Technikai gondok akadályozzák a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok letelepedésének engedélyeztetésére kidolgozott rendszer működését, és százezrek valószínűleg nem is tudnak arról, hogy a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) miatt letelepedett státusért kell folyamodniuk – áll a londoni alsóház belügyi bizottságának csütörtökön ismertetett átfogó jelentésében. A brit belügyminiszter cáfolta a bizottsági jelentésben foglaltakat.
A befolyásos alsóházi testület megállapítása szerint a kormány a problémák miatt a Windrush-ügyhöz hasonló léptékű botrány kialakulását kockáztatja. A bizottsági jelentés ezzel arra utalt, hogy – amint az a The Guardian című baloldali brit napilap feltáró riportsorozatából tavaly kiderült – a brit hatóságok egészen a legutóbbi évekig az úgynevezett Windrush-nemzedék teljesen legálisan Nagy-Britanniában élő számos tagját minősítették illegális bevándorlóvá, annak ellenére is, hogy a legtöbben brit állampolgárok voltak.
A második világháború utáni első bevándorlók között volt az a több száz egykori gyarmati polgár, aki az Empire Windrush nevű személyszállító hajón érkezett Jamaicából Londonba 1948-ban. Innen származik a 20. század második felében Nagy-Britanniába települt nemzetközösségi bevándorlók és leszármazottaik nemzedékeinek elnevezése.
Az alsóház belügyi bizottságának csütörtöki jelentése szerint a külföldi EU-állampolgárok további nagy-britanniai tartózkodásának engedélyeztetésére kidolgozott rendszer működését technikai problémák akadályozzák, a kérvényezők – ha nem veszik igénybe a belügyminisztérium segítségét – csak nagy küszködés árán tudnak kiigazodni az online rendszeren.
A testület szerint a kormányzati útmutatásban is „túl sok a rés és a kétértelműség”, nem derül ki például, hogy mi történik azokkal, akik nem nyújtják be határidőre folyamodványukat, és az sem, hogy hogyan lehet elkerülni a külföldi állampolgárok hátrányos megkülönböztetését abban az esetben, ha a brit EU-tagság a Brexit feltételrendszerét rögzítő – az alsóház által eddig háromszor visszautasított – megállapodás nélkül szűnik meg.
A belügyi bizottság kifogásolja azt is, hogy a külföldi EU-állampolgárok nem kapják meg automatikusan azt a letelepedett státust, amelyre jogosultak, hanem külön folyamodniuk kell e jogi státusért.
A jelentés szerint ehelyett törvényben kellene rögzíteni azoknak a külföldi EU-állampolgároknak a jogi státusát és jogosultságait, akik a brit EU-tagság megszűnése előtt törvényesen és életvitelszerűen Nagy-Britanniában élnek.
A bizottság szerint csak így lehet elkerülni, hogy a külföldi EU-állampolgárok a Brexit után ugyanolyan nehézségekkel és bizonytalanságokkal kerüljenek szembe, mint a Windrush-nemzedék tagjai.
A jelentés az e kockázatnak különösen kitett csoportok közül kiemeli a külföldi EU-állampolgárok gyermekeit – e gyerekek számát szakértői becslések 727 ezerre teszik -, a Nagy-Britanniában született, de nem brit állampolgárságú EU-polgárokat (323 ezer fő), valamint a külföldi EU-állampolgárok nem uniós országban született hozzátartozóit (283 ezer fő).
Sajid Javid belügyminiszter csütörtökön közzétett nyilatkozatában mindezt határozottan cáfolta. Javid leszögezi:
Sajid Javid megerősíti csütörtöki közleményében, hogy a külföldi EU-állampolgároknak mindössze három feladatuk van:
- igazolniuk kell személyazonosságukat,
- és azt, hogy Nagy-Britanniában élnek,
- emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy született-e ellenük a múltban elmarasztaló bírósági ítélet.
Javid megerősítette azt is, hogy a külföldi EU-állampolgároknak legalább 2020. december 31-éig lesz idejük tartós nagy-britanniai letelepedésük engedélyeztetésére, akár életbe lép a Brexit-megállapodás, akár nem.