Majdnem százmilliárd forintot vettek ki az elmúlt egy évben a magyar befektetők a vegyes alapokból, a pénz oroszlánrésze valószínűleg ingatlanokba és állampapírba vándorolt. Pedig nem teljesített rosszul a közelmúltban a kötvényeket és részvényeket egy portfólióban vegyítő eszközosztály, az alapok zöme fél év alatt lenyomta a legmagasabb hozamú lakossági állampapírokat – hosszú távon viszont csak kevés vegyes alap tudta produkálni ezt a teljesítményt.

A befektetési alapok éves és féléves teljesítményéről alapkategóriák szerint számolunk be, eddig az alábbi összefoglalóink jelentek meg:
2019.07.03 05:33 Ujjonghatnak a magyar befektetők: csak úgy röpködnek a 10% fölötti hozamok
2019.07.02 13:41 10% körül is kereshetsz, ha profi magyar befektetőkre bízod a pénzed

Majdnem százmilliárdos mínusz

A válságot követően évekig szabályosan öntötték a befektetők a pénzt az egyszerre kötvényeket, részvényeket és pénzpiaci eszközöket is tartalmazó vegyes alapokba, hiszen a jól diverzifikált portfóliók a csökkenő állampapír-hozamkörnyezetben és a részvénypiaci raliban szépen tudtak hozni a konyhára. Aztán 2017 környékén elindult az ingatlanalap-mánia, ömlött a pénz az egyre attraktívabb, kockázatmentes hozamot kínáló lakossági állampapírokba, eleinte a betétekből, pénzpiaci alapokból, kötvényalapokból, majd 2018 közepén pedig a vegyes alapokból is elkezdett szivárogni a pénz a versenyképes alternatívát nyújtó befektetési formák felé.

Az egyetlen pozitív nettó hozammal szűrt vagyonnövekményt produkáló hónap az említett időszakban 2019 áprilisa volt, amikor 116 milliárd forinttal növekedett a vegyes alapok teljes vagyona. Mielőtt bárki az eszközosztály nagy visszatérését vizionálná, fontos leszögezni, hogy a növekmény nagy részét (110-115 milliárd forintot) az jelentette, hogy kötvényalapból átminősítették vegyes alappá az Erste Duett alapok alapját. A befektetői aktivitás ezen kívül alig 1-6 milliárd forintos növekedést hozott.

Ha ezt az egy hónapot nem számítjuk, tavaly május óta 95 milliárd forint szivárgott ki a vegyes alapokból, csak idén 32,5 milliárd forint volt a csökkenés. Ha az átsorolást is számítjuk, az alapok nettó vagyonbeáramlása 84,2 milliárd forint volt 2019 május végéig.

Közben egyébként még tavaly decemberben beesett a vegyes alapok kezelt vagyona 1000 milliárd forint alá, a Duett átsorolása miatt viszont ismét visszaugrott ez 1093 milliárd forintra. A legfrissebb elérhető BAMOSZ-összesítő szerint a vegyes alapok most 1079 milliárd forintot kezelnek.

Érdekesség, hogy az alapok nettó befektetői vagyonbeáramlása (átsorolással együtt) 84,2 milliárd forint volt, kezelt vagyonuk viszont 109 milliárd forintot nőtt, ami azt jelenti, hogy összességében a szektor mintegy 25 milliárd forintnyi hozammal gyarapította befektetőinek pénztárcáját.

Az új játékos, az Erste Duett egyből el is hódította a legnagyobb alapnak járó koronát a K&H Válogatott 2 alapjától, a 110 milliárd forintos alap vagyona viszont sem nominálisan, sem reálértéken nem nőtt akkorát, mint K&H-s kötvénytúlsúlyos befektetési politikát követő versenytársáé, melynek eszközállománya 17 milliárd forinttal nőtt fél év alatt.
Bár nominálisan ez az alap tapasztalhatta a legnagyobb vagyonnövekményt, arányaiban a legnagyobbat a Duett dolláros változata teljesítette, melynek eszközállománya 21,4%-kal hízott fél év alatt. Érdemes megjegyezni, hogy a dolláros Duett az Erste oldalán egyébként nem besorolt alapként szerepel, míg a forintos sorozat kiegyensúlyozott vegyes alap.

A legnagyobb vagyoncsökkenést a HOLD 3-as privátbanki alapja szenvedte el egyébként mind nominálisan, mind pedig arányaiban; 6,6 milliárd forinttal csökkent e portfólió nettó eszközértéke.

A hozamok miatt nem kell szégyenkezni

Ebből egyébként három dinamikus (vagyis részvénytúlsúlyos) alap volt és egy kiegyensúlyozott – a három dinamikus ráadásul alapvetően csak az Aegon, a Budapest és az OTP prémium ügyfeleinek érhető el.

A top 15 vegyes alap közé egyébként 7% fölötti hozammal lehetett bekerülni, hosszabb távon a most toplistás alapok többsége nem tudta produkálni ezt a teljesítményt.

A legrosszabb féléves teljesítményt nyújtó alapok sem hoztak amúgy vészesen: alig három olyan portfólió volt, amely mínuszolt és ezeknél sem volt vészes a veszteség (bár e három alap historikusan sem teljesít valami túl fényesen).

A hozam / szórás adatokat vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a vegyes alapok hároméves szórása 0,1 és 8% közé esett, míg alig három olyan alap van, amely mínuszos teljesítményt produkált ezen az időtávon.

Az egységnyi szórásra vetített hozamok alapján számolt hozamadatokból számolt Sharpe-mutatókra is érdemes egy pillantást vetni. Hároméves időtávon 54 vegyes alapsorozatnak volt pozitív Sharpe mutatója a 124-ből, vagyis ezek az alapok voltak azok, melyekkel kifizetődő volt a kockázatmentes hozamként megjelölt RMAX-nál nagyobb kockázatot vállalni.

A legjobb Sharpe-mutatót az Erste Duett alapja produkálta, ennek elsősorban az volt az oka, hogy az alap a vizsgált három éves időtáv oroszlánrészében alacsony kockázatú kötvényportfólióként funkcionált, ezért jóval kevésbé volt volatilis, mint egy átlagos vegyes alap. A hosszabb track recorddal rendelkező, forintos vegyes alapok közül a HOLD Alapkezelő 3000 alapja, majd a Diófa Alapkezelő Magyar Posta Takarék vegyes alapja teljesített a legjobban a rangsorban.

Klikk a képre!