Az újabb pénznyomtatás határára ért az EKB

Ma még nem vágott kamatot az EKB, de kommunikációjában egyértelműen előkészítette azt szeptemberre, sőt a tartósan cél alatti inflációra hivatkozva egy átfogó lazító csomagot is belengetett. Ebben egy újabb eszközvásárlási program elindítása, illetve egy többszintű jegybanki betételfogadási rendszer is szerepelne. Az euró kezdetben kétéves mélypontra bukott, de mivel az EKB-üzenetekre már felkészült a piac, végül felpattant a délután második felében.

Az EKB kommunikációja szerint legalább 2020 közepéig a mostani, vagy ennél alacsonyabb szinten maradnak a kamatkondíciók (eddig azt mondta, hogy jövő nyárig nem módosul semmi, így tehát ez lényeges kommunikációs változás)
A tartósan cél alatti infláció érdekében szükség lehet további lazításra
Új eszközvásárlási program is szükséges lehet
Az előretekintő iránymutatás is változik
Többszintű jegybanki betéti rendszer is jöhet
Az eddig „2%-ot közelítő, de el nem érő” közép távú inflációs cél helyett most már arra fókuszál az EKB, hogy 2% körüli legyen az infláció és szimmetrikus toleranciasávban gondolkodik a jegybank
Ez és a gyenge gazdasági növekedési környezet adja meg a hivatkozási alapot a további lazítás elindítására.

Draghi: nem vagyok elérhető az IMF-vezetői posztra 2019.07.25 15:43

Rákérdeztek a sajtótájékoztatón arra is, hogy elvállalná-e a mostani 8 éves EKB-elnöki mandátuma október 31-i lejárata után az IMF vezérigazgatói posztját, mire Draghi elutasító választ adott. Így tehát nem lesz Draghi-Lagarde csere az EKB és az IMF vezetői posztján.

Ezek is fontos üzenetek még 2019.07.25 15:32

A sajtótájékoztató alatt mondott további fontos Draghi-üzenetek:

!–>

Ha a Kormányzótanács azt látja, hogy a középtávú inflációs céltól továbbra is elmarad az infláció, akkor kész cselekedni a testület a további lazítás irányába
A feldolgozóipar több olyan országban is recesszióban van, ahol ez a szektor fokozottan fontos (pl. Németországban), miközben a szolgáltatói szektor aktivitása egyelőre ellenáll ennek a kedvezőtlen gazdasági környezetnek
„Mindaz, amit inflációs fronton látunk, egyáltalán nem tetszik nekünk és a szimmetria azt jelenti, hogy nem a 2%-os szint a felső korlát. Az infláció mindkét oldalon eltérhet a 2%-os céltól”.
Most nem, csak szeptemberben, tud arra a kérdésre válaszolni Draghi, hogy mi lesz azzal a jegybanki korláttal, hogy egy adott kötvénysorozatból legfeljebb a kibocsátott mennyiség 33%-át veheti meg az EKB. A kérdés azért akut, mert ha további eszközvásárláson töri a fejét a jegybank, akkor bizony több ország több kötvénysorozata esetén előáll az a helyzet, hogy a 33%-os korlátba beleütközik, ha nem emelik azt meg.
Elég alacsony a gazdasági recesszió kockázata az eurózónában.

!–>

Szimmetria az új szó az EKB kommunikációjában 2019.07.25 15:12

Draghi egyúttal azt is mondta: meg kell várnia az EKB vezetésének azat, hogy a stáb új gazdasági előrejelzéseket készítsen és csak ezek ismeretében fognak lépni a monetáris politikában a további lazítás irányába. Azt is érzékeltette azonban, hogy nincs preferencia arra a döntéshozók fejében, hogy melyik eszközt vessék be (pl. nem nagyobb esélyű az eszközvásárlás, mint a kamatvágás, stb.).

Fokozottan érdekes Draghi azon jelzése is, miszerint a szimmetria tényleg új szó az EKB kommunikációjában az inflációs cél kapcsán. Egy minapi sajtóhír már utalt arra, hogy a stáb informálisan elkezdett azon dolgozni, hogy a 2%-os közeli, de azt el nem érő középtávú inflációs cél, mint törvényi mandátum valóban megfelelő keretet jelent-e a jegybanknak, vagy esetleg tegyék szimmetrikussá az inflációs célt (pl. tegyenek hozzá egyfajta, akár ki nem mondott toleranciasávot).

Most Draghi lényegében ki is mondta, hogy az EKB máshogy kezd tekinteni az inflációs céljára: az eddig „2%-ot közelítő, de el nem érő” közép távú inflációs cél helyett most már arra fókuszálnak, hogy 2% körüli legyen az infláció és szimmetrikus toleranciasávban gondolkodik az EKB. Ez kifejezetten nagy változás és összességében ez (is) megágyaz a Draghi által belengetett további monetáris lazító lépéseknek, hiszen ha 2% feletti infláció is megengedett lenne a fizetési övezetben és közben 1,5% körül billeg csak a mutató, akkor bizony erőteljes további lazító lépések is megengedettek a (tágabban értelmezett) inflációs cél elérhetősége érdekében. Erre hivatkozva lehet tehát például új eszközvásárlási programot indítani, illetve a többszintű jegybanki betéti rendszert is bevezetni a kereskedelmi bankok számára.

Nem beszélt a vágásról a testület 2019.07.25 15:05

Fontos jelzés Draghi sajtzótájékoztatóján, hogy a mai kormányzótanácsi ülésen nem vitatták meg az esetleges kamatvágás kérdését. Ez azért érdekes, mert ha a piac eddigi várakozásával összhangban tényleg lenne szeptemberben kamatvágás (10 bp a mostani mínusz 0,4%-os rátából), akkor azt legalább kommunikációs szinten elő kellett volna készítenie Draghinak azzal, hogy azt jelezze: volt terítéken ez a kérdés. Arra a hírre, hogy viszont ez nem volt terítéken, kilőttek az európai bankrészvények, mert ez arra utal, hogy a további lazítást nem feltétlenül a további kamatvágáson (egynapos jegybanki betét) keresztül képzeli el az EKB, ami ugye már egyre jobban fájt eddig is a bankoknak jövedelmezőségi szempontból. Draghi ezen jelzése tehát már indokolja, hogy az euró miért kezdett el határozottan erősödni.

Egyre csak romlanak a kilátások, mégis ugrik az euró 2019.07.25 14:57

Látszólag nagyon pesszimista üzeneteket fogalmaz meg Draghi a gazdasági kilátásokról (egyre csak romlanak a kilátások, a hard Brexit veszélye is a nyakunkon van, a második félévi fellendülés esélye csökkent), de aki az elmúlt hetekben követte a főbb európai konjunktúra-adatokat, azok szemében ez csak a tények, illetve a reális várakozások közlésének számít. Mivel végülis az EKB ma „csak” a piac által várt jelzéseket küldte, ezért az euró a pillanatokra elért kétéves mélypontról felpattant. Nem tudott már a vártnál is jobban galamb hangvételű üzenetet mondani/lépést tenni az EKB.

Nyomott inflációs pálya várható 2019.07.25 14:51

Draghi jelzése szerint a következő hónapokban lassulhat az infláció az eurózónában, majd az év vége felé lehet egy kis élénkülés, de összességében továbbra is alacsony az alap inflációs nyomás a fizetési övezetben, illetve a bérinflációból eredő nyomás lassabban szűrődik át a fogyasztói árak emelkedésébe, mint azt az intézmény eddig várta.

Draghi: romlott a környezet, indokolt a stimulus 2019.07.25 14:41

Az elmúlt egy hónapban romlott a globális gazdaság növekedési dinamikája a protekcionizmus és a geopolitikai kockázatok miatt, és így gyenge második és harmadik negyedéves GDP-adatok várhatók, miközben az infláció továbbra is nyomott szinten áll, ezért továbbra is szükség van a jelentős monetáris stimulusra – hangsúlyozta Mario Draghi a sajtótájékoztatója elején. Összességében azt állapította meg, hogy a növekedési kilátásokkal kapcsolatos kockázatok inkább lefelé mutatnak, azaz a lassabb növekedés irányába.

Jöhet Lagarde Draghi helyére 2019.07.25 14:34

Nem emelt kifogást az EKB Kormányzótanácsa az uniós állam -és kormányfők azon javaslatára, hogy az IMF vezérigazgatója, Christine Lagarde legyen a frankfurti intézmény elnöke – áll egy mai EKB-közleményben.

Bejelentette kamatdöntését az EKB 2019.07.25 13:45

A további lazításra szükség is lehet, hiszen sorozatban a vártnál gyengébb makroadatok jönnek Európa-szerte, miközben a 2%-hoz közeli cél alatti az infláció. A kamatkilátások, az eszközvásárlási program mellett feltehetően az inflációs cél „sorsáról” is kapunk majd iránymutatást Mario Draghi EKB-elnök 14:30-tól kezdődő sajtótájékoztatója során.

Az EKB döntése, illetve kommunikációja értelmében

!–>

Az egynapos jegybanki betét kamatlába továbbra is mínusz 0,4%, az egynapos hitelkamaté pedig 0,25%.

A kamatkondíciók legalább 2020 első feléig (vagy ameddig az inflációs cél elérése érdekében szükséges) a jelenlegi, vagy az alatti szinten várhatók

Szintén ameddig szükséges az inflációs cél és a likviditás biztosítása érdekében, a jegybank az eszközvásárlási programjából lejáró kötvények összegét teljes mértékben újra be fogja fektetni a kötvénypiacon, hogy megfelelően laza monetáris politikai keretet biztosítson

A tartósan nagyon laza monetáris politika fenntartásának szükségessége azért indokolt, mert tartósan eltér a tény és a várt infláció a jegybank céljától, sőt a jegybank új üzenetként azt is jelezte: kész minden eszközét ennek a célnak az érdekében módosítani is, azaz kész további lépéseket is tenni a még lazább monetáris politika irányába

Szintén erős üzenet, hogy az EKB mandátumot adott az illetékes bizottságoknak annak megvizsgálására, hogy az előretekintő kilátásokkal kapcsolatos üzeneteket hogyan lehetne erősíteni, illetve hogyan lehetne egy többszintű (ösztönzőkkel és büntetéssel tarkított) jegybanki betétrendszert kialakítani, illetve vizsgálják meg egy potenciális új eszközvásárlási program szükséges méretét és összetételét.

!–>

Az EKB tehát a tartósan cél alatti inflációra is hivatkozva az eddiginél még lazább monetáris politikára tett utalást, sőt egy új eszközvásárlási program beindítására is utalt amellett, hogy a jegybanki betételhelyezési rendszerhez is kész hozzányúlni. Erőteljesen további lazítás felé mozdult tehát el (szavak szintjén) az EKB, és majd Mario Draghi fogja részletezni a döntések hátterét és kilátásait.

Az euró mindezek hatására gyengülni kezdett a dollárral szemben a jegybanki döntés után: mostanra 1,1140-ről 1,1115-ig, így beállította kétéves mélypontját a zöldhasúval szemben.

Bejelentette kamatdöntését az EKB

Címlapkép forrása: Horacio Villalobos#Corbis/Corbis via Getty Images