Teljes tőkepiaci tevékenységét egységesíteni szeretné az OTP, minden országban egy lokális tudásbázisra, a helyi piac sajátosságaira építve – mondta a Portfolio-nak adott interjújában Bánfi Attila. Az OTP Bank Regionális Treasury Igazgatóságának ügyvezető igazgatójával a kamatkörnyezet és a fő devizaárfolyamok várható alakulása mellett a Növekedési Kötvényprogramban rejlő lehetőségekről és az OTP sikeres közelmúltbeli kötvénykibocsátásáról is beszélgettünk.

Portfolio: A treasuryt a bank szívének is szokták nevezni, amely nemcsak a bank többi tevékenysége számára, hanem közvetlenül az ügyfelek számára is végez pénzügyi műveleteket. Az OTP-nél hogy néz ki ez a munkamegosztás?

Bánfi Attila: Az OTP Csoport ma már csaknem egy tucat országban van jelen, több mint 18,5 millió ügyféllel állunk kapcsolatban. Régiós bankként kifejezetten fontos számára a tőkepiaci tevékenység. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy minden ügyféltípust meg tudjunk szólítani és a számukra megfelelő, személyre szabott termékekkel szolgáljuk ki őket. Három ügyfélcsoportot különböztetünk meg Magyarországon akikkel dedikált üzletkötők foglalkoznak: intézményi, vállalati és magánszemély ügyfelek. A külföldi leányoknál a helyi sajátosságokhoz igazodunk, de többségükben a vállalati ügyfélkör a meghatározó. Stratégiánk fókuszában a növekedés áll, mind a folyamatainkat, mind pedig a termékeinket folyamatosan úgy fejlesztjük, hogy minél több ügyfélhez jussunk el és a meglévőket is magas minőségben legyünk képesek kiszolgálni. Ezen a területen komoly szerepe van az ajánlásoknak is. A lakossági ügyfelek körében a közelmúltban elérhetővé tettük kétdevizás befektetési (DCI) termékünket. Devizaopciós tevékenységünknek, a széles variációs lehetőségeknek és proaktív értékesítési modellünknek, illetve a mostani alacsony eurókamat-környezetnek köszönhetően ez a termékünk rövid idő alatt igen népszerűvé vált.

Milyen sajátosságok figyelhetők meg az egyes országokban a treasury szolgáltatások iránti keresletet illetően?

A csoporton belül a magyar tőkepiac a legfejlettebb, emiatt a tőkepiaci termékekben a magyar piacon a legszélesebb a termékkör. Itthon egyértelműen felvesszük a versenyt a legjobbakkal és bár a leánybankoknál is jelentős a kereslet a tőkepiaci termékek iránt, a helyi piaci sajátosságok miatt ez egy egészen más dimenzió. A leányoknál alapvetően corporate kiszolgálás folyik, de elmondható, hogy a kamat- és deviza derivatívak iránti kereslet itt is dinamikusan bővül. A nemzetközi trendekhez hasonlóan ez a hagyományos cash piaci termékek (például FX spot) rovására történik. A növekedési potenciált felismerve igyekszünk minden támogatást megadni a leánybankoknak, annak érdekében, hogy új, a helyi piacon innovatívnak számító derivatív és strukturált termékekkel jelenhessenek meg. Két példát említenék. Az elmúlt években a helyi treasury-s kollégák aktív munkájának köszönhetően Bulgáriában jelentősen megnövekedett az ügyfelek érdeklődése a kamatkockázat fedezésére. A második pozitív példa az árupiaci termékek bevezetése Oroszországban és Bulgáriában. A különböző árupiaci termékek értékesítése ugyan kezdeti fázisban van, de nagy lehetőségeket látunk a jövőbeli keresletet illetően. Mindemellett nagy hangsúlyt fektetünk az elektronikus üzletkötési csatornák fejlesztésére, ezért a szerb, ukrán és horvát piacon is mielőbb szeretnénk megjelenni az OTP Traderrel, amelyet már több leánybanknál is bevezettünk. Célunk az OTP Csoporton belüli tőkepiaci integráció megvalósítása, hogy képesek legyünk minden szegmensben teljeskörű kiszolgálást nyújtani. A helyi sajátosságokat elsősorban az egyes országok egyedi szabályai jelentik, mint például az ukrán devizakorlátozások, ezekre is figyelemmel kell lennünk természetesen. Az olykor több lépcsős akvizíciók arra is lehetőséget adnak, hogy ezekben az országokban piacvezető szerephez juthassunk a tőkepiaci területen is.

A globális befektetési bankok nagy része mostanában a piaci ügyfélaktivitás visszaesésétől szenved. Mennyire érezhető ez a globális jelenség egy régiós bank szintjén?

Az ügyfelek piaci aktivitását és spekulációs tevékenységét a szabályozói környezet erősen korlátozza, elég csak a MIFID 2 szabályozásra gondolni. Nem gondolom, hogy az ügyfelek összességében kevésbé lennének kockázatvállalók, mint korábban, ma is széles az a réteg, amely a befektetési szolgáltatások igénybevételét meg tudja engedni magának, és igényli is az ezzel kapcsolatos kiszolgálást. Mi ezeket az ügyfeleket, az éppen aktuális szabályozásoknak megfelelően, szolgáljuk ki évek óta. Igen nagy keresletet tapasztalunk például a devizakereskedési szolgáltatások iránt. Azon kevesek közé tartozunk, aki ad befektetési tanácsot származékos FX ügyletekkel kapcsolatban a nagy vagyonnal rendelkező ügyfeleink részére. A részvénypiaci aktivitásunk egyelőre nem kifejezetten nagy, hosszabb távon azonban ezen is fejleszteni szeretnénk.

Mennyire érezhető az ügyfeleknél a kamatkörnyezet megemelkedésétől való félelmek?

Vállalati oldalon azt érzékeljük, hogy az ügyfelek elkezdtek már különböző kamatfedezeti ügyleteket kötni, megnőtt a kamatswap-állomány. Érzékelhető, hogy van egyfajta lamentálás arról, hogy a mostani rekord alacsony hozamkörnyezet valóban fenn fog-e maradni a következő 5-15 évben.

Mi a véleménye erről, fenn fog maradni? Mit mondanak az ügyfeleknek?

Ez egy rendkívül összetett kérdés, egyre inkább csak a rövidtávú eseményekre tudunk támaszkodni. Szerte Európában mindenütt rekord alacsonyak a hozamok, ma már biztos, hogy az EKB ismét lazításba kezd, aminek mikéntje persze az EKB új vezetőitől is függ majd. Az USA-ban is enyhülőben van a monetáris politika. Véleményem szerint a gazdasági döntéshozók attitűdje jelentősen megváltozott, úgy gondolják, hogy az elmúlt 20 évben a pénzgyártás működött, és ezért továbbra is jelentős eszköz lesz a jegybankok és gazdaságpolitikusok kezében. Ez jó darabig még valószínűleg lent tarthatja a kamatokat, hozamokat.

Milyenek az euró/dollár árfolyammal kapcsolatos közép- és hosszú távú várakozásai?

Jelenleg erős kivárás van, 1,1-1,3 között mozog az árfolyam. Nem érzékelünk erős forward guidence-t, a jegybankok és velük együtt a piacok „adatvezérelten” működnek. Az elmúlt hetekben érzékelhető volt egyfajta megnyugvás a piacokon, hogy talán mégsem lesz akkora a gazdasági növekedés visszaesése, mint amire számítottak, és ebben a jegybankok is segítenek. Abban az esetben, ha a nagy jegybankok egységesen a lazább monetáris kondíciók irányába lépnek, ez a piaci feszültség és a devizaárfolyam-volatilitás csökkenését vetíti előre. Az opciós piacok jelenleg inkább egyfajta bizonytalanságot áraznak, vélhetően kivárásra játszanak a spekulánsok.

A forint árfolyamát mi mozgathatja meg a leginkább a következő hónapokban?

Eddig alapvetően az határozta meg, hogy emelkedni kezdett az infláció, az utóbbi hetek azonban ebben is némi visszafordulást mutatnak. A mi várakozásaink szerint valószínűleg nem fog tovább erősödni az infláció, a jegybanki szigorítás elmaradása pedig a forint gyengülése irányába hat. Összességében azonban év végéig nem várunk jelentős gyengülést.

Azoknak az ügyfeleknek, akiknek túl alacsony a hozamkörnyezet, és hajlandók elég nagy kockázatot vállalni, milyen befektetést tud ajánlani az OTP Treasury?

Ez alapvetően az ügyfél kockázatvállalási hajlandóságától függ. Azt tapasztaljuk, hogy megnőtt az érdeklődés a különböző strukturált termékek iránt, ezalatt alapvetően a kétdevizás befektetéseket és az opciókat értjük. Látunk érdeklődést a vállalati kötvények iránt, amelyek még mindig magasabb hozamot ígérnek, persze magasabb kockázat mellett, mint az állampapírok. Azt is érzékeljük, hogy nagyon sok cégnél gond, hogy az eurólikviditásukkal mit kezdjenek. A magánszemélyek esetében van két nagy versenytársunk, a MÁP+ és az inflációkövető kötvény. A befektetőink jó részét jelentő, nagy vagyonnal rendelkező magánügyfelek esetében egyáltalán nem egyeduralkodó az állampapír, nagy a hajlandóság náluk arra, hogy összetett termékekbe fektessenek. Számukra nemcsak ígéret, hogy 10-15%-os hozam is elérhető.

Ha már említette a vállalati kötvényeket: elindult az MNB Növekedési Kötvényprogramja. Mennyire aktívan vesz részt ebben kibocsátás-szervezőként az OTP?

Természetesen van egy dedikált csapatunk, amelyik kifejezetten a kötvénykibocsátások megszervezésével és lebonyolításával foglalkozik, a legjelentősebb referenciával, track recorddal mi rendelkezünk a magyar piacon. Eddig majdnem 60 cég keresett meg minket, számos közép- és nagyvállalattal már szerződtünk a Növekedési Kötvényprogram keretében történő kibocsátásuk megszervezésére, és megkezdődött az előkészítő munka. A legtöbben a maximális 10 éves futamidőt szeretnék kihasználni. A korábbi várakozásainkkal ellentétben a cégek elsősorban új finanszírozásként tekintenek a programra, nem feltétlenül csak hitelkiváltásra használják fel a bevont forrást. Több ügyfelünknek dolgozik hitelminősítő, a nyári minősítések lezajlása után, várhatóan szeptemberben, indulhatnak az első kötvénykibocsátások. Amennyire mi tudjuk, az MNB-nek hasonló az elképzelése a menetrendről.

Egy bank számára befektetésként mennyire érdekesek ezek a nagyvállalati kötvények? Vagy inkább az ügyfeleknek tudják kínálni őket?

Az OTP Bank jelenleg szervezőként jelenik meg a programban, megfelelő hitelminősítés után a normál hitelengedélyezési folyamat dönti majd el, hogy mennyire érdemes részt vennünk kötvénybefektetőként is a programban. Az ügyfelek számára viszont mindenképp érdekesek lesznek ezek az új befektetési lehetőségek.

Kiknek éri meg július 1-je után a Növekedési Kötvényprogramon kívül is kötvényt kibocsátani, lévén, hogy az MNB ezekből nem vásárol?

Vannak olyan céges növekedési sztorik, amelyeket a Növekedési Kötvényprogram nem teljesen fed le, például méret, időzítés vagy éppen devizanem alapján. A közelmúltban zajlott le a WINGHOLDING kötvényaukciója is, a társaság ugyanis egy 100 millió eurós kötvényprogramot hirdetett meg. Fontos részlet, hogy a kibocsátás nagy része nem forintban történt. Ezt a tranzakciót partnerségben egy magyar pénzügyi szolgáltatóval szerveztük. Ez az aukció felülmúlta várakozásainkat, ami azért fontos, mert úgy gondoljuk, a Növekedési Kötvényprogram mellett is van még tér jó minőségű társaság papírjainak kibocsátására.

A Növekedési Kötvényprogramban bankok kibocsátóként nem vehetnek részt, ettől függetlenül az OTP nemrég 500 millió euróban bocsátott ki kötvényeket. Milyen tapasztalatokat hozott a tranzakció?

Kifejezetten pozitívak a tapasztalatok. Kiemelkedően jó ár alakult ki, 320 bázispontos kamatfelárral és 2,93-as hozamszinten került kibocsátásra a 10 éves papír, amit a luxemburgi tőzsdére is bevezettünk. Ez egy fantasztikus eredmény, mivel egy olyan Tier 2-es tőkeelemként figyelembe vett kötvényről van szó, amelyhez hasonló instrumentumot a régióban elvétve találunk. Komoly üzenetértéke van, hogy Bankunk a mostanihoz hasonló nagyságrendű saját kibocsátást több mint 10 éve bonyolított le a nemzetközi tőkepiacon, de ennek ellenére a befektetők nagyon nyitottan és érdeklődve fogadták a kötvényeket. Külön kiemelendő, hogy viszonylag nagy súllyal szerepeltek benne az itthoni és a régiós befektetők, ami azt jelenti, hogy az OTP-nek van egy komoly core piaca, ahol a Bank történetét és beágyazottságát külön is értékelik. Emellett minden nagyobb külföldi pénzügyi központból is érkeztek megfelelő számú és méretű érdeklődők, vevők. Ez a kétszeres túljegyzésben is megmutatkozik. Az OTP Bank itt nemcsak kibocsátóként, hanem szervezőként is megjelent két másik bank mellett, olyan bankok mellett, akik világszinten is kiemelkedően nagy pénzintézetek. A velük való együttműködésünk is kifejezetten jó, eredményes volt.

Mik az OTP Treasury céljai a következő évekre?

Ahogy említettem, a teljes tőkepiaci tevékenységünket szeretnénk egységesíteni, mindenhol egy lokális tudásbázisra, de a helyi piac sajátosságaira is építve. A bank automatizálási, digitalizálási és agilis folyamatai maximálisan támogatják, hogy integrált tőkepiaci tevékenységet folytassunk. A piac alapvetően megváltozott az elmúlt években, mi is szeretnénk minél több termékszegmensben megjelenni.