Miközben Magyarország az Európai Unió jelenlegi klímacéljaitól elmaradó célszámokat határozott meg a Nemzeti energia- és klímaterv május 7-én közzétett tervezetében, nyolc uniós tagország azért lobbizik, hogy az EU fokozza a klímaváltozás elleni erőfeszítéseit.

Az Euractiv által ismertetett, nem hivatalos kiszivárgott dokumentumban a nyolc ország tulajdonképpen felszólítja az Európai Uniót, hogy tegyen többet a „pusztító” mértékű klímaváltozás megelőzése érdekében, valamint hogy az Európai Bizottság tervének megfelelően „legkésőbb” 2050-ig csökkentse nullára az EU nettó üvegházgáz-kibocsátását.

A kezdeményezést Franciaország, Hollandia, Belgium, Svédország, Dánia, Spanyolország, Portugália és Luxemburg jegyzi, míg – az előzmények ismeretében nem meglepő módon – egyebek mellett Németország, Lengyelország és Magyarország neve is hiányzik a papírról.

Ezek az országok már korábban elutasították a 2050-es klímasemlegességre vonatkozó többségi álláspontot. A márciusi hírek szerint az országok az EU intézkedési tervének közvetlenül a Párizsi Klímaegyezményhez való kötése mellett azt is elutasították, hogy bármilyen határidőt határozzanak meg az EU szén-dioxid-kibocsátásának nullára csökkentésére, a 2050-es évszámra való minden hivatkozást törölve a közös tervezetből.

Az uniós klímaterv a május 9-i romániai EU-csúcson is a fő témák között szerepel majd, a szeptemberi New York-i ENSZ-klímacsúcson pedig szintén a figyelem középpontjába kerülhet.

Az ENSZ álláspontja szerint a jelenlegi folyamatok alapján a Párizsi Klímaegyezményben a világ szinte minden országa által kitűzött klímavédelmi cél teljesülésére esély sincsen. Az egyezmény 1,5, legfeljebb 2 Celsius-fokban korlátozná a globális átlaghőmérséklet emelkedését a század végéig az iparosodás előtti szinthez képest, az ENSZ szerint azonban jelen állás szerint a felmelegedés mértéke meghaladhatja a 3 fokot is, amelynek katasztrofális hatása lenne a bioszférára és az emberiségre.

A klíma-erőfeszítés elégtelen jellegére mutatott rá a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megújuló energiaforrások nem kellő ütemű terjedését jelző, héten publikált jelentése, illetve a Carbon Market Watch szintén napokban megjelent elemzése, amely a nemzeti kormányok klímaügy melletti elköteleződésében súlyos hiányosságokat talált, külön kiemelve e tekintetben az olasz, a lengyel, a román és a magyar kormányt.

Címlapkép: shutterstock