Tíz éve nem fordult elő, hogy a régió minden bankszektora nyereséges lett volna, 2018-ban ez is megvalósult. Erős év volt a tavalyi nemcsak Közép- és Kelet-Európa, de Magyarország bankpiaca számára is, hazánk bankszektorának fordulata pedig az egyik legizgalmasabb sztori a régióban – derül ki a Raiffeisen friss régiós banki tanulmányából. Magyarország kivételével a hitelnövekedés lassulására számítanak Közép-Európában a nagybank elemzői.

Csúcson a régiós bankszektor

Közzétette szokásos éves régiós bankelemzését a Raiffeisen Research. A tanulmány fő megállapításai:

• 2018-ban rekord közeli, 30 milliárd eurós nyereséget ért el Közép- és Kelet-Európa (CEE) bankszektora, ezen belül Közép-Európa (CE), Délkelet-Európa (SEE) és Kelet-Európa (EE) bankjai is kétszámjegyű átlagos tőkearányos megtérülést (ROE) könyveltek el.
• Csehország és Koszovó lett messze a legnyereségesebb piac, a legizgalmasabb pozitív fordulat pedig Romániában, Magyarországon és Ukrajnában látható.
• Mindenütt javul a hitelportfóliók minősége, a nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában átlagosan 3,3%-ra csökkent, az SEE-régióban 7%-ra, az EE-régióban 9,3%-ra.
• Differenciálódik a régiós nagybankok térségbeli stratégiája, Csehország, Románia és Oroszország azonban a többségük számára alapvető piac marad. Utóbbi piac a konszolidációból, a kétszámjegyű megtérülésből és egyes mélyen beágyazott külföldi bankok jelenlétéből is profitál.
• Az osztrák régiós bankok piaci részesedése ismét rekord közeli szinten van. A Raiffeisen elemzői növekedési várakozásaikat az osztrák, a román és az ukrán piacra növelték, a cseh, szlovák és bolgár piacon viszont némi lassulást várnak.

Izgalmas fordulat Magyarországon is

Magyarországgal kapcsolatban megjegyzi a jelentés:

• 2018-ban a vállalati hitelállomány 15%-kal, a háztartási 6%-kal bővült, utóbbi esetében az új hitelkihelyezések 33%-kal emelkedett.
• A Raiffeisen várakozásai szerint fennmarad a növekedés a piacon idén is, a vállalati hitelállomány 12%-kal, a háztartási 9%-kal növekedhet.
• Mivel a betétállomány is dinamikusan növekszik, a bankok hitel/betét állománya 2019 után is 80% alatt maradhat, a nem teljesítő hiteleken belül a vállalati NPL-ráta várhatóan nem javul már sokáig.
• Az idei bankadó-csökkentés (a kulcs 0,21%-ról 0,20%-ra mérséklődik) és az új üzleti volumenek emelkedése pozitívan hat a bankszektor eredményére, a marzsok várható szűkülése azonban rontja azt, és az értékvesztés-visszaírások csökkenése is rontja az eredményt.
• A szabályozó hatóságok magatartása és a piaci körülmények támogatják a szektor további konszolidációját, a Budapest Bank új tulajdonosa a privatizáció után feltételezhetően az MKB vagy a Takarék lesz.

Csökken a külföldi, nő az állami bankok aránya

A tíz évvel ezelőtti 79%-ról 64%-ra csökkent a külföldi tulajdonú bankok piaci részesedése szűkebb régiónkban, Közép-Európában. Míg ebben Magyarországon és Lengyelországban történt a legnagyobb változás, a konszolidáció szempontjából Románia bankpiacának az átalakulása a leglátványosabb, ahol élre ugrott a hazai kézben lévő Banca Transilvania az elmúlt években. Csehországban és Szlovákiában továbbra is magas a külföldi bankok részaránya, Oroszországban és Ukrajnában viszont alacsony.

Magyarország lehet az egyik favorit

A bankok összesített eszközállománya csak kis mértékben, 0,5%-kal nőtt tavaly a CEE-régióban, ezen belül a CE és a SEE-régiók viszont 4-6%-os növekedést produkáltak. Idén átlépheti a közép-európai bankok eszközállománya az 1000 milliárd eurót, miközben a délkelet-európaiaké a 300 milliárdot. A szűk régiónkban a GDP közel 100%-ára rúg a bankok eszközállománya, a legmagasabbnak a cseh 130% számít. A legnagyobb felzárkózás Magyarországon, Csehországban, Romániában és Oroszországban várható a banki penetráció növekedésében. Ismét nő a határon átnyúló banki követelésállomány a régió irányába: míg a CEE régióban ez a tíz évvel ezelőtti érték 87%-án áll, a CE-régióban már 107-111%.

A lakosság a nyerő

A hitelezés 2011 óta nem látott mértékben nőtt 2018-ban a CE és az SEE régiókban, a legnagyobb növekedést Magyarország, Románia, Szerbia, Csehország és Szlovákia mutatta tavaly. 10 országban jobban nőtt a háztartási hitelállomány, mint a vállalati, 3 országban viszont fordított reláció érvényesült, ez utóbbiak közé tartozott Magyarország is. A lakossági hitelezés régiós növekedése mögött elsősorban az elérhető magasabb retail marzs áll, amit igyekeznek kiszanálni a bankok. A devizahitelek aránya a régió nagy részében csökken, ami sok más tényezőhöz hasonlóan arra utal, hogy a mostani ciklus kevésbé kockázatos.

Nem volt veszteséges bankszektor a régióban

2008 óta először fordult elő, hogy minden ország bankszektor nyereséges lett, az átlagos tőkearányos megtérülés is kielégítő, 12,2% volt. A legmagasabb megtérülést az elmúlt három év átlagában és tavaly is Csehország érte el 17,5% körüli ROE-val, de Magyarország is 15% körül teljesített. Hozzátehetjük: utóbbi vélhetően nem fenntartható, nagy ugyanis benne az értékvesztés-visszaírások átmeneti szerepe. Lengyelország és Szlovákia bankszektorának megtérülése jelentősen elmaradt e két országétól. A CEE-régió 30 milliárd eurós banki nyeresége egyébként az egyik legmagasabb a régiós bankszektor történetében, ugyanakkor ennek közel felét, 15 milliárd eurót egyetlen ország, Oroszország bankszektora hozott.

Nincs ok aggodalomra

A Raiffeisen szerint négy fő oknak köszönhető az eredmény javulása a régiós bankszektorban: 1. A mérlegek, hitelportfóliók megtisztulásának, 2. a szigorúbb, így a hitelezési veszteségeket korlátozó hitelezési sztenderdeknek, 3. a profitábilisabb lakossági üzletág felértékelődésének, 4. egyszeri hatásoknak. Idén 35-37 milliárd eurós nyereségre és még mindig kétszámjegyű átlagos tőkearányos megtérülésre lehet számítani a régióban.