Amint az várható volt, végül nem alakult ki egyhangúság amögött a ma esti EU-csúcson, hogy 2050-re legyen klímasemleges az Európai Unió – szivárgott ki az előzetes dokumentum a Reutersen.
Az EP-választás eredménye (a zöld pártok előretörése, Németországban most akár már az első helyet is megszereznék a pártok rangsorában), illetve a közhangulat fordulása az elmúlt hetekben jelentős politikai változásokat is kiváltott az EU-ban, hiszen a korábban vonakodó Németország, illetve Olaszország is beállt azon támogatók köré, akik szerint igenis a 2050-es céldátumot ki kell jelölni az üvegházhatást okozó gázok szempontjából semleges gazdasági keretek eléréséhez.
A látszólagos kudarc ellenére (nem lett meg az egyhangúság) a szöveg lábjegyzete szerint a tagállamok nagy többségének el kell érnie 2050-ig a klímasemleges állapotot.
A Reuters diplomatáktól ugyanis úgy tudja, hogy végül az EU-csúcs záródokumentumának fő részéből egy lábjegyzetbe került a klímasemlegesség 2050-re történő elérésének kérdése és azért nem lett meg az egyhangúság.
– szerepel az anyagban.
Az egyhangúság azért nem lett meg, mert többek között Magyarország, Csehország és Lengyelország erősen ellenezte azt. Napközbeni hírek egyébként még arról szóltak, hogy a V4-ek egysége megtört, mert Szlovákia is beállt a 2050-es cél támogatása mögé (a jelek szerint tényleg így történhetett), és Magyarország is feladta eddig ellenző álláspontját (a jelek szerint nem így történt).
Az MTI hírösszefoglalója úgy fogalmaz, hogy egyes hírek szerint Észtország is a három visegrádi állam mellé állt az ügyben. Az eredeti szöveget állítólag jelentősen felvizezték, de Prága és Varsó még így sem volt hajlandó jóváhagyni a 2050-es céldátumnak semmilyen említését. Az elfogadott közös nyilatkozatban végül azt írták, hogy az EU eleget tesz a párizsi klímaegyezményben foglalt vállalásainak, a 2030-as céloknak.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő délután hangsúlyozta, hogy addig nem tudja elfogadni a 2050-es klímasemlegességi célt, amíg nincs egyezmény a kompenzációról annak érdekében, hogy a megfelelés ne jelentsen irreális terheket a szegényebb, főként közép- és kelet-európai tagországok számára.
– írta a Twitteren a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet.
A témáról nagyjából három óra hosszan tárgyaltak az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői.