Barbási Albert-László fizikus, hálózatkutató kapta 2019-ben a Bolyai-díjat – jelentette be Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke szerda este a Magyar Tudományos Akadémián. Immár tizedik alkalommal adták át a tudományos életben betöltött meghatározó szerep elismeréséért járó Bolyai-díjat. Az eddigi hagyományoknak megfelelően Áder János köztársasági elnök adta át személyesen a díjazottnak az elismerést, amihez 100 ezer eurós díjazás jár.

Tizedik alkalommal adták át a díjat

A díjat idén egy 15 tagú díjbizottság ítélte oda, melynek az elnöke Áder János köztársasági elnök volt, tagja volt többek között Lovász László MTA-elnök, Freund Tamás, az akadémia alelnöke, É. Kiss Katalin akadémikus, a 2017-es díjazott.

Szabó Gábor, a kuratórium elnöke beszédében kiemelte, hogy Barabási Albert-László nagyívű pályafutása a Hargita megyei Karcfalván indult, kezdeti tanulmányait Romániában kezdte, majd az ELTE-n folytatta és a Boston Universityn doktorált. Hat évvel ezután, csupán 33 évesen már a Notra Dame Egyetemen tanított. Szerinte karrierjében hullámvölgyeket nem igen találunk, de csúcspontokat igen. Ilyen volt például az 1999-ben Science folyóiratban megjelent dolgozata, amely eddig 16500 hivatkozást kapott, és azt mondta ki, hogy a gyakorlatban számos olyan hálózat van, amely nem modellezhető az Erdős-Rényi féle véletlen modellel.

– vélekedett Szabó Gábor.

Áder János köztársasági elnök egy Karinthy Frigyes idézettel kezdte beszédét: „soha ilyen kicsike nem volt a földgolyó, mint amilyen mostanra lett”. Ez a mondat nem a 21. század világhálós valóságában született, hanem 90 évvel ezelőtt. 1929-ben Karinthy Frigyes fogalmazott így – mondta az államfő, aki felidézte, hogy Barabási Albert-László is gyakran idézi Karinthyt. Amikor Barabási útra kelt, akkor a hálózatkutatás még kezdeti formájában járt, de voltak elődei, és ők is magyarok voltak. A hálózatkutatás rövid idő alatt megtalálta az utat az elmélettől a gyakorlatig: nélkülözhetetlen lett több területen, a vírusok terjedésekor, a génhálók esetében, a terrorizmus elleni küzdelemben – sorolta a példákat. Áder János szerint korszakalkotóvá vált ez a tudományterület.

A globális gyorsulási versenyben a hazának még nagyobb lesz az értéke, a siker ebben a közösségben nyer igazán értelmet, ahogy ön is írja legutóbbi könyvében:

Magyarország büszke, hogy az ön nemzetközi tudományos sikere az ország rangját is emeli – tette hozzá Áder János, aki azt is kiemelte: a Bolyai-díj túlmutat a szakmán, a díj valódi kollektív mérőszám.

Barabási Albert-László köszönőbeszédét azzal kezdte, hogy meglepetésként érte a díjazás, mert ha bármilyen teljesítményt nézünk, akkor rengeteg egyén van, akinek a teljesítménye kiváló és egymástól megkülönbözhetetlen. Nagy öröm számomra éppen emiatt, hogy ma itt lehetek – értékelte a hálózatkutató, aki azt is elárulta, hogy miért fontos számára ez a díj. Mit is jelképez ez a díj Magyarországon? – tette fel a kérdést. Civil kezdeményezésként jött létre, az alapítók saját vagyonukból tették össze a díjat, ami példaértékű lehet az egész ország számára. De közben bevonták a tudomány hiteles képviselőit, a Magyar Tudományos Akadémiát és az államot a legmagasabb szinten, a mindenkori köztársasági elnök részvételével – magyarázta a díjazott.

– vélekedett Barabási. Fontos számomra az is, hogy kiről nevezték el a díját, Erdély zsenijéről. Ha gyerekként tudományra gondolt valaki Erdélyben, akkor Bolyai Jánosra gondolt mindenki – idézte fel. Óriási felelősséget is ad számunkra ez a díj, nagyon remélem, hogy nem lesz egyetlen fel nem ismert zsenink sem a következő évszázadban – adott hangot reményének a professzor, aki azt is elmondta, hogy már dolgozik új könyvén, a tudomány tudományán, melyben azt vizsgálják, hogy hogyan gondolkozunk a tudományról.

Bár az 1990-es évekig egyéni zseniktől történtek a korszakalkotó szakcikkek, ez megváltozott, 2000 óta a legnagyobb eredményeket kutatócsoportok tudják felmutatni. Ezek a kollaborációk voltak azok az én életemben is, amelyek révén eljutottam az Egyesült Államokba – fejtette ki Barabási, majd hozzáfűzte: kutatótársa Albert Réka is legalább ennyire megérdemelte volna ezt a díjat. Ő a legidézettebb magyar női kutató – mondta.

Az idei díjazott

Barabási Albert-Lászlóval tavaly októberben készített interjút a Portfolio, többek között az új könyve, A képlet – A siker egyetemes törvényei megjelenése kapcsán:

2018.10.09 06:02 Megtalálta a siker képletét a világhírű magyar tudós (Interjú)