Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója szerint nem az Európai Unió hibája lesz, ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lép ki az EU-ból.
Michel Barnier a The Sunday Telegraphban megjelent írásában leszögezte azt is, hogy nem lehetséges az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülését célzó tartalékmegoldás, a backstop eltávolítása a tavaly novemberben elfogadott, a londoni alsóház által háromszor elutasított kilépési megállapodásból.
A tartalékmegoldás alapján az ír-északír határon hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülése érdekében az Egyesült Királyság egésze vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha – illetve amíg – nem sikerül olyan kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné e megoldás alkalmazását.
Emellett Észak-Írországban érvényben maradnának az EU egységes belső piacának egyes szabályai is. A Brexit után az ír-északír határ lesz az EU és az Egyesült Királyság közötti egyetlen szárazföldi vámhatár, amelynek akadálytalan átjárhatósága az észak-írországi felekezeti erőszaknak véget vető 1998-as nagypénteki megállapodás sarkalatos eleme és vívmánya.
A backstop-megoldást tartalmazó kilépési egyezményt az előző miniszterelnök, Theresa May kötötte az EU-val, a Boris Johnson vezette jelenlegi brit kormány és észak-írországi szövetségese, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) értelmezése szerint azonban ez a megoldás elfogadhatatlan, mivel megváltoztatja Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül.
Boris Johnson a The Sunday Times című konzervatív vasárnapi lapnak adott interjúban megerősítette ezt a londoni álláspontot, mondván: a jelenlegi kilépési megállapodás hozzákötné Nagy-Britanniát az EU-hoz, és az unió „az idők végezetéig basáskodhatna” Nagy-Britannia felett a kereskedelempolitikában, vagy abban a kérdésben, hogy London milyen törvényeket alkothat.
Michel Barnier vasárnapi cikkében hangsúlyozta azonban, hogy a brit belpolitikában zajló Brexit-vitában a backstop-megoldás számos félremagyarázott változata hangzik el. A tartalékmegoldás ugyanis nem arra irányul, hogy megváltoztassa Észak-Írország alkotmányos státusát az Egyesült Királyságon belül, célja pusztán annak biztosítása, hogy Írország és Észak-Írország határa nyitva maradjon.
Az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója szerint a tartalékmegoldás „kivételes” ajánlat, amelyet az EU csak az ír sziget egyedi körülményeire tekintettel volt hajlandó megtenni.
Michel Barnier hangsúlyozza, a bizottság kész együttműködni a brit kormánnyal olyan alternatív megoldásokon, amelyekkel elérhetők ugyanazok a célok, mint a tartalékmegoldással, de csak a jelenlegi kilépési megállapodás ratifikálása után. Barnier közölte cikkében azt is, nem derűlátó azzal kapcsolatban, hogy elkerülhető-e a megállapodás nélküli Brexit, de az EU kész megvizsgálni minden olyan brit előrelépési javaslatot, amely összeegyeztethető a kilépési megállapodással.
Barnier figyelmeztette Londont, hogy rendezetlen Brexit esetén is érvényben maradnának az EU-val szembeni brit pénzügyi és egyéb kötelezettségek, amelyek az addigi brit EU-tagságból erednek.
Hozzátette, az EU nem tudja megakadályozni, hogy London a megállapodás nélküli kilépés mellett döntsön, „én azonban nem érteném, hogy mi lenne a logika e döntés mögött, hiszen október 31. (a Brexit jelenlegi határnapja) után is ugyanazokat a problémákat kellene megoldani”.