Június 30-án lejárt a Bártfai-Mager Andrea miniszternek Orbán Viktor által adott határidő az állami kézben lévő Budapest Bank eladásáról szóló tárgyalások lefolytatására. Ennek eredményéről egyelőre annyit tudni csak, hogy a tegnapi kormányülésen szó volt a bank sorsáról.

A X. Magyar Privátbanki konferencián Farkas Róbert, a Budapest Bank iránt érdeklődő Takarékbank szakterületi vezetője azt mondta, nem hinné, hogy néhány éven belül az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank külön intézményként működnek majd. Elárulta: a tegnapi kormányülésen szó volt a Budapest Bank sorsáról – számolt be a napi.hu. Az elhangzottakról eddig nem szivárgott ki további információ.

700 millió dollárt (akkori árfolyamon 196 milliárd forintot) fizetett az állami MFB-csoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. a Budapest Bankért 2015 júniusában, vagyis legalább ekkora összeget kellene kialkudnia a kormánynak a jövőbeni vevőnél.

A következő időszak egyik fő akvizíciós sztorija a bankszektorban mindenképpen a Budapest Bank adásvétele lehet. Áprilisi Hitelezés 2019 konferenciánk (döntően a pénzügyi szektorból érkező) résztvevőinek 52%-a úgy vélte, egy Takarék-MKB-Budapest Bank fúzió megvalósulása lesz ennek a vége 2 éven belül, további 26% szerint ez 2-5 év múlva megy végbe. Kevesen adnak esélyt külföldi vevőknek, pedig a KBC, az Erste és a Raiffeisen is jelezte érdeklődését.

2018-at csökkenő, de terv szerinti nyereséggel, és bőven a bankszektor átlaga feletti hitelbővüléssel zárta a Budapest Bank, Vállalati hitelállományuk 20%-kal, lakossági új hitelkihelyezésük 50%-kal nőtt tavaly. Lélfai Koppány vezérigazgató a társaság márciusi éves sajtótájékoztatóján arról beszélt, biztos benne, hogy június 30-át követően megfelelő tájékoztatás lesz a Budapest Bank privatizációjáról. Ez eddig nem történt meg.

A Takarék, az MKB és a Budapest Bank esetleges összeolvasztásából a hosszú évtizedek óta piacvezető OTP-nél is akár nagyobb hitelállománnyal és nagyobb fiókhálózattal rendelkező „szuperbank” jönne létre – mutattuk be korábbi cikkünkben. Továbbra is elképzelhető, amiről akkor írtunk: a magas, közel 200 milliárd forintos minimális vételár miatt valószínűleg valamilyen részvénycserés megoldással jön létre a tranzakció: az állam a vevőben kisebbségi részesedést szerezne (a Takarék Csoporthoz tartozó Takarék Kereskedelmi Banknak a Magyar Postán keresztül ma is kisebbségi tulajdonosa), amit később fokozatosan leépítene.