A szerdai jelentős, 9, illetve 7 forintos árcsökkenés után pénteken tovább zuhan a benzin és a gázolaj ára, ezúttal 9, illetve 6 forinttal, így két hónap után ismét 3-mal kezdődnek a hazai üzemanyagárak. Bár a pénteki módosulással a két üzemanyagfajta árkülönbsége ismét 6 forintra nő, ezzel együtt is szembetűnő, hogy a korábbihoz képest gyakorlatilag eltűnt a magyarországi benzin- és dízelárak különbsége. A két üzemanyagfajta árkülönbsége az e heti vágások előtt mindössze 1 forint volt, amire nem mostanában volt példa legutóbb: ekkora vagy ennél is kisebb differencia a mostanit megelőzően 2017 szeptemberében alakult ki legutóbb.

Pedig nem is olyan sokkal korábban, 2018 novemberének végén még több mint 50 forinttal volt drágább átlagosan a dízel mint a benzin. Az 52 forintos dízelár-többlet abszolút és relatív értelemben (14,1%) is rekordnak számít.

A két üzemanyagfajta árkülönbségének alakulásában 2017. szeptember 20. fordulatot jelöl. Ekkor ugyanis eltűnt az előző heti 2 forintos árkülönbség, és – mindeddig utoljára – a magyarországi benzinkutakon a benzin és dízel átlagára teljesen megegyezett (353 forint). Ez az állapot korábban nem volt ritka, ugyanazon év júliusában és augusztusában például több hétig ugyanakkora volt a két termék kiskereskedelmi ára. Ez előtt csak szórványosan jött létre az együttállás, ebben az időszakban azonban többnyire nem a dízel, hanem a benzin ára volt a magasabb. 2007 előtt pedig csak meglehetősen ritkán volt rá példa, hogy a dízel ára magasabb lett volna a benzinénél. Ebben az időszakban 36,5 forint (14,6%) volt a maximális árkülönbség, igaz, az ezredforduló után nem sokkal még jóval kevesebbe kerültek az üzemanyagok: 2001 májusának végén a benzinért 249,5 forintot, a dízelért pedig 213 forintot kértek a kutakon.

A két termék kiskereskedelmi árának hullámzásai több okra vezethetők vissza. Bár mind a benzin, mind a gázolaj ármozgása követi a nyersolajét, a finomított termékek tőzsdei jegyzésének változásai közvetlenebbül alakítják a benzinkúti árakat. Ezeket pedig a nemzetközi üzemanyag-kereslet, illetve a finomító kínálat határozza meg, amelyek mögött további másodlagos okok állnak. Az üzemanyag-keresletet jelentős részben az aktuális gazdasági helyzet függvénye, azonban míg a gázolajfogyasztás elsősorban a gazdasághoz, addig a benzinfogyasztás inkább a lakossághoz fűződik, és szezonális hatások is befolyásolják. Kínálati oldalról a finomítói termelés alakulása a meghatározó, amire a karbantartások és egyéb kiesések, illetve keresleti várakozások mellett az elérhető alapanyagok, vagyis a nyersolaj piacának aktualitásai is hatnak.

Ezek a hatások trendszinten a világ minden országának üzemanyagárait befolyásolják. A hazai benzin- és gázolajárak ezredfordulótól való alakulását vizsgálva szembetűnő, hogy a két termék árai közötti különbség tekintetében a 2007-es év és 2011 fordulatot hozott, nyilvánvaló összefüggésben a világgazdasági válsággal, ami jelentős hullámzást okozott a lakossági fogyasztás és gazdaság üzemanyag-keresletének alakulásában.

A dízel benzinnel szemben 2018 őszére kialakult rekord ártöbblete mögött a globális olajkínálat változásai is ott vannak. Nagyrészt Venezuela és Irán termelésének szűkülése ugyanis érzékelhetően csökkentette a sűrűbb és nagyobb kéntartalmú nyersolaj globális kínálatát, ami pedig elsődlegesen a gázolajtermelés nyersanyaga. Az okok között a viszonylag gyenge benzinkereslet mellett a dízel iránti kereslet megugrása is szerepel. 2020-tól ugyanis egy olyan változás jön a tengeri hajózásban, ami már jelentősen éreztette hatását az üzemanyag-, így az olajpiacon is. A jövőre életbe lépő úgynevezett IMO 2020 szabvány az eddiginél jóval szigorúbb előírásokat tartalmaz a hajók üzemanyagára, annak kéntartalmára vonatkozóan, ez pedig a szennyezőbb üzemanyagolaj felől a dízel felé tolja el az ágazat keresletét, ami értelemszerűen felfelé hat a dízelárakra.

A fentiek hatására a finomítók igyekeztek kitermelésüket a benzin felől minél jobban a dízel felé elmozdítani, miután viszont a gázolaj és a benzin ugyanazon finomítói folyamat termékei, a finomítók üzemeltetőinek nem áll rendelkezésére sok eszköz. Bár bizonyos értékek között tudják módosítani a könnyű és közép desztillátumok előállítási arányát, az erős dízelkeresletre többnyire termelésük növelésével igyekeztek reagálni a finomítók, ami ugyanakkor a gyengébb keresletű benzin előállításának fokozását is magával hozta, ez viszont ismét lefelé mutató hatást gyakorolt a benzinárakra.

A 9 forintos mértékű áresés önmagában is szokatlanul nagy, legutóbb idén január elején volt ennél nagyobb, 10-10 forintos áresés mindkét üzemanyagnál. Egyetlen hét, pontosabban három nap alatt a benzin ára így 18 forinttal, a dízelé pedig 13 forinttal mérséklődik. Legutóbb legalább ekkora heti árcsökkennés a dízel esetében idén január elején történt, amikor egy hét alatt összesen 14 forinttal lett olcsóbb a gázolaj. A benzinnél azonban adatbázisunk szerint 2014 októberéig kell visszamennünk ahhoz, hogy hasonló nagyságú esést találjunk: akkor három, egyenként 9 forintos vágással összesen 27 forinttal zuhant közel 417 forintról 390 forint alá a benzin átlagára. Hasonló mértékű áremelkedésre egyetlen hét alatt benzin esetében 2012. januárjában került sor, amikor is 400 forint alól 422 forint közelébe nőtt az átlagár, egy több mint 12, valamint egy 10 forintos emelés formájában. A gázolaj esetében 2018 októberében volt legalább 13 forintos drágulás egy hét alatt, ekkor egy 6, majd egy 8 forintos drágulással 421-ről 435 forintig ugrott a dízelár.

Címlapkép: shutterstock