A brit statisztikai hivatal (ONS) bejelentette szerdán, hogy 2016 előtt éveken át alulbecsülte az európai uniós társországok egy részéből érkezők számát a nettó bevándorlásról szóló jelentéseiben, valószínűleg túlbecsülte viszont az EU-n kívüli országokból érkezőkét.

A statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a hiba nyolc országot érintett az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó tíz ország közül: Csehországot, Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, Magyarországot, Szlovákiát és Szlovéniát.

Új elemzések nyomán az ONS közölte, hogy 2015-2016-ban az európai uniós társországokból érkező nettó bevándorlás – az érkezők és a távozók számának különbsége – 16 százalékkal (29 ezer fővel) volt magasabb az eddig véltnél. Ez azt jelenti, hogy a 2016 márciusával zárult egy évben 178 ezer helyett 207 ezer volt a nettó bevándorlás mérlege. Az Európai Unión kívüli országokból érkező bevándorlók száma a valóságban viszont 13 százalékkal volt alacsonyabb a jelzettnél, kiderült ugyanis, hogy több külföldi diák távozott az országból a korábban becsültnél.

Az Oxfordi Egyetem mellett működő független migrációkutató elemzőműhely, a The Migration Observatory igazgatója a BBC tudósítása szerint azt mondta, adataik egy ideje arra utaltak, hogy „valami nincs igazán rendben”. Madeleine Sumption emlékeztetett arra, hogy a negyedéves jelentésekben közzétett adatok hitelességének különösen a kormányzat bevándorláspolitikája miatt van jelentősége.

Az elmúlt években a Portfolio cikkeiben is többször jeleztük, hogy gyanúsan alacsony számokat közölnek a hivatalos statisztikák a szigetországban élő magyarokkal kapcsolatban. A legfrissebb adatok szerint 2018 végén 77 ezer magyart regisztráltak az országban az egy évvel korábbi 98 ezerrel szemben. Nem is a csökkenés mértéke volt meglepő, mi már a 98 ezres számot is irreálisan alacsonynak gondoltuk.

Az ONS mostani bejelentése két fontos kérdést vet fel:

• Mi lesz a 2016 utáni adatokkal? Ha ugyanis azokat a 2016-os állományból számolták, akkor szintén problémásak lehetnek. Népszámlálás csak tízévente van, így vélhetően az előző évi állományt és a friss folyamatokat vették figyelembe.
• Várható-e revízió valamikor? Egyelőre csak beismerték, hogy az adatok megbízhatósága gyengébb az eddig gondoltnál. A következő kérdés, hogy rájöttek-e a hiba okára, ki tudják-e küszöbölni azt, illetve láthatunk-e valamikor megbízható adatokat.

A 2010 óta kormányzó Konzervatív Párt élén David Cameron, majd Theresa May miniszterelnök célkitűzése is az volt, hogy a nettó bevándorlás csökkenjen évi százezer alá. Ez azonban egymást követő 37 negyedév alatt nem valósult meg. A párt jelenlegi vezetője, Boris Johnson kormányfő a brit EU-tagság október 31-én várható megszűnésének közeledtével már nem hangoztatja ennek jelentőségét. A külföldi munkavállalók és a bevándorlók ügye a brit európai uniós tagságról szóló 2016-os népszavazás kampányában is fontos szerepet kapott.

Az Egyesült Királyságban 2018-ban összességében több mint 3,6 millió külföldi európai uniós állampolgár élt. Ez az adat más forrásból származik, így ennek pontossága nem kérdőjeleződött meg.

A brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után a már tartósan Nagy-Britanniában élőknek megmaradnak a jogaik, és kérhetik a tartós letelepedési engedélyt, a brit kilépés után érkezők viszont szigorúbb bevándorlási szabályoknak kell megfelelniük.

A brit statisztikai hivatal csütörtökön közli legfrissebb adatait a bevándorlásról.