Amint az várható volt, elfogadta II. Erzsébet angol királynő az aktuális miniszterelnök politikai kérését, azaz rábólintott arra, hogy rendkívül hosszú, több mint négyhetes legyen a parlamenti szünet éppen a Brexit előtti időszakban. Ez növeli az esélyét annak, hogy már jövő héten bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Boris Johnson ellen, igaz ha meg is bukik, lehet, hogy akkor még kevésbé tudják megakadályozni a megállapodás nélküli Brexitet az ettől aggódó parlamenti képviselők.

Az elmúlt években rendszerint 5 és 20 nap közötti volt a szünet az előző és az új parlamenti ülésszak között, ami alatt megtartották a politikai pártok éves kongresszusait, és a királynő beszédével választották el a régi ülésszakot az újtól. A mostani parlamenti ülésszak a leghosszabb volt a brit parlamentáris demokráciában, hiszen 2017-től folyamatosan tartott, azaz tavaly elmaradt II. Erzsébet őszi beszéde. Most pedig arra kérte Boris Johnson új miniszterelnök a királynőt, hogy ne október elején, hanem csak október 14-én tartsa meg az ülésszakot megnyitó beszédét és a mai visszajelzés szerint ebbe bele is ment a királynő.

2019.08.28 10:38 Brexit: megkérik a királynot a brit parlament felfüggesztésére! (2.)

2019.08.28 12:18 Brexit: „alkotmányos merénylet” Johnson terve, nagyon kiakadt a parlamenti elnök

Ez azt jelenti, hogy

Hivatalosan azzal indokolta a kérést Johnson, hogy július 24. óta ő a miniszterelnök, de az új politikai prioritásait még nem volt lehetősége „közölni” a parlamenttel, és a Brexit előtt két héttel szeretné, ha ez végre megtörténhetne a királynő beszédével kezdődő új ülésszak megnyitása segítségévél.

A királynő megnyitó beszéde egyébként azt jelenti, hogy a kormány megír neki egy szöveget arról, hogy mik a kormány következő ülésszaki politikai prioritásai, és mi van a meghozandó törvények listáján és ezt a szöveget II. Erzsébet felolvassa a parlamentben. Ezután a szövegben foglalt javaslatokról vitáznak a képviselők és szavaznak is róla. A beszéd október 14-i felolvasása és a javaslatokról szóló szavazások között (október 21-22-re vannak előirányozva jelenleg) egy hét fog eltelni, de ebben az egy hétben sor kerül egy kulcsfontosságú EU-csúcsra október 17-18-án.

Azon a csúcstalálkozón történhet meg az esetleges új Brexit-alku EU-s jóváhagyása, ha addig tényleg megszületik egy ilyen. Október 21-22-én tehát nemcsak a királynői beszédbe rejtett politikai prioritásokról, hanem Johnson esetleges új Brexit-alkujának tartalmáról is lenne lehetősége majd szavazni a brit parlamentnek. Ha pedig ennek tartalma nem tetszik, akkor egy bizalmatlansági indítványt is beterjeszthetnek Johnson kormánya ellen.

A megállapodás nélküli Brexittől rettegő ellenzéki és kormánypárti képviselőknek, akik tegnap még úgy ítélték meg, hogy nem rontanak neki Johnsonnak a bizalmatlansági indítvánnyal, hanem jogi eszközökkel igyekeznek a parlamentben sarokba szorítani őt, a mai helyzet láttán szinte csak két lehetősége maradt:

• vagy a szeptember 3.-12. közötti időszakban szavazzák meg a Johnson elleni bizalmatlansági indítványt
• vagy megvárják, hogy mit tud elérni Johnson Brüsszelben és miután ez kitisztul, október második felében teszik meg ugyanezt (ha az új Brexit-alku tartalma elfogadhatatlan lenne, illetve ha továbbra is megállapodás nélküli Brexit irányába haladnának a dolgok, akkor rákényszerítenék őt a Brexit dátumának halasztására egy parlamenti határozattal).

Ezekre az eshetőségekre nyilván készül Johnson stábja is és már jelezték is: ha jövő héten, vagy októberben megbuktatják a kormányt (és ha nem tud felállni egy másik miniszterelnökkel egy új kormány), akkor az előrehozott választásokat majd úgyis csak az október 31-re tervezett Brexit utáni időszakra fogják kiírni. Így tehát ha megbuktatják Johnsont, akkor így fogja elérni a kormány azt, hogy a parlament ne tudjon keresztbe feküdni az október 31-re ígért (no-deal) Brexitnek.

Nagyon komoly politikai csata van tehát kibontakozóban egy parlamentáris demokráciában, amelyben a jogi mozgástér feszegetése a csúcsra pöröghet a következő hetekben, így biztosan még nagyobb izgalmak várható a három éve zajló Brexit-tragikomédiában.

Egyébként a legfontosabbat ne felejtsük el: attól, hogy esetleg megbuktatják Johnsont, vagy parlamenti többségi határozatot hoznak a Brexit halasztásáról (amit aztán a miniszterelnöknek kellene kezdeményeznie az EU27-nél), a no-deal Brexit továbbra is megtörténne október 31-én. Ahhoz, hogy megállapodás mellett lépjen ki az Egyesült Királyság vagy októberben, vagy később bármikor, az kell, hogy elfogadja a brit parlament egyszerű többsége a kilépés szövegét (akár a vitatott északír tartalékmegoldással, akár valami más tartalommal). Más megoldás nincs a régóta húzódó patthelyzet megoldására. Az, hogy esetleg előrehozott választások lesznek ősszel (a Brexit további halasztása mellett), ezen a döntési helyzeten nem változtat, „csupán” egy új parlamenti felhatalmazás mellett kell meghozni a Brexitről az évtizedek óta legkomolyabb külpolitikai döntést a brit honatyáknak.

Címlapkép forrása: Victoria Jones – WPA Pool/Getty Images