Számos ok mellett az EU-pénzek jogállamisági feltételekkel való 2020 utáni összekötése is meghúzódhat amögött, hogy a mai Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a váratlan döntést jelentette be, miszerint határozatlan időre elnapolja a kormány a közigazgatási bírósági rendszer 2020-tól tervezett felállítását.
A 13+1 pontos gazdaságvédelmi akcióterv néhány új bejelentése mellett az is új információ volt, hogy a kormány határozatlan időre elhalasztja a közigazgatási bírósági rendszer felállítását. A döntést azzal magyarázta Gulyás, hogy az új rendszer a nemzetközi viták kereszttüzében áll és amíg ezek nem csitulnak el, addig nem halad tovább a kormány. Érdemes megjegyezni, hogy egy hónapja a jogi ügyekért felelős uniós biztos újra megerősítette azokat az aggályokat, miszerint a közigazgatási bíróságok felállítása az Európai Bizottság szerint veszélyezteti a bíróságok függetlenségét.
Amint az Index emlékeztet: a kritikák visszatérő eleme volt, hogy az új bírósági rendszerre nagyobb lenne a ráhatása az igazságügyi miniszternek, és így a rendszert korábban szorgalmazó Trócsányi László uniós biztosi kinevezése sem volt teljesen biztosra vehető. A cikk azonban nem említi meg azt a motivációt, ami a Portfolio megítélése szerint szintén lényeges lehetett a kormány váratlan döntésében:
Érdemes emlékeztetni rá, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt (EPP) frakcióvezetője és csúcsjelöltje is folyamatosan azzal kampányolt, sőt konkrét javaslata is volt rá, hogy az EU-pénzek kifizetését össze kell kötni a jogállamisági kritériumokkal 2020 után. Bár igencsak kérdéses, hogy Weber valóban lesz-e európai bizottsági elnök, de az EP-választások alapján továbbra is egyértelműen a legnagyobb frakciója lesz a Néppártnak az új parlamentben. A jelek szerint a szocialistákkal és a liberálisokkal kell szövetkeznie a többség biztosítására és ennek a két pártnak a csúcsjelöltjei pedig szintén erőteljesen kampányoltak a fenti „árukapcsolás” érdekében. Mivel az EP-nek társjogalkotói szerepe van a 2021-2027-es uniós keretköltségvetésnél, így az EP-ben formálódó keretekre mindenképpen figyelni kell még akkor is, ha a keretköltségvetés fő számairól és egyéb technikai részleteiről az állam- és kormányfők döntenek, nem a parlament.
Az Európai Parlament az elmúlt hónapokbeli szektorális jogalkotással igyekezett előreszaladni, hogy „sarokba szorítsa”, kész tények elé állítsa valamelyest az állam- és kormányfőket. Voltak ezzel párhuzamosan arra utaló jelek is az Európai Tanácsban, hogy a keretköltségvetés jogszabályi keretéből kivennék az „árukapcsolás” kérdését, és így nem egyhangú, hanem csak minősített többséggel kellene jóváhagyni azt, azaz például a magyar és a lengyel kormány még összefogás mellett se tudná az „árukapcsolást” blokkolni. Ez tehát fokozott kockázatot jelentett a 2020 utáni magyarországi EU-pénzek szempontjából is, bár azért az is lényeges, hogy az Európai Tanács jogi szakszolgálata jogilag problémásnak tartotta a jogállamisági kritériumok összekötését az EU-pénzekkel, mert a jogállamisági feltételek „kikényszerítésére” (elvileg) adott már egy másik uniós jogi keretrendszer, a 7-es cikk szerinti eljárás (amely egyelőre Magyarországgal szemben még lényegében sehova se jutott el).
A közigazgatási bíróságok jegeléséről szóló mostani magyar döntést az is motiválhatta, hogy egyre több jel szerint a 2020 utáni uniós költségvetésről csak a 2020 második felében esedékes németországi soros EU-elnökség idején születik meg a végső alku, márpedig az elmúlt hónapokban több éles német figyelmeztetést is kapott a magyar kormány, amely a jövőbeli EU-pénzekre is vonatkozott.
2019.04.01 17:54 Valósággá válhat a példátlan német fenyegetés: ők dönthetnek a 2020 utáni EU-büdzséről