105 milliárd forint, ennyi profitot termelt az OTP egyetlen negyedév alatt, ami természetesen új rekord. Ahhoz, hogy a bevétel és a profit új csúcsra menjen, kellettek a már megvett bankok, így a bolgár Expressbank és az albán SocGen számai is, de organikusan is szépen nő az OTP, hízik a hitel- és betétállomány. A rekorderedmény elérését segítette a forint gyengülése, a Mol-OTP saját részvény csereügylet pozitív hatása, és az, hogy részben a magyarországi céltartalék-visszaírás miatt a kockázati költségek továbbra is nagyon alacsony szinten állnak, de a 105 milliárd forintos profit úgy jött ki, hogy egy romániai goodwill leírás és a szerb devizahitel-konverzió miatti veszteség is terhelte az eredményt. Mindent egybevetve nagyon erős volt a második negyedév az OTP-nél, ráadásul az elemzői várakozásokat is alaposan túlteljesítette a bank, ennek fényében pozitív árfolyamreakció lenne indokolt.
Jóval a várakozások felett
Minden fontosabb soron jobb lett a várakozásokhoz képest az OTP idei második negyedéves eredménye, a bevételek 4, a működési eredmény 9, az adózott eredmény pedig 10 százalékkal lett magasabb, mint az elemzői várakozások átlaga. Profitsoron a felülteljesítésben benne van, hogy a kockázati költségek jóval a várt alatt alakultak.
A bankcsoport bevételei 18 százalékkal 259 milliárd forintra nőttek, és mivel a működési költségek ennél kisebb mértékben, csupán 11 százalékkal emelkedtek, a működési eredmény már 26 százalékkal nőtt, a korrekciós tételek nélkül számolt adózott eredmény 23 százalékkal 112 milliárd forintra ugrott, de mivel az egy évvel korábbinál jóval több volt a korrekciós tétel, az adózott eredmény már „csak” 18 százalékkal emelkedett, összesen 105,4 milliárd forintot tett ki.
Jönnek az új bankok
Az OTP számos pénzintézetet vásárolt meg az elmúlt időszakban, ezek eredménye egymás után jelenik meg a bankcsoport számaiban. A második negyedévben már a bolgár Expressbank (ennek a számai már az első negyedévben is benne voltak a kimutatásokban) és az albán SocGen számai is hozzáadódtak a csoport eredményéhez, így az éves és negyedéves dinamikákat ennek fényében kell értékelni. A montenegrói és moldáviai akvizíciók pénzügyi zárására 2019. július 16-án, illetve 25-én került sor, ezek hatása még nem szerepel a második negyedéves kimutatásokban.
Megugrott a bevétel és a profit
A csoport bevételei év/év alapon 18 százalékkal nőttek, ezen belül a nettó kamatbevételek 17 (akvizíciós hatás nélkül 7%), a díj- és jutalékbevételek 18 százalékkal ugrottak meg. A magyar operációban a bevételek közel 10, az ukránban több mint 40 százalékkal emelkedtek, a román és a montenegrói banknál közel ötödével, nőttek a bevételek, a bolgár operációban pedig az akvizíció hatásával másfélszeresére ugrott a bevétel. A második negyedévben a magyar alaptevékenység már csak a bevételek 41 százalékát szállította, a bolgár bank 15, az orosz közel 14 százalékot adott a bevételekhez, az új albán bank negyedéves bevétele 2,7 milliárd forint volt.
A bevételek alakulásánál érdemes figyelembe venni, hogy a bankcsoportnál a hitelállományok is alaposan meghíztak az elmúlt negyedévekben, csoportszintem közel negyedével magasabb most a teljesítő hitelállomány, mint egy éve, a legnagyobb növekedés az akvizíció miatt Bulgáriában volt, de szépen hízott a orosz, az ukrán és a szerb hitelállomány is, a termékkategóriák között negyedéves bázison legnagyobb mértékben a nagyvállalati hitelállomány nőtt (akvizíciók nélkül is +7%), a mikro- és kisvállalati hitelek 5, a fogyasztási hitelek 4, a jelzáloghitelek 2 százalékkal bővültek, a magyarországi operációban a lakáshitelek állománya 3 százalékkal nőtt.
Csoportszinten a nettó kamatmarzs tovább romlott, a negyedév végén már csak 4,2 százalékon állt, igaz, az akvizíciós hatástól szűrten 4,33 százalék lett volna, ami 8 bázisponttal magasabb, mint egy évvel korábban.
A nettó kamatmarzs a románt kivéve minden operációban csökkent, legnagyobb mértékben az orosz és az ukrán banknál, elsősorban azért, mert mindkét országban csökkent a jegybanki alapkamat.
A bevételekkel szemben a működési költségek nem mentek új csúcsra, negyedéves bázison csak 3 százalékos volt a növekedés, ezen belül a személyi jellegű költségek 5, az amortizáció 7 százalékkal nőtt, a dologi költségek változatlanok maradtak, azonban az üzleti aktivitást támogató marketing költségek közel 30 százalékkal ugrottak meg, és jelentősen nőttek az ingatlan bérleti költségek is. A kiadás/bevételi hányados tovább javult, a negyedévben már csak 52,1 százalék volt, az eszközarányos költségmutató 10 bázisponttal 3,32 százalékra csökkent.
A hitelportfólió minősége tovább javult, a késedelmes hitelek aránya csak a román operációban emelkedett, minden más operációban vagy stagnált vagy javult a portfólió minősége. A fedezettség csoportszinten már közel 122 százalék.
A kockázati költségek az elemzők által várt 7,8 helyett csupán 4,4 milliárd forintot tettek ki, több operációban, így a magyar, a horvát és a montenegrói banknál is pozitív összeg jelent meg a kockázati költség soron, a magyar operációban ez 11,2 milliárd forint. Éves és negyedéves bázison is tovább emelkedtek az orosz banknál a kockázati költségek, a közel 12 milliár forintos költség elsősorban a teljesítő portfólió növekedésének és a portfólió-minőség változásának tudható be, de egy extra tétel is hozzájárult a növekedéshez, ugyanis többlet kockázati költség merült fel harmadik felek részére eladott hiteleken, az eladott állomány egy része a Touch Bankhoz kapcsolódó teljesítő hitel volt, melyek nettó érték alatti áron kerültek eladásra.
A bevételek masszív növekedésének, a működési költségek kordában tartásának és az alacsony kockázati költségeknek köszönhetően a bankcsoport profitja új csúcsra (2008 második negyedévben volt csak ennél magasabb, de abban benne volt az OTP Garancia eladása), 18 százalékkal 105 milliárd forintra ugrott.
A rekordprofithoz most is a magyar alaptevékenység (58 milliárd forint) járult hozzá a legnagyobb mértékben, amel a második negyedévesnél magasabb profitot csak egyszer ért el, de erős volt a bolgár bank is (17 milliárd forint), amely szintén rekordközeli adózott eredményt ért el, és érdemes még kiemelni az ukrán OTP-t, amely már második negyedéve szállít közel 8 milliárd forint profitot (itt részben a forinttal szemben erősödő hrivnya okozta a forintban kimutatott profit növekedését).
Az OTP eredményének alakulásához érdemes néhány egyedi hatást is figyelembe venni:
- A forint átlagárfolyama negyedéves bázison szinte mindegyik csoporttagi devizához képest gyengült, például a bolgár és horvát devizához képest 1,6, a hrivnyához képest közel 6, a rubelhez viszonyítva 5 százalékot, vagyis a forint gyengülése pozitívan hatott a forintban kifejezett bevételek és profit alakulására.
- Az egyedi bevételek között megjelenő Mol-OTP saját részvény csereügylet 7 milliárd forintot magyaráz a negyedéves eredménydinamikából, ebből a Moltól júniusban kapott osztalék 5,7 milliárd forintot tett ki.
- A második negyedévben 6,9 milliárd forint korrekciós tétel terhelte a számviteli eredményt, ebben a legnagyobb tétel egy adózás után 4,4 milliárd forintnyi goodwill leírás és befektetés értékvesztés, mely nagyrészt a román leánybankkal kapcsolatban merült fel, továbbá a szerbiai leánybanknál a CHF jelzáloghitelek EUR-ra történő opcionális konverziója kapcsán felmerült veszteség 1,9 milliárd forint volt.
A rekordprofittal a bank saját tőke arányos megtérülése is csúcsközelbe ugrott, a negyedévben 21,9 százalék volt a ROE.
Magas árazás, jogosan
A régiós bankpapírok között az OTP részvényei most már évek óta a magasabban árazottak közé tartoznak, igaz, a saját tőke arányos megtérülés is kifejezetten magas a magyar banknál.
P/E alapon még mindig relatíve alacsony az OTP árazása, ez részben azzal indokolható, hogy ezelmzői várakozások alapján a következő években nem nő érdemben a bankcsoport profitja.
Az elemzők összességében inkább optimisták az OTP részvényeire, a legfrissebb ajánlások alapján 8 elemző vételre, 4 tartásra, 2 pedig eladásra ajánlja a papírokat, az elemzői célárak mediánja 14 100 forint, ami közel 15 százalékkal magasabb, mint a jelenlegi árfolyam.