A fény, illetve annak hiánya sokszor árulkodó lehet. Míg az űrben a látszólag semmit kerülgető csillagok egy fekete lyukra utalnak, addig a Földön a városok csillogását megtörő sötétség általában egy szegény diktatúrára. Az űrből készített műholdfelvételeknek hála ugyanakkor az ilyen helyek titkai is feltárulnak. Így Észak-Koreáról is tudjuk, hogy nemrég súlyos recesszión ment keresztül. Sőt, még azt is, hogy ezt valószínűleg nem a szankciók, hanem a nyersanyagárak és a természet okozta.

Ha valaki ránéz a Koreai-félszigetre az űrből, akkor megdöbbentő látvány fogadja: egy fekete lyuk terpeszkedik Dél-Korea csillogó városai fölött. No, persze nem olyan fekete lyuk, mint amit a Messier 87 galaxis közepén „fotóztunk”, hanem csak egy aprócska sötét folt. Egy hely, ahonnan nem jön fény, akárcsak egy fekete lyuk eseményhorizontján túlról.

Ez a hely nem más, mint Észak-Korea, amit olyan „fényes” országok vesznek körül, mint Kína, Oroszország, vagy éppen Dél-Korea. Kevesen gondolnák, hogy az űrből lőtt műholdfelvételeknek közgazdasági haszna is lehet, pedig ebben az esetben pont így van. Észak-Korea gazdaságáról nagyon keveset tudunk azon túl, hogy az általuk közzétett statisztikákat nem szabad elhinni.

2018.06.26 14:12 Hihetetlen, hogy még a CIA sem tudja a legalapvetőbb tényeket Észak-Koreáról

A történetbe pedig itt kapcsolódik be az űrből mért fényesség, amelyről tudósok kiderítették, hogy szoros kapcsolatban áll a gazdasági aktivitással. Ebből kifolyólag a fényerő változása meglepően jól magyarázza a gazdasági növekedés alakulását is, amiről a diktatúrák nagyon gyakran hazudnak.

E különös becslési módszerről több kutatás is született már az elmúlt években, és mindez egyre fontosabb lehet a fejlődő világ megértése kapcsán. A módszer hátteréről korábban itt írtunk:

2018.05.05 14:30 Még az ufók is látják, hogy nő a gazdaságunk

Pontosan ezen megközelítés segítségével derítették ki kutatók, hogy Észak-Kora meglehetősen instabil lábakon áll. A gazdasága súlyosan ingadozik: 2013-2015 között ugyanis 40 százalékkal csökkent a fényerő. Ez a GDP 12 százalékos visszaesésére utal országszerte, csak a fővárosi régiót nézve pedig 19 százaléknyi csökkenést jelent. Ez bizony nem más, mint egy durva recesszió. Gondoljunk csak bele, hogy itthon kevesebb, mint 7 százalékkal csökkent a GDP a pénzügyi válság legrosszabb évében, 2009-ben. Márpedig azt is, hogy megszenvedtük.

Külön érdekesség, hogy Észak-Koreát nem a fejlett országok szankciói tépázták meg, hanem feltehetően a nyersanyagárak és a természet maga. Az ország ugyanis nagyban függ a szén exportjától, annak világpiaci ára pedig drámaian esett az említett időszakban. Ezen felül még az időjárás is betett az ország működésének, mivel 2015-ben például igen erős aszály volt.

Az országot sújtó nemzetközi szankciók éppen csak 2016-2017-től váltak igazán keménnyé, amikorra már a fényerő újra növekedni kezdett. Mindez arra utal, hogy a különféle tiltások nem viselik meg annyira az országot, de az északi vezetés mégsem tudta magát függetleníteni a külső hatásoktól.

Felhasznált források:

The Economist (2019): Satellite data shed new light on North Korea’s opaque economy