Egész Kelet-Közép-Európát sújtja a kivándorlás, a régió fiataljai a magasabb bérek reményében egyre nagyobb számban hagyják el otthonukat. Ez pedig egyre több országban okoz feszültségeket a munkaerőpiacon. A lengyelek és a horvátok most adócsökkentéssel próbálják otthon tartani a fiatalokat, a kísérlet tapasztalatait pedig Magyarországnak is érdemes lehet figyelni, hiszen minket is sújt a kivándorlás.

Mindenhonnan menekülnek a fiatalok

Nyugat-Európa agyelszívása gyakorlatilag azóta érinti a régió országait, mióta csatlakoztak az Európai Unióhoz, ugyanis így az emberek szabadon vállalhatnak munkát a kontinensen. A legnagyobb belépési hullám 2004-ben volt, amikor Magyarországgal együtt tíz új ország csatlakozott, azt követően 2007-ben Románia és Bulgária, 2013-ban pedig Horvátország vált a közösség tagjává. A szabad munkavállalás időpontja ettől eltérhetett, Magyarország esetében például a három fő célországból az Egyesült Királyságba 2004-től rögtön szabadon lehetett menni, Németország és Ausztria viszont hétéves moratóriumot vezetett be, így oda 2011-től erősödött fel a kivándorlás. A munkaerő elvándorlásának mértéke országonként különböző, de szinte mindenhol negatív hatással van már a gazdaságra is.

Érdemes megvizsgálni, hol mekkora demográfiai hatással van a kivándorlás, ehhez az Eurostat hivatalos 2017-es adatait vettük alapul, a 2018-as statisztikát még nem tették közzé. A vizsgált kilenc kelet-közép-európai országból eszerint több mint 8,8 millió állampolgár él jelenleg Nyugat-Európában. A legnagyobb, 3,4 milliós elvándorlást Romániából mérték, mögöttük a lengyelek állnak 2,7 millióval. A 450 ezres magyar adat Bulgária és Horvátország mögött az ötödik helyet jelenti.

Az elvándorlás nominális mértéke ugyanakkor nem biztos, hogy kifejezi a probléma pontos súlyát, hiszen nem mindegy, hogy egy tízmilliós vagy egy 30 milliós országból megy el több százezer ember. Éppen ezért készítettünk egy grafikont arról, hogy a lakosság arányában mekkora a Nyugat-Európába elvándorolt populáció.

Látható, hogy ez alapján is Románia van a legnagyobb bajban, ahol egymillió lakosra több mint 170 ezer kivándorló jut. Nem véletlen, hogy az ország lakossága ma már nem éri el a 20 millió főt, miközben tizenöt éve 23 millió volt. Talán meglepő, hogy a románok mögött a litvánok következnek a sorban, a mindössze 2,8 milliós országnak 400 ezer állampolgára vándorolt el. Súlyos a helyzet a horvátoknál is, ahol a félmilliós külföldi népesség az ország lakosságának 12 százalékát teszi ki.

De miért mennek el az emberek?

A kivándorlással párhuzamosan szinte minden érintett országban komoly gondot okoz a munkaerőhiány, ami részben éppen annak következménye, hogy a fiatal, képzett munkaerő a magasabb bérek reményében elköltözött. Az Európai Bizottság egy tavaly készült tanulmánya is elismeri, hogy az agyelszívás egyre nagyobb nyomást helyez a kormányokra, hogy megpróbáljanak küzdeni a fiatalok elvándorlása ellen.

A tanulmány egyértelműen azonosítja az elvándorlás fő motivációit is:

• A „küldő régiókban” az egy főre eső GDP az EU28 átlagának 64%-a, míg a „fogadó régiókban” 108%-a.
• Egyértelmű a kelet-nyugati és észak-déli migráció, emellett a faluról városba vándorlás is jelentős.
• Az EU perifériáján lévő régiók többsége „küldő régió”.
• Azokba a régiókba tapasztalható jelentős elvándorlás, ahol a tudásalapú gazdaság dominál, jelentős a tudásközpontú szektorok és a high-tech feldolgozóipar és szolgáltatások aránya.

Ha eddig arról beszéltünk, hogy Magyarország nem tartozik a leginkább érintett tagállamok közé összességében, akkor most jöjjön egy számunkra fájdalmas statisztika: 2017-ben 4,2 millió diplomás európai élt távol a hazájából, 2014-hez képest a legnagyobb növekedést ebben mi tudtuk felmutatni, 51%-kal ugrott meg a felsőfokú végzettségű magyarok száma külföldön, ez 360 ezer embert jelentett.

Megtalálták a csodaszert a kivándorlás ellen?

A régió országai évekig szinte tétlenül nézték a fiatal, képzett munkaerő elvándorlását, természetes folyamatnak tekintették. A jelenlegi világgazdasági konjunktúrában azonban szinte minden országban mélypontra esett a munkanélküliség, a munkaerőhiány pedig már a termelést is korlátozza sok helyen, mivel elfogytak a munkaerőtartalékok. Ebben a környezetben kezdtek azon gondolkodni, hogyan lehetne megállítani a kivándorlást, vagy esetleg hazacsalogatni azokat, akik már elmentek. Erre megoldásul születtek különböző állami programok mérsékelt sikerrel, elég csak a magyar kormány „Gyere haza fiatal!” kezdeményezésére gondolni, mely lakhatási és elhelyezkedési támogatást nyújtott, de annyira kicsi volt az igény rá, hogy hamar le is fújták. Hasonló kezdeményezések voltak a többi környező országban is, de ettől nem indultak haza tömegesen a Nyugat-Európában élők.

Most viszont új eszközhöz folyamodtak, Lengyelország és Horvátország is úgy véli, hogy a célzott adócsökkentés lehet a megoldás:

• A lengyelek mintegy 2 millió fiatal munkavállaló esetében eltörölték a személyi jövedelemadót. Egészen pontosan azoknak a 26 éven aluliaknak nem kell adót fizetniük, akik évente 85 528 zlotynál (6,4 millió forint) kevesebbet keresnek. A lengyel átlagfizetés 60 ezer zloty körül van, vagyis jó eséllyel a fiatalok többsége megfelel majd a kritériumnak.
• Horvátországban pedig a 25 év alattiaknak egyáltalán nem kell szja-t fizetniük, 25-30 év között pedig a „normális” adó felét. Az intézkedés részleteit jelenleg dolgozzák ki, jövő januártól léphet hatályba.

Az adócsomag ismertetésekor Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő azt mondta: 15 év alatt 1,7 millió ember hagyta el az országot, ami olyan, mintha Varsó teljesen kiürült volna. Az intézkedéstől most azt remélik, hogy megállítja ezt a folyamatot, hiszen adómentesen többet kereshetnek majd a fiatalok, kisebb lesz a motivációjuk, hogy Nyugat-Európába vándoroljanak.

A két ország bejelentett adócsökkentése egyelőre inkább kísérletként fogható fel, egyáltalán nem biztos, hogy sikeres lesz. A CNBC-nek nyilatkozó szakértők is óvatosan fogalmaznak, Prianthi Roy, az Economic Intelligence Unit (EIU) elemzője szerint ez a lépés sem oldja majd meg a régió alapvető problémáját. Szerinte az alacsony születésszám és a vendégmunkások elutasítása miatt a következő évtizedekben csak egyre rosszabb lesz Kelet-Európa demográfiai helyzete. Ez pedig egyre nagyobb terhet jelent majd a költségvetések számára, illetve a növekedést is visszaveti, így pedig lehetetlen lesz utolérni Nyugat-Európát életszínvonalban.

– mondta a CNBC-nek Otilia Dhand, a Teneo Intelligence elemzője. Szerinte a most bejelentett politikai megoldások nem jelentenek majd megoldást a munkaerő elvándorlására.

Az biztos, hogy a lengyel és horvát kísérlet számunkra is érdekes lehet. Ha ugyanis a két ország lassítani tudja az elvándorlást, akkor a magyar kormánynak is mintaként szolgálhat a fiatalok célzott adócsökkentése. Itthon évek óta az asztalon van az egyszámjegyű szja-kulcs, amire a kormány válasza az szokott lenni, hogy jelenleg a költségvetés nem bírná el annak 400-500 milliárdos terhét. Ha azonban első lépésben célzottan a fiatalok kulcsa csökkenne, akkor ez a teher lényegesen kisebb lehetne. A következő években látjuk majd, hogy ezzel az eszközzel meg lehet-e szólítani a fiatalokat, érdemes-e ilyen jellegű ösztönzőt bevezetni.