Az egész 2018-as évben kitartott a lendület, ami a gazdaság fehéredését illeti és még az idei év elején is érezhető hatása volt, feltehetően a legutóbb bevezetett intézkedésnek. Az online számla rendszere eddig nagyon bevált, számításaink szerint 200-250 milliárd forint plusz bevételt termelhetett az államkasszának. Bemutatjuk, hogyan.
Eltelt egy év az online számla rendszerének éles indulása óta és nagyon úgy tűnik, hogy az adócsalók és szürkegazdaságban mozgók elleni legújabb fegyver szépen teszi a dolgát.
Szárnyalnak tovább az áfabevételek
Induljunk ki abból, hogy idén hogyan teljesítettek az áfabevételek. Pénzforgalmi szemléletben az év első 5 hónapjáról állnak rendelkezésünkre adatok. Ezek szerint a havi átlagos áfabevétel idén eddig 348 milliárd forint volt, ami 27%-kal haladja meg a 2018-as év első 5 hónapjának átlagos értékét. Fontos azonban megjegyezni, hogy a kiugró növekedést nem csak a gazdaságfehéredés hatása okozta. 2018-tól ugyanis tovább csökkent az áfakiutalási határidő a megbízható adózók esetében, ez pedig értelemszerűen a pénzforgalmi adóbevételekre csökkentőleg hat (2017 januárjától a 75 napos határidő 45 napra csökkent, tavaly pedig 30 napra.).
Ha a kormányzati szektor adatokat vesszük alapul, akkor az idei első negyedévig állnak rendelkezésre adatok. Ezek alapján az idei első negyedévben 12,5%-kal emelkedtek az áfabevételek az előző év azonos időszakához viszonyítva (ilyen magas második negyedéves bővülési ütemre legutóbb 2014-ben volt példa), és a korábbi negyedévekben is látványos volt a bővülési ütem, rendre 12,8%, 16,3% és 15,9%. Az elmúlt két évben folyamatosan kétszámjegyű ütemben növekedtek az áfabevételek.
Korábban a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre megerősítette, hogy a számok arra utalnak, hogy folytatódott a gazdaság elmúlt években megindult fehéredése és ehhez az online számlázás is hozzájárulhatott.
Mennyit nyert a költségvetés?
Ezúttal is elvégeztük a gazdaságfehéredés hatására vonatkozó becslésünket, két módszerrel. Az első esetben kiszámoltuk, hogy mekkora lenne az elméleti áfabevétel, ha a bevételek csupán az infláció és a fogyasztásnövekedés összegének mértékével emelkednének. Számításaink szerint az idei első negyedévben 41 milliárd forint volt a tényleges áfabevétel, ami az elméleti áfabevétel összegén felül keletkezett. A 2018-as évben pedig a 3920 milliárd forintos hipotetikus áfabevétellel szemben 4157 milliárd forint érkezett be a költségvetésbe (figyelembe véve a tavalyi áfacsökkentés hatását). Vagyis egy év alatt 237 milliárd forintnyi potenciális áfabevételi többlet keletkezett.
A második módszer keretében az effektív áfakulcsra adtunk becslést. Becslésünk szerint az idei első negyedévben az effektív áfakulcs 18,7%-ra emelkedett a tavalyi első negyedéves 18%-ról. A tavalyi év egészében az effektív áfakulcs 19,75% volt, ami kereken 1 százalékponttal kedvezőbb, mint 2017-ben volt.
Mi ez az egész?
2018 július elsejétől minden olyan számláról, amelynek belföldi adóalanyra áthárított áfatartalma minimum 100 ezer forint, azonnal adatot kell küldeni a NAV-hoz, vagyis a vállalkozások által használt számlázóprogramokat bekötik az adóhatósághoz, amely automatikusan szolgáltatja a kért adatokat. Fontos megjegyezni, hogy az adatszolgáltatás azoknak is kötelező, akik kézzel kiállított számlákat, azaz számlatömböt alkalmaznak. A számlák online bekötése lényegében az online pénztárgépek kiterjesztése a gazdaság valamennyi szereplőjére. Az adóhatóság lényegében minden (áfa-köteles) ügyletre folyamatában lát rá, évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá.
Tavaly júliusban az online számlázás élesbe fordulásakor a Portfolio átfogó cikket közölt az új rendszerről, annak működéséről és várható hatásáról. Az általunk megkérdezett szakértők már akkor azt vetítették előre, hogy az intézkedés hatására növekedni fognak az áfabevételek: egyrészt mivel a NAV valós időben történő adathozzáférése önmagában javítja az adómorált, másrészt az adóhatóság sokkal hamarabb fel tud lépni az áfa-csalások ellen, mivel hamarabb jut információhoz, mindemellett megkönnyíti az adóellenőrzéseket, javítja a gazdaságpolitikai előrejelzéseket, modellezést, a tisztességes adózók pedig profitálhatnak a gazdaság fehéredéséből és a feketén működő vállalkozások háttérbe szorulásából (teljesen megszüntetni azonban nyilván nem tudja ezt a feketéző szektort).