósságkezelő igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy nem fogy el a MÁP+, mindenkinek jut belőle. De honnan lett hirtelen ennyi pénze a lakosságnak?
- Más befektetési termékből csoportosíthattak át megtakarítást, a befektetési alapok többségénél például ma jobb hozamot tud felmutatni a szuperállampapír.
- Továbbra is 5000 milliárd forint körül van a háztartások készpénzállománya, ennek egy részét is szerették volna előzetesen becsatornázni.
- A lakossági állampapírok piacán is elindulhat átrendeződés, hiszen az új termékkel egyidőben mások eltűnnek vagy csökken az állományuk.
A 2019-es finanszírozási tervben az ÁKK úgy számolt, hogy 800 milliárd forinttal emelkedhet a lakossági állampapírok állománya. Az első öt hónapban úgy tűnt, hogy ez nehezen fog teljesülni, most azonban a szuperállampapír berobbanásával megnyugodhat az adósságkezelő. Hivatalosan azt nem tudni, hogy a jelentős értékesítés mekkora állománynövekedést okozott, mekkora volt az új eladás, ami nem más állampapírokból érkezett, de az eddigi információk és piaci pletykák alapján ez nagyjából a fele lehetett, vagyis mintegy 500 milliárd forint négy hét alatt.
Miért baj az államnak, ha túl sok pénzt viszünk hozzá?
Az elmúlt években megszokhattuk már, hogy alapvető cél a lakossági befektetői bázis erősítése, illetve a devizakibocsátás visszafogása. A hosszútávú stratégia alapján ez várhatóan a következő időszakban is folytatódik, hiszen 2023-ig 11 ezer milliárd forintra szeretné feltornászni a lakossági állományt az állam.
De akkor mégis miért baj az, ha fennmarad a roham a szuperállampapírért és hamarabb teljesül a cél? Elsősorban azért, mert a fenti alapelvek mellett más céljai is vannak az államnak, elsősorban az adósságráta folyamatos csökkenése. Ehhez igazítják évről évre az éves finanszírozási tervet, hogy az új állampapírok mellett is csökkenjen az adósság a GDP arányában.
Ráadásul az államnak csak úgy önmagáért nem kell a sok állampapír-értékesítés, az ebből befolyó pénzt a költségvetési hiány finanszírozására, illetve az adósság megújítására fordítja. Amit ezen felül bocsátana ki, az felesleges parkolna az állam számláin.
Egyáltalán mi történik azzal a megtakarítással, amiből mi állampapírt veszünk? Az így befolyó pénz első körben az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlára (kesz) kerül, ami a kormány likvid tartalékának felel meg. Ebből aztán lehet fedezni a költségvetés hiányát, illetve a lejáró állampapírok visszafizetését és a kamatfizetéseket. Azonban a kesz állománya értelemszerűen adósságnak minősül, hiszen már eladott kötvényekből származik a pénz.
Az éves finanszírozási tervet mindig annak alapján határozzák meg, mennyi lesz a költségvetés hiánya, amit meg kell finanszírozni, illetve milyen lejáratok lesznek, amikre elő kell teremteni a pénzt. Persze ebben van valamekkora mozgástér, de ha több százmilliárddal meghaladja a bevétel a tervezett kiadást, akkor lépnie kell az államnak. Az nem megoldás, ha egyszerűen csak elköltik a „felesleges” pénzt, hiszen attól az adósság nem lesz alacsonyabb.
Mit tud tenni az állam?
Lássuk, mit lehet tenni, ha a vártnál jobban alakulnak az állampapír-értékesítések! Több eszköze is van erre az esetre az adósságkezelőnek:
- Visszafoghatja az aukciókon meghirdetett állampapírmennyiséget, ezzel erőteljesebben nőhet a lakosság súlya a finanszírozásban.
- Visszavásárolhat forint- vagy devizakötvényeket a befektetőktől.
- Megpróbálhat erősebb ösztönzőket bevetni a bankokkal szemben, hogy a náluk lévő lakossági állampapírokat visszaadják neki.
- Végső esetben a lakossági rohamot is fékezheti, de azt gondoljuk, hogy ehhez tényleg csak akkor nyúlnak majd, ha minden kötél szakad.
Alapvetően arra számíthatunk, hogy az első három eszközt alkalmazhatja az adósságkezelő ősszel, ha továbbra is kedvezően alakulnak a MÁP+ értékesítési számai. Egyrészt a szokásos heti diszkont kincstárjegy aukciókon és a kéthetente tartott kötvényaukciókon foghatják vissza az eladott mennyiséget. Ezzel az éves kibocsátás erőteljesebben eltolódhat a lakossági termékek felé. Kérdés az, mennyivel lehet még csökkenteni ezeken az aukciókon az eladott mennyiséget. Az év első felében azt láttuk, hogy eddig is ritkán fogadott el a meghirdetett mennyiségnél több ajánlatot az ÁKK, vagyis valószínűleg a kínálatot is szűkíteni kellene, ami akár az aukciók ritkításának lehetőségét is felvetné. Emellett egy ilyen lépésnek lenne még egy kedvező hatása: minden bizonnyal csökkennének a magyar hozamok, hiszen kisebb mennyiség jutna a nagybefektetőknek.
A másik kézenfekvő lehetőség, hogy bármikor meghirdethet az ÁKK visszavásárlási aukciókat akár forint- akár devizakötvények esetében. Ezeken pedig csak a visszavásárlási árfolyamot kell úgy belőni, hogy a befektetőknek megérje eladni a papírjaikat, vagyis jó eséllyel névérték felett kellene fizetni az adósságkezelőnek. Ha ezt devizakötvények esetében teszik meg, akkor ráadásul közelebb kerülhetünk ahhoz a célhoz is, hogy tovább csökkenjen a deviza részarány az adósságon belül, vagyis a következő éveket is lehet tehermentesíteni.
A fentieken túl továbbra is mintegy 2000 milliárd forintnyi lakossági állampapír van a bankoknál, amit az ÁKK az utóbbi időszakban már elkezdett visszavásárolni. Ezek úgy kerültek a bankokhoz, hogy az ügyfelek által visszaadott papírokat ők a lejáratig megtartják, hiszen még mindig kedvezőbb a kamatozásuk, mint az aukciókon elérhető állampapíroké. Ha az ÁKK vonzó ajánlatot tud tenni, akkor ezeket is vissza lehet vásárolni. Az ÁKK-nak egyébként a friss papírok esetében van vásárlási opciója, tehát határozottabban is felléphet, mint ahogy a hírek szerint fel is lépett az elmúlt két héten.
