Felfedte a leendő európai bizottsági elnök, hogy mire készül
július 10, 2019 0

Ursula von der Leyen, új uniós bizottsági elnökjelölt, jelenlegi német védelmi miniszter, az Európai Parlament liberális frakciójának (ALDE) képviselőivel folytatott találkozója során ígéretet tett arra, hogy a jogállamiság végrehajtásának tagállami ellenőrzésére szolgáló hatékony mechanizmusokat dolgoz ki. Emellett azt is elmondta, hogy egyik fő célja az Európai Unió klímasemlegessé válása 2050-re.

Új mechanizmus lenne a jogállamiság szigorú kontrolljára

Az európai uniós tagállamok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikus szerdán az EP különböző frakcióival, illetve az Elnökök Értekezletének tagjaival kezdett egyeztetést Brüsszelben. Von der Leyen parlamenti meghallgatása során kijelentette:

az EU elveken alapul. Az unió alapja pedig a jogállamiság tiszteletben tartása.

A hvg.hu tudósítása szerint a bizottság elnökjelölt a következő ötletet vázolta fel: olyan átlátható mechanizmust hozna létre, amivel folyamatosan lehetne monitorozni a jogállamiság helyzetét a tagállamokban. Ebbe az is beletartozna, hogy rendszeres jelentést kellene készíteni az Európai Bizottság számára. Von der Leyen szerint ezzel erősebb felhatalmazásuk is lenne és zökkenőmentesebb lenne az egész folyamat, amivel a konfliktusokat is el lehetne kerülni a tagállamok és a Bizottság között.

„Egyikünk sem tökéletes, ezért kell tudnunk, mi történik” – magyarázta Von der Leyen, majd később a Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin kérdésére azt is elmondta, hogy az Európai Bíróság a legmegfelelőbb eszköz a jogállamiság betartása melletti harcban. Arra is utalt, hogy mindent meg kell tenni, hogy a bíróság ítéleteit betartsák a tagállamok.

Arra a holland kérdésre, hogy szigorúbb lesz-e a következő Európai Bizottság a jogállamiság kérdésében, mint az előző, von der Leyen egy szóval válaszolt: igen.

Csúcsjelölti rendszer, minimálbér, CO2-árazás

A Bruxinfo összefoglalója szerint a bizottsági elnökjelölt az EP vezetésével történt találkozója után rövid sajtónyilatkozatot is tett, amelyben több fontos dolgot is említett még. Így hangsúlyozta, hogy élére kíván állni annak a vitának, ami a csúcsjelölti rendszerről szól. Amennyiben – folytatta – az EP a jövőben bármikor abszolút többséggel elfogad egy saját kezdeményezésű, de jogszabályt sürgető jelentést a csúcsjelölti rendszer továbbfejlesztéséről, akkor ő azt a biztosi testület napirendjére fogja tűzni, amely döntést hozhat arról, hogy jogszabályt avagy politikai vitát kezdeményez a kérdésről.

Második pontként Ursula von der Leyen látványosan elkötelezte magát az ambiciózus klímapolitika mellett (mintegy tükrözve az EP többségének akaratát).

Gyorsan cselekedni kell és ambiciózusabbnak kell lennünk a 2030-as klímacélokat illetően, mert a 2050-es klímasemlegesség elérése nem lehet alku tárgya

– szögezte le, hozzátéve, hogy a széndioxidnak árat kell szabni.

Harmadikként azt is hangsúlyozta, hogy minden embernek meg kell tudnia élni a fizetéséből. Ezért harcolni fog azért, hogy valamennyi uniós tagállam bevezesse a minimálbért – közölte. Hozzátette, hogy a szociális program más elemeiről is konzultált az EP vezetésével.

Konzultáció, védelmi képességek

A bizottsági elnökjelölt támogatta azt a javaslatot, hogy egész Európára kiterjedő párbeszéd kezdődjön a polgárokkal az Európai Unió jövőjéről. „Ez egy ragyogó ötlet” – mondta.

Leszögezte: egyik fő prioritásává teszi, hogy az Európai Unió 2050-re klímasemlegessé váljon, valamint azt is el kívánja érni, hogy az EU vezető szerepet töltsön be olyan területeken, mint a zöld gazdaság finanszírozása és a kutatás. Hozzátette, az unió gazdasági versenyképességének javítása elengedhetetlen feladata lesz az új összetételű uniós intézményi vezetésnek.

Az EU-nak elő kell mozdítania az egységes piaci reformokat, valamint többet kell fektetnie a közös védelmi alapokba, kiegészítve a NATO kapacitásokat, hogy védelme önállóbbá válhasson az Egyesült Államok segítségétől.

A bizottsági elnökjelölt hangsúlyozta, hogy Londonnak „rendeznie kell sorait” a Brexittel kapcsolatban. Nagy-Britanniának minél hamarabb tisztáznia kell az unióval tervezett jövőbeli kapcsolatait a bizonytalanság megszűntetése érdekében. Hozzátette: „nagyon hangsúlyosan ide tartozik” az ír-északír határ újbóli fizikai ellenőrzésének elkerülése is.

Von der Leyen a schengeni térség bővítése mellett érvelt, feltéve, hogy az újonnan társuló országok megfelelnek a követelt kritériumoknak. Továbbá arra szólította fel az uniós tagországok kormányait „tartsák nyitva” a Nyugat-Balkán országai előtt az uniós tagság lehetőségét.

Végezetül kijelentette, az Európai Bizottság, az uniós parlament és a tagállamok kormányai közötti zökkenőmentes együttműködés elengedhetetlen az EU hatékony politikai döntéshozatalához a kereskedelemtől a klímavédelmen keresztül a migrációig.

376 szavazat kell az EP-ben

Az Európai Tanács július elején tartott, háromnapos csúcsértekezletén döntött arról, hogy szívesen látná az Európai Bizottság elnöki székében Ursula von der Leyent. A jelöltet azonban az Európai Parlament tagjai többségének kell megválasztania. Von der Leyennek bizottsági elnöki kinevezése jóváhagyásához legalább 376 szavazatra lenne szüksége a 751 tagú EP-ben. Elméletileg a három legnagyobb frakció, a néppárti, a szociáldemokrata és a liberális-centrista képviselőcsoport 444 voksa elegendő lenne, de számos képviselő, főként a szociáldemokraták soraiból, már jelezte, hogy a csúcsjelölti rendszer „elsüllyesztése” miatt nem fogja áldását adni az utolsó pillanatban kiválasztott német védelmi miniszterre, így több elemző szerint szoros eredmény várható. Elfogadása esetén megbízatása öt évig, 2024. október 31-ig tart.

Címlapkép forrása: Omer Messinger/Getty Images