A korábbi évekhez hasonlóan tovább nőtt a magyarok utazásainak a száma és a külföldről hazánkba irányuló forgalom is emelkedett – derült ki a KSH elemzéséből. Tavaly a magyar lakosság – az előző évit 12%-kal túlszárnyalva – 23 millió külföldi utazást tett. A külföldiek által Magyarországra tett utak száma, illetve az azok során eltöltött idő is növekedett, ami élénkítő hatással volt a hazai szálláshelyek forgalmára.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás bruttó hozzáadott értéke – változatlan áron – 2018-ban is jelentősen, 8,8%-kal nőtt, így ismét meghaladta a nemzetgazdasági GDP átlagos növekedési ütemét.

2018-ban a lakosság – a korábbi két évhez hasonlóan – 14 millió többnapos belföldi utazást tett. Az utazások átlagos időtartama emelkedett, így az eltöltött napok száma 4,1%-kal nőtt, meghaladta a 60 milliót.

Nem mindenki tud utazni

2018-ban a magyar lakosság 52%-a vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi turisztikai célú utazáson, ez minden korábbi adatot meghalad. Az utazásban való részvételt tekintve jelentősek a különbségek a lakóhely településének nagysága és régiója, a lakosság iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, életkora és legfőképpen a háztartások vagyoni helyzete között.

A nagyobb városokban élők gyakrabban engedhetik meg maguknak a többnapos belföldi utazásokat, mint a kisebb települések lakói. 2018-ban a felsőfokú végzettségűek közel 70%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők közül minden második, az alapfokú végzettségűek körében viszont csak minden negyedik személy vett részt többnapos belföldi utazáson. Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A hétvégi házzal, nyaralóval, illetve személygépkocsival rendelkező háztartásokban élők részvétele lényegesen nagyobb arányú volt.

Többet költöttünk

Tavaly a többnapos belföldi turisztikai utakra a lakosság 347 milliárd forintot fordított, folyó áron 5,7%-kal többet, mint 2017-ben. Az egy utazó egy napjára jutó költés 1,5%-kal nőtt, megközelítette az 5800 forintot. A mutató értéke kiemelkedően magas volt a wellness (egészségmegőrzés) és a hivatalos célú utak esetében, de a szórakozási, pihenési célból tett utaknál is meghaladta a 7700 forintot.

A legalább négyéjszakás távolléttel járó belföldi utazásokon a lakosság 26%-a vett részt, összességében 3,8 millió utazást tett, és 28 millió napot töltött el. Ez az utazások számát tekintve 5,7, az eltöltött idő vonatkozásában 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Az átlagos tartózkodási idő 7,4 napra nőtt.

A legalább négyéjszakás távolléttel járó belföldi utazásokon a lakosság 26%-a vett részt, ös – szességében 3,8 millió utazást tett, és 28 millió napot töltött el. Ez az utazások számát tekintve 5,7, az eltöltött idő vonatkozásában 12%-kal több, mint egy évvel korábban. Az átlagos tartózkodási idő 7,4 napra nőtt.

Többet utaztunk külföldre

2018-ban a lakosság 23 millió alkalommal, az előző évihez képest 12%-kal többször utazott külföldre. Az elmúlt öt évben gyorsuló ütemben nőtt a kiutazások száma. Ezzel párhuzamosan az eltöltött idő is rekordmértékben (8,7%-kal), 62 millió napra bővült. A többnapos utazások átlagos időtartama azonban tovább csökkent, és 5,6 napot tett ki. Az utazások többsége egynapos volt, a legnépszerűbb célországok Ausztria és Szlovákia voltak, ide irányult az egynapos utazások több mint kétharmada. Az utazások fele szabadidős, illetve rokon-, barátlátogatás, több mint egyötöde vásárlási célú volt.

Klikk a képre!

2018-ban a magyar lakosság 888 milliárd forintot költött el külföldön, 8,7%-kal többet, mint 2017-ben. A teljes összeg felét szabadidős célú utazásokon fizették ki, aminek túlnyomó többsége a többnapos utazásokhoz kapcsolódott. Egy fő egy napon átlagosan 14 100 forintot költött, közel ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

Özönlenek a külföldiek

Évről évre változó ütemben, de folyamatosan növekszik a külföldi beutazások száma. 2018-ban a külföldiek az előző évhez mérten 4,9%-kal több, 58 millió utazást tettek Magyarországra. A tartózkodási idő, azaz a külföldiek itt eltöltött napjainak száma szintén nőtt 4,5%-kal. Az átlagos tartózkodási idő 2,3 nap körül ingadozik. Kedvező változás, hogy a többnapos utazások száma mellett az utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő is ismét növekedésnek indult.

2010-ben a több napra látogatók aránya 24% volt, 2018-ban ez az arány már 29% körül mozgott. Az 1-3 éjszakás utazást tevők részaránya a 2010. évi 12-ről szintén jelentős változással 17%-ra nőtt 2018-ban. A hosszabb tartózkodások esetén kevésbé hangsúlyos az eltolódás, de stabilan 11-12% környékén ingadozik.

2000 milliárdot költöttek nálunk

2018-ban a hazánkba érkező külföldiek 13%-kal növelték kiadásaik összegét, miközben az utazások száma 4,9%-kal lett magasabb. Az utazók átlagos napi költése számottevően emelkedett.

A külföldiek magyarországi kiadásainak 55%-a (1144 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokhoz kapcsolódott. Ezen belül a legnagyobb súlya a városnézésnek és a körutazásnak volt, amire 2018-ban 657 milliárd forintot költöttek az utazók, kiadásaik összege számottevően, 26%-kal emelkedett. Az egészségügyi célú utak kiadásai ötödével, a rokon- és barátlátogatásokéi 6,7%-kal nőttek. Az üzleti utakhoz köthető kiadások aránya 10% volt.

A legnagyobb összeget, 234 milliárd forintot az Ausztriából érkezők adták ki, elsősorban termékekre, másrészt szolgáltatásokra, többek között fogászati és gyógykezelésekre. A németek 223 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból, illetve a Szlovákiából érkezők 172 milliárd, 163 milliárd, illetve 129 milliárd, az Egyesült Királyságból utazók 109 milliárd forintot költöttek itt-tartózkodásuk alatt.

Klikk a képre!

A többnapos utazásokon részt vevők kiadásainak összege az előző évhez képest 13%-kal, 1548 milliárd forintra nőtt. A többnapos utak kiadásainak 71%-a (1101 milliárd forint) a szabadidős utazásokhoz kapcsolódott, az üzleti céllal érkezők mintegy 127 milliárd forintot költöttek, az előbbiek összege 15%-kal bővült, míg az utóbbiaké lényegében változatlan maradt. A több napra érkező külföldiek napi, egy főre jutó átlagos kiadásainak összege 7,4%-kal, 17 200 forintra nőtt 2018-ban