A rengeteg EU-s és magyar költségvetési támogatás, illetve az intézményrendszer 2014-es átalakítása oda vezetett, hogy a GDP 1,35%-áról 1,49%-ára ugrott 2018-ra a kutatás-fejlesztési ráfordítások aránya – derült ki a KSH most frissített adattáblájából.

Ez azt jelenti, hogy gazdasági versenyképesség egyik kiemelten figyelt mutatójában, illetve a felzárkózásunk egyik zálogában a rendszerváltás óta a legmagasabb GDP-arányos eredményt érte el tavaly a magyar gazdaság. A siker mellett azért persze meg kell jegyezni, hogy az európai országok rangsorában ez még mindig csak a középmezőnyhöz elegendő teljesítmény, és továbbra is fokozott veszélyben van a 2020-ra megcélzott 1,8%-os GDP-arányos magyar célszám.

Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium az adat kapcsán már arról beszél, hogy 2030-ra a 3%-os arányt kell megcélozni, amihez érvelése szerint a kutatás-fejlesztési intézményrendszerben további átalakítások kellenek, és persze az, hogy elköltött milliárdoknak az eddigieknél jobban kell hasznosulnia a gazdaságban.

Ilyet még nem láttunk (a rendszerváltás óta)

A nyár közepén szokott megjelenni az előző év kutatás-fejlesztési ráfordításainak kiemelten figyelt statisztikája és a KSH csütörtökön frissítette is az adattábláit (itt elérhető), a közleménye/kiadványa pedig feltehetően a jövő héten jelenik majd meg. Közben az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az adat kapcsán rögtön kiadott egy közleményt, amelyet saját ábrás kiegészítéseinkkel mutatunk be az alábbiakban.

Bár a minisztérium nem hangsúlyozza, de ha a rendszerváltás speciális évének számító 1990-es adattól és az előző korszak más adottságaitól eltekintünk, akkor

Az ITM értékelése szerint ez az ugrás várható volt, amiben fontos szerepet játszik az, hogy 2014-től átalakították a hazai KFI-stratégiát és intézményrendszert, illetve a felsőoktatásban is változások voltak, továbbá nagy volumenű állami és uniós támogatási programok indultak. A szaktárca a siker rögzítése mellett rögtön hozzáteszi: „A K+F ráfordítások hatékonyabb hasznosulásához ugyanakkor további lépések szükségesek.”

Érdemes egyébként rögtön kitekinteni, hogy nemzetközi viszonylatban ez az 1,49%-os arány mit jelent. Amint látható: az Európában vezető innovátor államoknak tekinthető skandináv államok és Németország 3% körüli arányához képest ez jócskán elmarad, de például a 2018-as eredmény a csehek után bizonyára a második helyet jelentheti majd a lengyelek és a szlovákok előtt.

A tárca a pénteki közleményében visszautal az Európai Bizottság minap közzétett európai innovációs rangsorára is, amely szerint Magyarország a K+F-ráfordítások jelentős növekedése ellenére stagnált az innovációs teljesítményben és ezzel 2 helyet visszacsúszva a 23. helyen szerepelt 2018-ban. „Vagyis, hiába nőnek az állami szereplők k+f ráfordításai is, ha azok nem hasznosulnak megfelelően a gazdaságban” – állapítja meg a szaktárca.

2019.06.17 17:17 Már innovatívabb az EU Amerikánál, alig javított 7 év alatt Magyarország

2019.06.20 15:47 Visszacsúszott Magyarország: újra belenyúlnak az innovációs rendszerbe

A hasznosulás hatékonyságának vizsgálata összetettebb feladat, most viszont azt érdemes megnézni a KSH előzetes 2018-as KFI-ráfordítási statsztikáiból azt, hogy ez a 2017-ben még 517 milliárd forintot kitevő összvolumen mitől ugrott meg 2018-ra 628,4 milliárd forintra, azaz 21,5%-kal és így a GDP-arányos ráfordítás 1,35%-ról 1,49%-ra. Amint az alábbi ábrán láthatjuk, mindhárom nagy szektorban jókora ráfordítás-emelkedés történt:

• A legnagyobb súlyt kitevő vállalkozási (magán) szektorban 272-ről 323 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+19%)
• A második legnagyobb súlyt képviselő állami szektorban 165-ről 209 milliárd forintra ugrott a ráfordítás (+26,5%)
• A harmadik legnagyobb súlyt képviselő külföldi források pedig 77-ről 93 milliárd forintra emelkedtek (+21%).

Az ugrás főbb összetevői

A tárca értékelése szerint abban, hogy a két fő szektorban ekkora növekedés történt, illetve 1,49%-ra ugrott a GDP-arányos kiadás, tükröződnek a Befektetés a jövőbe című stratégia mentén elindított nagy volumenű állami támogatási programok, amelyek az egyetemek és kutatóintézetek mellett lehetővé tették számos vállalkozás számára is k+f tevékenységének erősítését. E programokba beletartoznak az uniós társfinanszírozással a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programban (Ginop) és a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) megvalósuló projektek, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFI) alapjából – a hazai költségvetésből finanszírozott – támogatott projektek is, melyeken keresztül a KFI stratégia – az NKFI Hivatal hatékony közreműködésével – jelentős részben megvalósul.

A szaktárca szerint ezek közül kiemelten fontos a felsőoktatási intézményi kiválósági program, amely az egyetemi szférában tapasztalható mintegy 15 milliárd forintos növekedés forrását adta. A felsőoktatás K+F ráfordítása ezzel csaknem a vállalkozási szektoréval azonos mértékben (20,78 százalék) nőtt, míg a kutatóintézeteknél a növekedés ennek kevesebb mint a fele (9,51 százalék).

A részletes adatok alapján a tárca megjegyzi: a kutatóintézetek és a felsőoktatási intézmények vállalkozásoktól (5, illetve 6 százalék), valamint külföldi forrásból (például közvetlen uniós támogatásból) származó (10-11 százalék) k+f ráfordítása ugyanakkor kevéssé jelentős, ami a tárca szerint elsősorban az alacsony együttműködési szintre vezethető vissza. Emiatt leszögezik: a felsőoktatási és akadémiai intézmények beágyazottságát tekintve mind a hazai vállalkozásokkal való kapcsolatuk, mind az uniós kutatási térben való megjelenésük terén bőven van potenciál a bővülésre, fejlődésre.

– állapítja meg a minisztérium.

Fent már említésre került a KFI-ráfordításokon belül a harmadik legfontosabb szektor, a külföld, és érdemes tovább bontani a fent látott kék oszlopot a KSH segítségével, ugyanis kiderül, hogy a 2018-ban 93 milliárd forintnyi külföldi KFI-ráfordítás mögött 15-ről 17 milliárdra emelkedő, azaz összességében nem kiugró szerepű külföldi közvetlen brüsszeli forráselnyerés áll. Ez egyúttal arra is utal, hogy külföldi nagyvállalatok itthoni KFI-ráfordítása erősödhetett az utóbbi években érdemben.

A KSH részletes adataiból az is kiderül, hogy az utóbbi években, feltehetően szoros összefüggésben a 2014-2020-as uniós ciklus elinduló pályázataival, illetve az intézményrendszeri átalakításokkal, jócskán megnőtt a kutató-fejlesztő helyek száma és az ott foglalkoztatott szakemberek létszáma is. A kutatóhelyek száma a 2017-es 3109 darabról tavalyra új csúcsra, 3426 darabra ugrott, kizárólag a vállalkozói szféra lépései miatt, míg a foglalkoztatottak száma közel 61 ezerről csaknem 65 ezer főre, új csúcsra, nőtt, nagyrészt szintén a vállalkozói szféra lépései miatt.

Végül két érdekességet is érdemes még a KSH statisztikáiból kiemelni:

• Új csúcsra, 1%-ra, emelkedett a kutató-fejlesztő helyek K+F-létszáma az összes foglalkoztatott százalékában
• 1,1%-ról 1,04%-ra visszasüllyedt a kutató-fejlesztő helyek K+F-beruházásainak aránya a nemzetgazdasági beruházások százalékában.

Ezek a fő célok

Az ITM közleményében kifejti:

A szakpolitikai intézkedések célja továbbra is az a tárca szerint, hogy a támogatások felhasználásának az eredményeként olyan kritikus tömegű kutatás-fejlesztési kapacitás jöjjön létre, amely lehetővé teszi, hogy Magyarország magas hozzáadott értéket teremtő, tudásalapú, kiegyensúlyozott, fenntartható gazdasággá és társadalommá váljon.

A szakpolitikai célok között kiemelt szerepe van az együttműködések erősítésének. Fontos, hogy erősödjön az együttműködés a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer szereplői között, hogy a vállalatok kölcsönösen előnyös együttműködéseket alakítsanak ki az egyetemekkel és kutatóintézetekkel.

– hangsúlyozza közleményében a tárca.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Lakatos Péter