Mennyiben változtatná meg a viselkedésünket, ha hirtelen nem használhatnánk többé a tárcánkban lévő készpénzt? Ez a kérdés régóta foglalkoztatja a közgazdászokat, de mindeddig csak nagyon szórványos válaszaink voltak rá. Indiában viszont három évvel ezelőtt hirtelen kivonták a forgalomból a két legnagyobb bankjegyet a feketézés megfékezése végett, ezzel egy természetes kísérletet idézve elő a készpénzmentesítéshez. Egy frissen megjelent kutatás szerint ez a lépés érezhetően visszavetette a gazdasági aktivitást, ami pedig arra utal, hogy a készpénz jelenléte a gazdaságban talán mégsem teljesen semleges.

Készpénzzel vagy nélküle?

A készpénznek különleges szerepe van a gazdasági életben, de hogy pontosan mennyire nőttünk vele össze az egy máig nyitott kérdés. A makroelemzőket és a gazdaságpolitikusokat több szempontból is foglalkoztatja a készpénz, pontosabban az, hogy meg lehetne-e tőle szabadulni. Az elmélet röviden úgy szól, hogy a készpénzmentes gazdaság fehérebb lehet, a jegybankárok megszabadulhatnak a kamatok nullás alsó határától (az úgynevezett ZLB-től), noha eközben a nettó készpénzkibocsátásból származó seigniorage-tól is elesnek, hiszen a pénznyomtatás a jegybank jövedelme, még ha annak költségei is vannak.

Egy természetes kísérlet

A készpénzmentesítésről szóló diskurzus mindeddig főként elméleti síkon mozgott, kevés volt ugyanis az olyan való életből vett eset, ahol akár csak hasonlót vizsgálni lehetne. De mára eljött az idő, hogy ez is megváltozzon. Indiában ugyanis töretént egy olyan eset 2016-ban, hogy a forgalomban lévő készpénzmennyiséget egyik napról a másikra drámaian visszavágták.

Noha természetesen új ötszázassal és új kétezressel tervezték helyettesíteni a kivont bankókat, ezt nem lehetett egyik pillanatról a másikra elintézni. Hónapokba tellett, mire újra vissza tudtak juttatni kellő mennyiségű papírpénzt ezekből a címletekből a gazdasági körforgásba, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy átmenetileg drámaian visszaesett a készpénzmennyiség. Értékét tekintve durván 75 százalékkal, ami igencsak erős sokknak számít. De éppen ez az a körülmény, amely igazán érdekessé tette a közgazdászok számára a helyzetet.

Fontos volt még az is, hogy ez a hirtelen sokk nem járt együtt más lényeges változásokkal, vagyis ezt leszámítva nem módosultak a monetáris kondíciók. Így ugyanis feltételezhető, hogy a sokkhatást követően végbement változások direkten a visszaeső készpénzmennyiségnek tudhatóak be.

Nézzük, mit mutatnak a számok

Gabriel Chodorow-Reich, a Harvard Egytem közgazdász tanára szerzőtársaival – Gita Gopinath, Prachi Mishra és Abhinav Narayanan személyében – az indiai jegybanktól szerzett adatokon keresztül tüzetesen megvizsgálta, hogy pontosan mi is történt a készpénzsokk hatására. A legnagyobb kihívást az jelentette, hogy általában nem állnak rendelkezésre kellő gyakorisággal olyan releváns makrogazdasági változók, mint amilyen például a GDP. Így pedig rendkívül nehézkessé válik egy párhónapos időtávon vizsgálni egy ilyen lépés makrogazdasági hatásait.

A kutatók ezt végül úgy hidalták át, hogy a gazdasági aktivitással köztudottan összefüggésben lévő adatokat vettek alapul. Olyasmiket néztek, mint például a hitelkihelyezések alakulása, az ATM-ből felvett pénzmennyiség, a debit kártya és az e-pénztárcák használata, vagy éppen az éjjeli fények intenzitása. (Ez utóbbit a GDP-növekedés helyettesítésére lehet használni, itt írtunk róla korábban.)

Az eredményeik hitelességét nagyban növelte az a tény, hogy az ország számos régiójáról tudtak ilyesfajta adatokat szerezni, vagyis így láthatóvá vált az is, hogy a készpénzmennyiség visszaesésében látott területi különbségek miként csapódtak le a gazdasági aktivitásban. A kutatásuk fő következtetése szerint a készpénzmennyiség visszaesése főleg az alábbi következményekkel járt együtt:

• Visszaesett a gazdasági aktivitás.
• Lassabb hitelnövekedés volt tapasztalható.
• Az alternatív fizetési módok – mint például az e-pénztárcák használata – terjedni kezdtek.

Klikk a képre!

A kutatók megjegyzik, hogy az eredményeik szerint mégsem volt semlegesnek tekinthető a készpénz a gazdaságban, ahogy azt a főáramú közgazdaságtudományban általában modellezik. Egyértelműen látszik ugyanis, hogy a gazdasági aktivitás visszaesett, annak ellenére, hogy a tágan vett pénzmennyiség érdemben igazából nem is változott. Ez arra utal, hogy a készpénznek (a betétekkel szemben) különösen fontos szerepe lehet az indiai gazdaságban.