Már 10 éve, vagyis 120 hónapja folyamatosan növekszik az Egyesült Államok gazdasága, ezzel ugyanolyan hosszúvá vált a növekedési periódus, mint 1991 és 2001 között. Júliusban pedig a mostani válik a leghosszabb növekedési időszakká az USA történetében a II. világháború óta. Az, hogy az amerikai gazdaság miként teljesít, az egész világ számára nagyon fontos, elég csak a 2008-as válságra gondolni.

Történelmi pillanathoz érkezett az Egyesült Államok, ugyanis idén júniusban már olyan hosszú növekedési periódust tudhat maga mögött, mint az eddigi leghosszabb bővülési időszak. Miután garantálható, hogy a második negyedévben sem esett vissza az USA gazdasága, így kijelenthető, hogy a mostani válik a leghosszabb növekedési időszakká a következő hónapban.

Az ’50-es évektől kezdve 40-60 hónapig tartott egy-egy növekedési periódus, vagyis ennyi idő után következett be egy recesszió. Habár a politikai döntéshozók igyekeztek sokat tenni abban az időszakban is, hogy simítsák a trendeket, úgy tűnik, hogy az antirecessziós politika az elmúlt évtizedekben vált igazán meghatározóvá.

Kifejezetten hosszú volt a növekedési periódus a ’80-as években, a ’90-es években, valamint a most tartó bővülési időszak is a beleillik a „szuperciklusok” korszakába. A Deutsche Bank elemzői szerint a kormányok és a központi bankok sokkal agresszívebben lépnek fel a gazdasági lassulások ellen: növelik a kiadásokat, vonakodnak a kamatok emelésétől, illetve unortodox lépéseket tesznek, hogy támogassák a gazdaságot. Ennek azonban egyszer meg kell fizetni az árát.

Az alábbi grafikon azt mutatja, hogy mekkorát zuhantak a részvényindexek, amikor az USA gazdasága recesszióba csúszott. A visszaesés természetesen függ a válság mélységétől, természetétől, hosszától, valamint attól, hogy a kormányok milyen reakciót adnak és mennyire hiszi el a piac, hogy a recessziónak hamarosan vége. Az azonban látszik, hogy egy hosszú növekedési periódust általában komoly részvénypiaci visszaesés követett. A recessziós periódusok kétharmadánál pedig legalább 20%-os visszaesést láthattunk a részvényárakban.

A recessziós periódusok 11 hónapig tartottak, a legtöbb egyébként 8 hónapig, a legdurvább visszaesés viszont 18 hónapig tartott. A Deutsche Bank szerint a politikai rugalmasság miatt hosszabbá váló üzleti ciklusok nagyobb strukturális költségvetési hiányt, magán- és államadósságot, alacsony kamatokat, magasra emelkedett eszközárakat és negatív kötvényhozamokat eredményez, így pedig kevésbé lesz ellenálló a pénzügyi rendszer.

Azt nem tudjuk, hogy a mostani növekedési periódus meddig tart, de az biztos, hogy a növekedést egyre több kockázat övezi, ezek közül a legnagyobbnak az amerikai-kínai kereskedelmi háború látszik. A jó hír az, hogy ez nem egy olyan strukturális probléma (mint pl. egy eszközár-buborék kidurranása vagy a pénzügyi rendszer stabilitása), amelyre nagyon nehéz megoldást találni, hanem csak meg kellene állapodni a feleknek, hogy csillapodjanak a kereskedelmi feszültségek.

A mély és elhúzódó recessziótól tartók számára azonban van egy reményt adó tényező. A mostani hosszú fellendülési periódus egy nagyon mély pénzügyi válságot követett, vagyis nem biztos, hogy most a növekedési időszak elnyúlása feltétlenül ugyanolyan túlhevülést és korrekciós igényt jelez, mint amikor ez egy normál konjunkturális ciklusban történik. Ez egyébként a mai közgazdasági közbeszéd egyik nagy talánya: ezért övezi nagy vita a gazdaságok pillanatnyi ciklikus pozícióját, illetve ezért nagyobb a bizonytalanság szükséges gazdaságpolitikai reakciókat illetően is.