Lássuk a számokat: mennyire hatalmas az a hatalmas Facebook-bírság?
július 15, 2019 0

Ha igazak a hírek, akkor hatalmas, 5 milliárd dolláros bírságot kaphat a Facebook az adatvédelmi gyakorlata miatt, ami a Cambridge Analytica-botrány kapcsán került tavaly előtérbe. Ez lehet a valaha volt legnagyobb büntetés, amit az amerikai hatóságok kiszabtak technológiai vállalatra, még csak hasonló mértékűre sem volt példa a kereskedelmi bizottság történetében. Európában bőkezűbben osztogatták a bírságokat a technológiai vállalatoknak az elmúlt másfél évtizedben, de a Facebook eddig megúszta jelentősebb büntetés nélkül.

A hétvégi hírek szerint egy megállapodással zárul a Facebook elleni vizsgálat, amit a Cambridge Analytica-botrány kapcsán kezdeményezett az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottság (FTC). Az összeg hatalmas, 5 milliárd dollár, az FTC történetének legnagyobb büntetése. Összegyűjtöttük, hogy milyen büntetéseket kaptak eddig a nagy technológiai vállalatok.

A Cambridge Analytica-botrány

Tavaly márciusban robbant a hír, hogy a Cambridge Analytica nevű brit politikai elemzőcég Facebook-felhasználók millióinak profiljához fért hozzá kétes, feltehetően illegális módon. Még 2013-ban egy brit akadémikus fejlesztett egy alkalmazást, amin keresztül 270 ezren töltöttek ki egy felmérését. De az alkalmazás nem csak a saját felhasználói adatait kapta meg, hanem hozzáfért az ismerőseik profiljához is, így Facebook-felhasználó adata szivárgott ki. Ami végül a Cambridge Analyticához került. Akikről pedig azt feltételezik, hogy akár befolyásolhatták az amerikai elnökválasztást is a hozzájuk került adatoknak köszönhetően, a választók manipulálásával.

Amerikában eddig megkímélték a techcégeket

Az amerikai szövetségi kereskedelmi bizottságnál (FTC) az 5 milliárd dolláros bírság messze a valaha volt legnagyobb büntetés lehet, eddig nem osztogatott milliárdos bírságokat a hatóság. Ezidáig a csúcstartó a Google 22,5 millió dolláros büntetése volt, amit 2012-ben szabott ki az FTC.

Gigabírságok Európában a Google-nek

Az európai hatóságok jóval aktívabbak voltak a technológiai vállalatok elmarasztalásában, mint az amerikaiak, a Google kapott nemrégiben egy hasonló mértékű büntetést: 2018 júliusában az Európai Bizottság közel 5 milliárd dolláros (4,34 milliárd eurós) büntetést szabott ki az Android miatt, az indok a piaci verseny korlátozása volt.

Idén márciusban újabb 1,49 milliárd eurós bírságot kapott a Google az Európai Bizottságtól, ez alkalommal az AdSense platform miatt. Az indoklás szerint a társaság erőfölényével visszaélve akadályozta a versenytársait a más oldalakon történő hirdetések elhelyezése során. Korábban pedig 2017-ben kapott egy szintén jelentősnek mondható, 2,7 milliárd dolláros bírságot az EU-tól, amiért a Google keresőmotorja hajlamos volt a cég saját szolgáltatásait előre sorolni a keresőjében.

Többször büntették a Microsoftot

A Microsoft szintén számos alkalommal kapott büntetést, 2004-ben a Windows Media Player miatt 578 millió dollárra büntették, majd két évvel később újabb 325 millió dolláros bírságot kapott ugyanebben az ügyben, amiért nem tartotta be, amire a hatóságok utasították. Még egyszer kapott egy 1 milliárd dolláros büntetést, hasonló okok miatt, 2008-ban. 2009-ben az Internet Explorer előtérbe helyezése miatt marasztalta el az Európai Bizottság, ekkor büntetést még nem kapott a cég, csak négy évvel később, akkor 653 millió dolláros bírságot szabtak ki rá, szintén amiatt, hogy nem cselekedett a probléma megszüntetése érdekében.

A chipgyártók sem maradtak ki

A chipgyártókat sem kímélték az európai hatóságok, 2009-ben az Intelt büntették 1,2 milliárd dollárra, amiért kihasználta a piaci dominanciáját, tavaly pedig a Qualcommot utasították arra, hogy 1,2 milliárd dolláros kártérítést fizessen az Apple-nek, amiért azt kérte a partnereitől, hogy ne vásároljanak chipeket a versenytársaitól.

Kartellezés, adóelkerülés

Kartellezésért kapott összesen 1,7 milliárd dolláros bírságot a Philips, az LG és a Panasonic még 2012-ben, továbbá adóelkerülés miatt rótt még ki jelentősebb bírságokat az Európai Bizottság. Az Amazont 2017-ben 293 millió dollárnyi adó megfizetésére utasította Luxemburg számára, 2016-ban pedig Írországot arra kötelezte, hogy 14,6 milliárd dollárnyi be nem fizetett adót hajtson be az Apple-től, mert nem fair módon kapott állami adókedvezményeket az amerikai technológiai óriás.

A Facebook eddig csak egy, a cégmérethez képest szinte jelentéktelen, 122 millió dolláros büntetést kapott a WhatsApp-akvizíció kapcsán az európai versenyhatóságtól. Az amerikai történelemben valóban példa nélküli, hogy ekkora büntetést kapott volna bárki a technológia szektorban, és az 5 milliárd dollár hatalmas összeg, az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy ezt a társaság gyakorlatilag zsebből kifizetni. A Facebook idei évre várt profitjának negyedét viszi el és a (kereskedési céllal tartott értékpapírokkal együtt) mintegy 45 milliárd dolláros készpénzállományából marad még bőven a büntetés kifizetését követően. A befektetőket nem is hatotta meg különösebben a hír, a részvények árfolyama még emelkedett is a híreket követően. Ami nagyobb veszélyt rejt, azok nem az egyszeri büntetések, hanem hogy valamilyen módon úgy változik meg a szabályozás, ami a cég hirdetésekre és az adatokra alapozott üzleti modelljét ellehetetleníti. Erre pedig vannak törekvések mostanság a politikusok felől, akik bírálják a technológiai vállalatok adatkezelési gyakorlatát, a befolyásukat és az adófizetési szokásaikat.