Nem sértette az uniós jogot a 2010-ben, az árbevételre kivetett, majd 2013-ban kivezetett magyarországi kiskereskedelmi különadó – erre jutott az Európai Bíróság illetékes főtanácsnoka a brit Tesco magyarországi leányvállalata által indított ügyben. A főtanácsnok indoklásában rendesen kiosztotta a kiskereskedelmi multicéget.
Ez egy másik kisker-különadó vizsgálat
A kormány még 2010-ben vetette ki a kiskereskedelmi különadót és 2012-ig maradt fent abban a formában. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság már lefolytatott egy eljárást, amit a Hervis indított. A 2014 februári ítéletében az árbevételre kivetett különadó vonatkozásában a bíróság kimondta, hogy valamely, a vállalatcsoportba tartozó, más tagállamokban székhellyel rendelkező társaságokhoz kapcsolt vállalkozásokat hátrányosan érintő adó a társaságok székhelyén alapuló közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül.
A mostani ügyet a külföldi tulajdonban álló és Magyarországon bolti kiskereskedelmi tevékenységet nem vállaltcsoportba tartozó, kapcsolt vállalkozások formájában, hanem egy belföldi székhelyű gazdasági társaság az országban szétszórt telephelyei útján folytató Tesco azért kezdeményezte, mert egyrészről az ő általa választott működési formára nem terjed ki a Hervis ügyben hozott ítélet hatálya, másrészről viszont úgy véli, hogy a hátrányos megkülönböztetés a franchise rendszerben működő magyar cégekhez képest vele szemben is fennáll, tekintettel arra, hogy ő is köteles a telephelyei által termelt bevételek összeadására és az erősen progresszív adómérték alkalmazására (a magyar piacon egyébként a Lidl és a Penny Market is hasonló helyzetben voltak).
A jelen ügyben érintett jogvita alapja az, hogy a Tesco a 2010-2012 üzleti évei vonatkozásában vitatja a rá kivetett különadónak az uniós joggal való összhangját, amivel kapcsolatban a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság lényegében azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a Hervis ügyben nem vizsgált elemei vonatkozásában az érintett különadó összeegyeztethető-e az uniós alapszabadságokkal, az uniós jognak a gazdasági szereplők közötti hátrányos megkülönböztetést tiltó rendelkezéseivel, az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal, valamint az egyszerre több fajta forgalmi típusú adó kivetését tiltó uniós héairányelvvel (a héa magyar jogi megfelelője az áfa).
A mai napon ismertetett indítványában Juliane Kokott főtanácsnok (Németország) a magyarországi távközlési különadónak az uniós joggal való összhangjával kapcsolatban 2019. június 13-án ismertetett indítványában foglalt indokokkal lényegében összecsengő indokok alapján
Mi a magyarázat?
A főtanácsnok megállapítja, hogy a jelen ügyben vitatott különadóhoz kapcsolódó progresszív adókulcs jellegéből adódóan a nagyobb árbevételű vállalkozások magasabb átlagos adókulcs alá tartoznak, mint a kisebb árbevételű vállalkozások, ami által a vállalkozások e két csoportja eltérő bánásmód alá esik.
A főtanácsnok szerint ugyanakkor mindez nem jár a külföldi vállalkozások nyílt vagy közvetlen hátrányos megkülönböztetésével, mivel a különadó kivetési szabályai nem tesznek különbséget a vállalkozás székhelye vagy származása szerint. Hasonlóképpen, a főtanácsnok úgy véli, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó bevezetése révén nem áll fenn a vállalkozások letelepedése szabadságának közvetett korlátozása sem.
A főtanácsnok hangsúlyozza, hogy az a körülmény, hogy a Tesco Magyarországon a központosított szervezeti modelljével letelepedett, majd e választott szervezeti modell miatt a kiskereskedelem progresszív jövedelemadóztatása keretében az egyes telephelyei által elért árbevételek összeadódása következtében az árbevétele egy része tekintetében a magasabb adókulcsok alkalmazási körének hatálya alá került, nem jelenti azt, hogy ezen adóztatás visszaélésszerű. Különösen a Tesco esetében nem volt akadálya annak, hogy szervezeti felépítését a megváltozott adózási körülményekhez igazítsa, valamint hogy telephelyeit franchise modellben működtesse, továbbá nyitva állt előtte a több ellenőrzött jogi személyen keresztül működő szervezet létrehozásának lehetősége is.
Márpedig a főtanácsnok szerint ily módon a Tesco kivonhatta volna magát az összeszámítási szabály alkalmazása alól, csökkentetve ezáltal a tekintetében alkalmazandó átlagos adómértéket is. A főtanácsnok ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az alapvető szabadságok nem a jogi formától független adóztatást, hanem csupán azt követelik meg a tagállamoktól, hogy az adóztatás ne különböztesse meg hátrányosan a határokon átnyúló helyzetet.
Másrészről a főtanácsnok szerint a jelen ügyben vitatott magyarországi adójogszabály nem annyira a külföldi vállalkozások, mint inkább a nemzetközi szinten határokon árnyúló tevékenységet folytató és ennek keretében az elért nyereség lehető legkisebb mértékű adózatásának biztosítására törekvő multinacionális vállalkozások ellen irányul. Márpedig az elért nyereségük tekintetében nemzetközi adóoptimalizálást végző vállalkozások vonatkozásában egy árbevétel-alapú progresszív adó alkalmazása a főtanácsnok szerint nem valósít meg az adóztatáshoz való joggal való visszaélést.
A főtanácsnok álláspontja szerint a szóban forgó különadó alkalmas arra, hogy elérje a kivetésével meghatározott célokat (amelyek különösen az adókerülés megakadályozását, valamint a pénzügyi teljesítőképesség szerinti közteherviselés biztosítását foglalják magukban), annak kivetése pedig e célok eléréséhez szükséges és megfelelő intézkedésnek minősül.
Hasonlóképp érvelt a német főtanácsnok a távközlési különadóról szóló eljárás esetében is:
2019.06.13 11:53 Nem ütközik az uniós jogba a távközlési különadó
Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett magyarországi különadó összhangban van a letelepedés szabadságának az elvével.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokba ütközik-e, a főtanácsnok emlékeztet arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében valamely adó alanya annak érdekében, hogy kivonja magát ezen adó megfizetése alól, nem hivatkozhat arra, hogy állami támogatásnak minősül az olyan adómentesség, amelyben más vállalkozások részesülnek. Márpedig a jelen esetben a főtanácsnok szerint a Tesco pontosan ezt teszi, ami miatt a főtanácsnok annak kimondását javasolja a Bíróságnak, hogy a magyar bíróságnak a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal való összhangjának megvizsgálására irányuló kérdése elfogadhatatlan.
Arra az esetre, ha a Bíróság a szóban forgó kérdést mégis elfogadhatónak nyilvánítaná, a főtanácsnok úgy véli, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó nem biztosít az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal össze nem egyeztethető szelektív előnyt az alacsonyabb árbevételű vállalkozások számára a magasabb árbevételű vállalkozásokat sújtva.
Végül a főtanácsnok megállapítja, hogy a bolti kiskereskedelmi árbevételre kivetett különadó mint árbevétel-alapú közvetlen adó nem forgalmiadó-jellegű, így nem ütközik a héairányelvbe.
Azt is fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy a főtanácsnok véleménye nem köti a Bíróságot. Az Európai Bíróság bírái most kezdik meg az ügyben a tanácskozást. Az ítéletet későbbi időpontban hozzák meg.
Máris reagált a Pénzügyminisztérium
Az Európai Unió Bírósága mellett működő főtanácsnok ma megjelent véleményében – a Vodafone ügyben ismertetett álláspontjához hasonlóan – a Tesco ügyében is arra a következtetésre jutott, hogy a 2010-2012 között hatályos, a bolti kiskereskedelmet terhelő, sávosan progresszív mértékrendszert alkalmazó, árbevétel alapú ágazati különadó nem ellentétes az uniós szabályokkal – olvasható a főtanácsnoki indítvány kapcsán kiadott PM közleményben.
„Az Európai Bíróság előtti eljárásban a kormány végig következetesen képviselte azon meggyőződését, miszerint az ágazati különadó nem sérti az uniós szabályokat. Erre az álláspontra erősít rá Juliane Kokott főtanácsnok ma kiadott hivatalos véleménye, melyben a főtanácsnok megállapítja, hogy a különadó nem okoz hátrányos megkülönböztetést az adóalanyok között, így összhangban van a letelepedés szabadságának elvével, emellett egyetlen vállalkozás számára sem biztosít szelektív előnyt, ezért az Unió állami támogatási szabályaival is egybevág. Mindezek mellett – tekintve, hogy a magyar bíróságnak ilyen tárgyú kérdése is volt az Európai Bírósághoz – a főtanácsnok azt is megállapítja, hogy az ágazati különadó nem forgalmiadó-jellegű közteher, ebből fakadóan nem ütközik az ezt szabályozó ún. héairányelvbe sem” – közölte a tárca.
„Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy e vélemény csupán szakmai alapokon nyugvó ajánlásként értékelhető, az nem köti az Európai Bíróságot az ítélete meghozatala során. Mindazonáltal a magyar kormány bízik abban, hogy a Bíróság is azonos vagy hasonló következetésre fog jutni, mint a főtanácsnok. A bírósági döntés idén ősszel várható” – teszi hozzá a minisztérium.
Mit lép a kormány?
Lázár János volt miniszter keddi felszólalásában szintén amellett érvelt, hogy szükség van újra a különadók kivetésére a multicégek megregulázása érdekében, de sokat elárul a kormány álláspontjáról a kérdésben a reklámadó felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat indoklása. „Az Európai Unió Törvényszéke – szemben az Európai Bizottság döntésével – a lengyel bolti kiskereskedelmi adóban az állami támogatások uniós jogával összeegyeztethetőnek tartotta az adónem sávosan progresszív mértékrendszerét, azaz azt a mértékrendszert, amely eredetileg a reklámadóban is alkalmazandó volt. Az Európai Unió Törvényszéke előtt e tárgyban a reklámadóban is zajlik eljárás, szintén az Európai Bizottság határozata elleni jogorvoslat okán. Ezért a javaslat, az Európai Unió Bíróságának végleges döntéséig a hatályos, lineáris adómértéket felfüggeszti azáltal, hogy az adó mértékét 0%-ban határozza meg” – állt a javaslatban. Ez arra utal, hogy a kormány nyitva akarja hagyni a jövőbeni sávos különadó-kivetés lehetőségét.
Címlapkép forrása: Ashley Cooper/Construction Photography/Avalon/Getty Images