Kijelenthetjük: kivégezte az egykor legnépszerűbb magyar befektetést a januárban életbe lépő EU-s szabály, a továbbra is nulla közeli hozamok pedig csak tovább rontottak a helyzeten. A sokszor a bankbetétek riválisaként emlegetett pénzpiaci alapok vagyona pár hónap leforgása alatt több mint 500 milliárd forinttal csökkent, mára alig több mint 70 milliárdot kezel a kategória. Ráadásul a hozamok terén sem remekelnek a megmaradt alapok, a lakossági forintos sorozatok mind negatív hozammal zárták az év első felét. A könnyen pénzzé tehetőség sem lesz már annyira vonzó lehetőség a lakosság számára, miután a szuperállampapír jóval magasabb kamatozással tudja ezt hasonlóan jó feltételek mellett biztosítani.

Szinte teljesen eltűntek a befektetési térképről a pénzpiaci alapok, az egykor még több mint 1600 milliárd forintot kezelő kategóriában június végén már csak alig 74 milliárd forint maradt. A vagyoncsökkenésben több dolog is szerepet is játszik:

• Az egyik legfontosabb tényező, hogy januártól a meglévő pénzpiaci alapoknak is meg kell felelniük egy EU-s előírásnak, amely szigorúbb befektetési, kockázatkezelési és ügyféltájékoztatási előírásokat határoz meg az alapoknak. Emiatt több alap is kötvényalappá alakult át, ez pedig jelentős tőkeátrendeződést hozott magával, a pénzpiaci alapok kárára.
• A globális, és ezen belül a magyar hozamkörnyezet továbbra is alacsony, a nagy jegybankok egyelőre nem szigorítanak, az MNB sem lépett a kamatemelés útjára, mindez pedig azt jelenti, hogy egy ideig még meg kell barátkozni a pénzpiacok alapok esetében a nulla közeli hozamokkal.
• Ezekből az alacsony hozamokból ráadásul még az alapkezeléshez, letétkezeléshez köthető egyéb díjakat is ki kell termelni, amelyek mind csökkentik a befektetőknek kimutatott nettó hozamot.
• Sokszor az szól a pénzpiaci alapok mellett, hogy könnyen pénzzé tehetőek, hiszen likvid eszközöket tartanak. Csakhogy azóta már a piacon van a Magyar Állampapír Plusz, amely hasonlóan jó likviditási lehetőséget tud biztosítani a lakosságnak, jóval magasabb hozam mellett.

Most gyakorlatilag ott tartunk, hogy a még közel nulla százalék körüli kamatot biztosító bankbetétek is jobb választásnak tűnnek a lakossági befektetők számára, mint a lakossági pénzpiaci alapok. Az éven belüli bankbetétek például 0,2% körüli kamatot biztosítanak:

Hogy milyen nagy vérengzést okoztak a főként szabályozói változások a pénzpiaci alapoknál, jól mutatja a lenti ábra: a december végi 606 milliárd forintból május végére kevesebb mint 80 milliárd forint maradt.

A januárban életbe lépő EU-s szabály rögtön meg is mutatta a hatását: egyetlen hónap alatt közel 450 milliárd forint áramlott ki pénzpiaci alapokból, miután az alapok egy része kötvényalappá alakult át. Azóta is folyamatos a tőkekivonás, igaz, már jóval visszafogottabb mértékben, és ebben szerepet játszik az is, hogy a hozamok terén sem remekeltek a megmaradt alapok (a fentiekben leírtak miatt).

A K&H alapja a legnagyobb

A megmaradt pénzpiaci alapok közül a K&H Tőkevédett Dollár Pénzpiaci alap a legnagyobb 28,7 milliárd forintos vagyonával, ez az alap kezeli a teljes kategória vagyonának közel 40%-át. A második helyen az MKB Forint Likviditási Alap áll 12,3 milliárddal, ezt az Aegon Pénzpiaci alap követi 7,6 milliárddal.

Féléves szinten négy alap, az Accorde USD Pénzpiaci, az MKB Dollár Likviditási, az Aegon Pénzpiaci és az Aegon Lengyel Pénzpiaci alap tudta növelni vagyonát, utóbbi több mint megmásfélszerezte vagyonát hat hónap alatt a befektetői tőkebeáramlásnak köszönhetően. Összességében viszont a megmaradt alapok több mint 10%-os tőkevesztést könyveltek el fél év alatt, egy éves időtávon viszont több mint 5%-kal nőtt a vagyonuk.

Még a 0%-os hozam sem volt meg

A forintos, lakossági pénzpiaci alapok teljesítménye az idei első fél évben nem volt valami rózsás, gyakorlatilag egyik alapnak sem sikerült még a 0%-ot sem hoznia. Az ezek között a „legjobbnak” mondható teljesítmény az MKB Forint Likviditási alapé, amely mínusz 0,01%-ot hozott, ezt az Aegon Pénzpiaci követte -0,07%-kal, majd az OTP Prémium Pénzpiaci mínusz -0,08%-kal. A listán szereplő alapok között egyébként csak az Aegon alapja tudott egy- és hároméves időtávon pozitív hozamot felmutatni.

A megmaradt pénzpiaci alapok között azért voltak jobban teljesítő alapok is, ezek a dollárban denominált alapok, amelyek a dollár árfolyamából profitálhattak nagyobbat. A pénzpiaci alapok, révén likvid és alacsony kockázatú eszközökbe fektetnek, szórásuk sem magas. A sorozatok között egyedül az MKB Dollár Likviditási alapnak volt magasabb, 0,4% körüli szórása egy év alatt.

Ha a ZMAX-ot vesszük kockázatmentes hozamként, devizás sorozatokkal együtt 7 olyat találunk, amely pozitív, egységnyi szórásra vetített hozamból számolt Sharpe-mutatót tudott produkálni. A legjobb Sharpe-mutatója a K&H Tőkevédett Dollár Pénzpiaci alapnak volt, ezt követte az Accorde USD Pénzpiaci, majd az Aegon Lengyel Pénzpiaci intézményi sorozata.

Címlapkép: Getty Images/ DEA/V. Gianella