Elkezdődhet Debrecen komplex oktatásfejlesztési programjának megvalósítása, az előkészítésre 13 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány legutóbbi ülésén – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.
Pölöskei Gáborné a csütörtöki sajtótájékoztatón felsorolta a fejlesztési csomag elemeit, amely érinti a debreceni felsőoktatást, a közoktatást, a középfokú szakképzést és a köznevelést. A program komplexitását jelzi, hogy kiterjed az infrastruktúra, a képzési tartalmak és a képzési szerkezet fejlesztésére is. Külön megemlítette, hogy a fejlesztés részeként német nyelvű általános iskolát és gimnáziumot hoznak létre Debrecenben. Ez a 21. századi komplex, regionális iskolafejlesztési program kell ahhoz, hogy minőségi, képzett munkaerőt biztosítsanak a térség vállalkozásainak – tette hozzá.
Pölöskei Gáborné az MTI érdeklődésére azt mondta, a most elindult 13 milliárdos fejlesztés-előkészítési csomag – amelynek a forrása a 2019., illetve a 2020. évi költségvetésben rendelkezésre áll -, része annak a 35 milliárdos, a debreceni járműberuházásokkal összefüggő oktatásfejlesztési programnak, amit egy hónapja jelentett be Palkovics László ITM-miniszter Debrecenben. Hozzátette azt is, hogy a terveknek megfelelőn jövő szeptembertől elindulnak az első technikus osztályok.
Papp László (Fidesz-KDNP), Debrecen polgármestere a „nagy horderejű” kormánydöntésről azt mondta, az elmúlt száz év legátfogóbb oktatásfejlesztési programja valósulhat meg azzal, hogy a kormány elfogadta a Debrecen 2030 elnevezésű oktatási programot.
A fejlesztés ugyanakkor nem előzmény nélküli: 2016 óta, az Új Főnix terv keretében a város 11 milliárd forintot költött oktatásfejlesztésre, óvodák építésére, felújítására, iskolák energetikai korszerűsítésére, a híres debreceni Zenede rekonstrukciójára, illetve az új nemzetközi iskola felépítésére.
A most megítélt kormányzati forrásból elinduló beruházások közül a helyi Mechwart, illetve Brassai műszaki középiskolák felújítását és kapacitásbővítését, illetve az előbbi területén egy 200-250 fős kollégium felépítését emelte ki.
– közölte a polgármester.
Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem (DE) rektora a helyi egyetemi műszaki képzés jelentős bővítéséről és további fejlesztéséről adott számot. Példaként említette, hogy amíg négy éve csupán 40 gépészmérnök hallgatója volt az egyetemnek, jelenleg már 996 hallgató tanul ezen a szakon. A most bejelentett fejlesztések eredményeként komplex járműipari laboratórium kerül Debrecenbe, új szárnnyal bővül a műszaki kar épülete, megújul a természettudományi oktatási hátteret biztosító úgynevezett kémiai tömb, és évente 200 millió forintot fordíthatnak humánerőforrás-fejlesztésre – sorolta a rektor.
Pósán László, az Országgyűlés kulturális bizottságának fideszes elnöke arra emlékezetett, hogy 2010 óta „meglepően sok döntést” hoztak annak érdekében, hogy a szakképzés közelebb kerüljön a gazdasághoz, illetve a gazdaság az oktatáshoz. Megemlítette a mestertanári rendszer bevezetését, illetve a duális képzés terjedését. Míg korábban a szakképzési rendszerből volt a legnagyobb lemorzsolódás, ez mára csökkent, és jelentősen nőtt a jelentkezők aránya – utalt az országos tendenciákra a politikus.