Bár az elmúlt évtizedekben sokat javult a helyzet, még mindig rengetegen halnak meg az Európai Unió útjain közúti közlekedési balesetekben. Az egyes tagországok között ráadásul látványos különbségek vannak: Romániában, Bulgáriában és Horvátországban a legrosszabb a helyzet.

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) által közzétett legfrissebb összefoglaló szerint közel 25 300 ember halt meg közúti közlekedési balesetben az Európai Unió útjain 2017-ben, durván 300 emberrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ez egyben azt is jelentette, hogy a 25 éve tartó csökkenő trend folytatódott. 1991-ben ugyanis még közel 80 ezer ember vesztette életét közúti közlekedési balesetekben az EU tagországainak útjain, vagyis mintegy 55 ezer emberrel több, mint 2017-ben. Két dolgot viszont látni kell:

• Az elmúlt években már nem sikerült érdemben csökkenteni a halálos kimenetelű balesetek számát az Európai Unió útjain.
• Az áldozatok 25 ezret is meghaladó száma borzasztóan magas. Gyakorlatilag arról van szó, hogy éves szinten egy magyar középvárosnyi ember hal meg közlekedési balesetekben, békeidőben.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a világ többi régióját vizsgálva még így is az Európai Unió útjain halnak meg a legkevesebben. A 2017-es statisztikák szerint az EU-ban az egymillió lakosra jutó halálesetek száma 49, míg Afrikában ugyan ez az érték 266 volt.

Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a halálos kimenetelű balesetek száma úgy csökkent, majd stagnált az utóbbi években, hogy a forgalomban lévő autóállomány látványosan bővült. Hogyha 2005-től vizsgáljuk a statisztikákat, akkor látható, hogy 46 millió autóval több van az EU útjain, miközben a halálesetek száma 45 százalékkal csökkent.

Az elmúlt 10 évben tehát sokat javult a helyzet az Európai Unióban, 2017-ben az egyes tagországokban sokkal kevesebben veszítették életüket közúti közlekedési balesetekben, mint 2008-ban.

Látni kell ugyanakkor azt is, hogy hatalmas különbségek vannak az egyes tagországok között, Svédország és az Egyesült Királyság útjain például az egymillió lakosra vetített halálesetek száma 25, illetve 28 volt 2017-ben. A legrosszabb helyzet Romániában (99), Bulgáriában (96) és Horvátországban (80) volt, ahol az egymillió lakosra vetített halálos áldozatok száma messze meghaladta az Európai Uniós átlagot. Magyarország útjain szintén rossz volt a helyzet, egymillió lakosra vetítve 64 ember veszítette el az életét, amely szintén messze meghaladta az EU-s átlagot.

Jelentős szigorítás lesz az új autóknál

Mindezeket látva érthető, hogy miért hagyta jóvá az általános járműbiztonsági rendelet felülvizsgálatát az Európai Parlament (EP) idén áprilisban. A döntés értelmében több új biztonsági technológiát is kötelezővé tesznek 2022-től a kontinensen piacra kerülő új járművekben.

A strasbourgi plenáris ülésen hatalmas többséggel megszavazott határozat értelmében egyebek mellett kötelezővé teszik majd az intelligens sebességszabályozást, a tolatásbiztonságot növelő kamerákat, érzékelőket, az indításgátló alkoholszonda beszerelésének megkönnyítését, a fejlett vészfékező rendszert, a baleseti adatrögzítőt, illetve az olyan eszközöket, amelyek figyelmeztetik a járművezetőt, ha lankad a figyelme.

A személygépkocsik és a könnyű haszongépjárművek esetében ezeket kiegészíti majd a sávtartás-segítés, illetve a töréstesztek alapján továbbfejlesztett biztonsági öv és a jobb minőségű szélvédő. A tehergépjárművek és az autóbuszok esetében pedig új követelményeket vezetnek be a sofőr közvetlen látóterének növelésére és a holtterek megszüntetésére.

Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a fentebb felsorolt berendezések kötelezővé tétele valóban segíthet abban, hogy csökkenjen a halálos kimenetelű balesetek száma, tökéletes megoldást viszont aligha jelenthetnek. Legalább ennyire fontos lenne az ilyen típusú balesetek elkerülése szempontjából a járművezetők alaposabb, átfogóbb oktatása, mentális felkészítése, a szabálykövető járművezetői magatartás erősítése.

Címlapkép forrása: MTI/PAP/Marcin Bielecki