Diófa Alapkezelő:
„Az amerikai indexek historikus csúcsokon várják a FED kétnapos, július végi ülését. Bár az USA munkaerőpiaca továbbra is jó állapotban van, a gyenge globális konjunktúrával kapcsolatos aggodalmak miatt nagy valószínűséggel a tavaly decemberben még kamatot emelő FED most újra lazításba kezd, és 25 bázisponttal csökkenti az irányadó rátát.
Júliusi kamatmeghatározó ülésén – a várakozásokkal összhangban – az EKB is megerősítette, hogy kész a monetáris élénkítés útjára lépni. A befektetők számára ennél hangsúlyosabb volt viszont az az üzenet, hogy az Eurózóna gazdasága gyenge állapotban van, és nem láthatók bizalomra okot adó jelek. Mario Draghi azon véleményének is hangot adott, hogy a konjunktúra élénkítéséhez kevésnek bizonyulhat a jegybank, és költségvetési stimulusra is szükség lenne a növekedés beindításához. A jelenlegi elnököt ősszel Christine Lagarde váltja az EKB elnöki székben. A monetáris politikával kapcsolatos elképzeléseiről egyelőre keveset tudni, viszont a volt IMF vezér is „galambnak” számít, azaz elkötelezett a laza monetáris politika mellet, így a jegybanki politikában biztosítottnak látszik a kontinuitás.
Nem véletlen az EKB aggodalma. Az Eurózóna gazdasága ugyanis továbbra is gyenge állapotban van, és egyelőre nem láthatók a fordulat jelei. A német IFO üzleti várakozásokat tükröző bizalmi index a válság utáni időszak legalacsonyabb értékére esett júliusban, és a feldolgozóipari menedzser indexek is a konjunktúra gyengülésére, a gazdaság zsugorodásra utalnak. Az okok között a kínai gazdasági növekedés lassulását, illetve az amerikai konfrontatív és protekcionista kereskedelmi politika negatív hatásait lehetne kiemelni. Utóbbiak leginkább a német autógyártási számokban érhetők tetten, de a pénzügyi szférából is érkeznek aggodalomra okot adó nagyobb létszámú elbocsátásokról szóló hírek. A gyengébb konjunktúra hatása várhatóan a második negyedéves vállalati gyorsjelentésekben is megmutatkozik.
Az európai régiót a politikai jellegű kockázatok is nyomasztják. A Brexit-sztori Boris Johnson miniszterelnökké válásával vett újabb fordulatot. Az újonnan felállt brit kormány a megállapodás nélküli távozást sem tartja kizártnak, amennyiben az EU nem hajlandó újratárgyalni a kilépési feltételeket. Egyelőre csak taktikázásról lehet szó a szigetország részéről, viszont a jelenlegi brit kormány elkötelezettnek tűnik abban, hogy október 31-ével mindenképpen kilépteti Nagy-Britanniát az EU-ból. A keményvonalas politikai erők felerősödését követően a font erős gyengülésbe kezdett, ugyanis egy rendezetlen kilépés felkészületlenül érné, és káros hatással lehetne az amúgy sem túl acélos európai, de a brit gazdaságra is.
A májusban még komoly piaci korrekciót okozó amerikai-kínai kereskedelmi fejlemények egyelőre kikerültek a befektetők fókuszából, a tárgyalások átmenetileg nyugvóponton vannak. A piacokat jelenleg a monetáris élénkítéssel kapcsolatos várakozások, a kamatvágások lehetséges mértéke és annak sebessége fűtik.
A hosszú lejáratú hazai állampapír hozamok alakulásában is a globális trendek érvényesülése figyelhető meg, kiemelve a várható monetáris lazításokat és a gyengülő európai konjunktúrát. Bár a fejlett piaci hozamszintek (német, amerikai) már nem csökkentek jelentős mértékben július során, a fejlődő, és a szűkebb közép-kelet-európai régió, köztük a magyar hozamok is estek. A rövid oldal és a bankközi kamatok továbbra is alig 0% fölött tartózkodnak.
Kiegyensúlyozott portfóliónkban egyelőre nem változtatunk a kötvény-részvény eszközallokáción, a részvények esetében az amerikai részvényeket preferáljuk, az európai és a fejlődő piaci részvénysúlyunkat már korábban csökkentettük. A májusban jó időzítéssel bekerült arany kitettségen profitot realizálunk, és az egyéb alternatív befektetésekbe – hazai ingatlanpiaci eszközök és abszolút hozamú befektetések – súlyozunk át.”
Az eszközallokáció csupán tájékoztató jellegű.